Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-29 / 73. szám

6 JNlfÍRYIDBK. SSRÍS A budapesti rendőrség ártalmat­lanná tett egy veszedelmes betö­rő bandát Budapestről jelentik: Az utóbbi időben a fővárosban, a főváros környékén és a vidéken több nagy­szabású falbontásos betörést kö­vettek el. A detektivnek sikerült kinyomozni a tetteseket. A banda vezére Jaross Géza 32 éves buda­pesti lakatossegéd, aki kasszafu­rásért már nyolc évet töltött fegy­házban. A másik két cinkos Matu­nák István és Szklavicsek József. A betöréseket Jaross tervezte, Ma­tunák hajtotta végre és Szklavicsek őrködött ,nehogy felfedezzék a tettet. Orgazdájuk Milass István volt. A banda a következő betö­réseket követte el: Az Almassy téren az Általános Fogyasztási Szövetkezetből elrabol tak 815 pengőt, a Főherceg Sán­dor-téri fiókjából elvittek ior'2 pengőt, a Máv. Podmaniczky­utcai fiókjából 822 pengőt, a pestújhelyi ruggyanta gyárból2105 pengőt raboltak el. Rosenberg Béla szegedi ékszerész üzletéből l2 ezer pengő értékű ékszert raboltak Ezenkívül több kisebb betörést is elkövettek. Az ékszereket Milass lakásán elásták, a pénzből pezsgős mulatságokat rendeztek. A•/. egész társaságot ma hajnalban sikerült elfogni. Az észak-kinai tartományok füg­getlenségi törekvése Londonból jelentik: Észak-Kiná­ban mozgalom indult, hogy ismé' Peking legyen a főváros. Ezenkí­vül ki akarják mondani az északi tartományok függetlenségét. Oroszország csapatokat vont ös-ze Afganisztán határán Londonból jelentik: A »Daily Telegraph« jelenti Peshavarból, olyan hirek terjedtek el, hogy Oroszország mozgósít Afganisztán határa mellett. A hírt nem erő­sítették meg hiv atalosan, de mel­lette szól az a körülmeny, hogy megtiltották az afgánoknak, hogy szovjet területre lépjenek. legnagyobb választékban az UJSÁGBOLTBAN kaphatók. Kis orgonahsngok, párnázott diszkötés, csattal . . . P 4'40 Jertek, imádjuk Krisztust P 2-20 Üdvözlégy Mária, párnázott vászonkötés, aranvdtszitéssel csattal ....'... P 5-10 Uj lelki manna, párnázott börntáozat kötéj . . . P 3'­Ájtatosság gyöngyei . . P 1-80 Égi orgonavirégok . . P 7- — Menyei orgonavlráeok nagy­alakú kiadás aranykereszttel P 4'40 Áhítat koszoruja7C0o!dalas vastag iraskönjv . . . P 5'60 Uj orgonavírágok fekete díszkiadás P 3-20 Lelki gyöngyök arany­keresítes díszkiadás . . P 5'— Miniatűr kiadások: Kis imakönyv barna fókabőr kötéa aranyozva . . . P 4*80 Menyei kulca, dis?es kö'ét rrany kereszttel . - . P 4"20 Gyémántok, fekete bőrkötés aranyozva csattal . . . P 2' — Testápolás Egészség Barátkozás a kutyával Az embernek az állatvilágban legkedvesebb barátja régtől fogva a kutya. Sokan tulbuzgóan ápol­ják ezt a barátságot, arra a pa­radox tapasztalatra hivatkozva, hogy az állat hívebb az ember­nél és a vele való barátságban ke­vesebb csalódást érezhetünk. Ez igaz lehet az érzelmi részében a dolognak, de már ami az egész­ségi vonatkozásait illeti ott nem tarthatjuk egészen helyénvalónaK ha a barátság túlmegy a megkí­vánt mértéken. Mert hiszen az, hogy valaki kedves kutyáját fel­öltöztetve sétáltassa,, színes szal­lagot fonjon a szőre közé, prémes kabátkákat szabjon neki és általá­ban ugy bánjék vele, íltint a ked­ves gyermekkel szokás, az legfel­jebb a jó ízlésünket sértő dolog. Az is igaz, hogy nem nagyon ta­pintatos cselekedet az ilyesmi, mert különösen a szegényebb nép előtt nagyon helytelenül hangsú­lyozza a jólét kívánatos voltát, mi­kor okot szolgáltat arra, hogy a szegény ember a saját sorsát a kutyáéval hasonlítsa össze és hát­rányban érezze magát mögötte Azonban amikor már odáig megy a kedvenc kutya szeretgetése, hogy ölelgeti, csókolgatja őt a tu­lajdonosa, legyen az gyermek, öreg hölgy vagy meglett férfi, a jó'izlés határán tul az egészség vé­delme nevében is rá keli mutatni ez eljárás helytelen voltára. Aki megengedi, hogy kedvenc kutyá­ja vele egy tányérból egyék, ke­zét-arcát' nyalogassa, nemcsak a saját egészségét veszélyezteti, ha­nem házanépéét, családjáét is. — Ezen az uton lehet megkapni töb­bek között a galandférget vagy pántlikagilisztát, amely a kutya belében élősködik. E férgek petéi a kutyák bélcsalornájából a napvi­lágra kerülnek, a kutya orra, szája körül megtapadhatnak (hiszen tud­valevő, hogy a kutya nem oiy ké­nyes arra, amit végigszaglász és végignyal, mint az ember) és in­nen az emberbe könnyen utat ta­lálhatnak. A peteburok a gyom­runk savanyu tartalmában köny­nyen feloldódik és a pete kiszaba­dul. Felszívódva aztán a vérbe ke­rül, az elviszi a májba, ahol ga­landféreg-hólyaggá növekszik meg. Szerencse meg, hogy legtöbbnyire a májban telepