Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-31 / 74. szám

1929. március 31. JsÍYÍRYIDÉK. 237 tenek a fiatalokra. Ürömmel hall­juk a pompás feleleteket. Mintha nem is vizsgán, de otthon beszél­getnénk. Nincs itt hivatalos fe­szengés. Nincs itt vizsga-drukk. Mig a falitáblára rajzolt harapó­fogók is jóakaratúan figyelték a beszélőket. * A táblánál egy fiatal, izmos va­sas. Tizedes számot kell tizedes számmal megszoroziíi. Inkább emelgetne mázsás súlyokat. Ali egy kicsit. Kezébe veszi a krétát és szivacsot. Felir egy számot. Majd eltörli. Szebben irja fel. — »Most aláhúzom a szorzandót és szorzót« — mondja és körülnéz diadalmasan. Nagyszerű, pontosan a kis pontokra fektetett egyenes vonalat rajzolt. A mellettem ülő gépészmérnökkel összenézünk és fiatalkori visszaemlékezések jut­nak eszünkbe. Oh szép szorzandó és szorzó, de sok bajunk is volt veletek! Azóta se kerültetek sohse szóba. Ismételgetjük is: »megszo­rozzuk a szorzandót a szorzóval«. Mig mi visszaringattuk magun­kat a mult emlékeibe, a beállott csend visszazökkkent a jelenbe. A fiatal vasas arca komor. A pa­dokban fejcsóválgatás. Nem érti az egészet. Hiszen ő szépen alá­húzta, szebben nem is lehet, mert őhozzá ez illik. Ő a legjobb raj­zoló. Szeretné is hozzávágni a kré­tát egy bádogos szakmabelihez, »Az idő pénz. Eggyel nem kell szorozni, mert meg van már. Alá­húzás nélkül folytatjuk.«t Abádoi­gos társaság fellélegzik. Övék a pálma. A vasas nem mer a társaira nézni. Ilyen szégyen és még hozzá le kell törölni a szép egyenes vo­nalat. Látszik rajta, hogy ő inkább leirná és eggyel megszorozná. Ő ráér. Nem is siet. Meg-meg áll szorzás közben. Lassan számol: »Felirom a hármat, marad kettő« A bádogosok újra összenéznek. Jön egy ujabb akadály. A vasa­sok drukkolnak. Mindenki várja, mi lesz. Kiss Gyula elnök előreha­jolva vigyáz. Biztos a lakatosok pártján van, bár kívülről pártat­lannak látszik. A feszültség a tető fokára emelkedik. »Most kitesz­szük a tizedespontot«. Na végre Sikerült. Kitette a tiz'edespontot. A vasasok ismét egy fokkal ma­gasabbról nézik a bádogosokat. A jelölt kihúzza magát, ö ki­tette a tizedespontot. Megmentet­te a becsületet. Letörli arcát. In­dulna a helyére. De még nem le­het. Pista bácsi elkapja. Még van Egy próba. Széditő gyorsasággal kérdi tőle az egyszeregyet. Most kezd munkába. Most már siet. Arca kipirul. Pattogva adja a pon­tos válaszokat. Csodálkozva hall­juk a boszorkányos gyorsaságú fe­leleteket. Az egyszeregy sebessé­Több mint egy millió pengő városi kölcsönről, póthitel engedélyezésről dönt a vármegye április 6-i közgyűlése A fellebbezők közölt szerepel a belügyminiszter is Városi ügyek a vármegyén (A Nyírvidék tudósítójától.) A vármegye április 6-iki rendkí­vüli közgyűlésén több jelentős ügy ben hoz döntést a törvényhatóság. Érdekes fellebbezések, több mint egymillió pengőre rugó kölcsön és póthitelengedélyezés ügy vár ezen a közgyűlésen jóváhagyásra. A fellebbezések között vannak olyan ügyek, amelyekben a fellebbezők, ha a törvényhatóság jóváhagyása meg is lesz — a minisztériumig mennek a felebbezésben. A rend­kívüli közgyűlés tárgysorozatán sze­replő 442 pont közül bennünket nyíregyháziakat, közelről érintenek a következők: A belügyminiszter is fellebbez Kálmán Károly és társainak fel­lebbezése a Korona kibővítése, a tervvázlatokkal Kotsis Iván mű­egyetemi tanár megbízása tárgyá­ban hozott határozat ellen. A m. kir. belügyminiszter ur és társainak fellebbezése a rendőrségi palota építése folytán beállott értékemel­kedés megállapitása tárgyában ho­zott határozat ellen. Dr. Klekner Károly és társainak fellebbezése a Fisch-féle ingatlan megvásárlása ellen. Uj kölcsönök és pót­hitelengedélyezések A külföldi fizető eszközökben fel­venni szándékolt kölcsön helyett 700.000 pengő kölcsön fel­t vétele. A szarvasszigeti mintatelep épí­tési költségeire 70.000 pengő vál­tókölcsön, a Burger alapítványi birtokon meginduló építkezésekre 72.000 pengő kölcsön, a repülőtér gének világrekordja megszületett. A vasasok büszkén néznek szét a teremben. * K1 -i etkezik a töldrajz és törté­nelem. Felrajzolja a tanító Nagy­magyarország vázlatos képét. Tele rejtélyes vonalakkal és pontokkal. A felelők pontosan válaszolnak. Mi ez — kérdi a tanitó — rámu­tatva egy ferde vonalra. Az egy­séges tokaji hegyláncolat — volt a gyors felelet. »Hát ez a pont?« »Eger város, melyet Dobó István hősiessen védett a törökök ellen.« Ugy megy minden, mint a karika­csapás. Árpád, Szent István, Má­tyás király regéi megelevenednek építésénél felmerült 42.420 pengő tulkiadásra szükséges kölcsön, a népfürdő létesítésével felmerült 3300 pengő kiadás. A Bethlen utca 6. sz. ház vétel­árára felvenni szándékolt dollár­kölcsön helyett 120.063 pengő köl csön, a költségvetés vegyes rova­tára 600 pengő póthitel, a Haas­féle ingatlan megvételére 100.000 pengő kölcsön, a közvágóhíd rész­letes terveinek költségeire 11.000 pengő kölcsön, az állami földmérési munkálatokra 1929. évre ii.ooj pengő póthitel, a fürdő javítására póthitel, beszáilásolásokra 6100 P póthitel, a Kovács István emlék­műhöz 1500 pengővel való hozzá­járulás. A közönséget érdeklő fontos tárgyak még: A tűzoltólaktanya kibővítése, a Villamossági R.-t.-gal kötött kon­cessziós szerződés, a mentőállomás megszervezése, a nagylaposi iskola helyreállítása, az Északi temető ki­bővítése, a városi óra készítésé­nél felmerült tulmúnkadij fedezé­se, a vizvezetékhez szükséges próba­kut elkészítésére Lapp Henrik cég gel kötendő vállalati szerződés, a Báthory-utca kikövezése, az Észa­ki temető rendezésével kapcsolat­ban a szabályozási terv megvál­toztatása. az Ele-tó melletti iskola építése, Becsey Antal mérnök megbízása a Vay Ádám-utcán lé­tesítendő vízvezetéki és csatorná­zási munkálatok művezetésével, a 1 Északi és Izraelita temető községi kezelésbe vétele, a Jakus-bokori is­kola létesítése, a Nykise segélye­zése. egy-egy percre. Szinte mi magunk is fujjuk a felelővel — »utána Hu­nyadi János neveztetett ki«. A jó öreg szenvedő ige sneveztetett ki« Semmit se kopott. A magyar ol­vasás, irás, levelezés, nyelvtan is nagyszerűen megy. * jt Hat óra felé jár az idő. Az ifjú­ság már kezd mozgolódni. Kiss Gyula elnök az Ipartestület ne­vében mond szépen felépített be­szédet. A jövő iparosainak nehéz feladatairól beszél. Nemcsak a szakmában, de az általános isme­retekben is ki kell tűnni. Köszöni Kubacska István tanítónak nehéz I munkáját, de a tanulóknak is di­cséret jár. Példás magaviselet mel­lett az osztály 75 százaléka jeles, a legrosszabb tanuló is kettes je­gyű. És csak azért,, mert későn iratkoztak és nem járhattak kez­dettől fogva' az előadásra. Ritka szép eredmény ez. A tanitó és ta­nítvány kölcsönös szeretetét és egymásra találását bizonyítja. A fiuk lelkesen éljenezték meg az el­nököt és X tanítójukat. * A folyosókon a többi osztályok­ból is tódul ki a fiatalság. Üdvöz löm Vargha Ferenc igazgatót, ki­nek vezetése alatt mutat fel az iparosiskola ilyen szép eredményt. Szabó Pál ref. igazgatót, Ferenczi István és Horváth János gyak. isk. tanárokat, kik másirányu nagy elfoglaltságuk mellett is módot ta­láltak, hogy az iparosifjak szak­szerű oktatását is ellássák. * »Milyennek kell lenni a magyar iparnak« — zug még a fülembe egy vizsgái kérdés: »Becsületesnek szorgalmasnak, képzettnek, szak­máját szeretőnek és jó magyar­nak«. Hogy ilyen is lesz az ifjúság, erre garancia a nyíregyházi ipar­testület elnökségének a jövő esz­méit átfogó nagy munkássága és az oktatók nemes lelkesedése és kultura iránti nagy szeretete. Már készülőben van az uj ipar­iskola, hogy a vezetők intenciói szerint megfelelő hajlékban test­ben és lélekben erőssé edzett ipa­rosifjuság szerezzen erőt az élet küzdelmeire. (Dr.) Hatóságilag engedélyezett vég kiáru sitás gf ári Avon alul Irányi Sándor uri- és női divatházában Zrínyi liona-u. 3. sz. Telefon 3—84 szám Telefon 3—84. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom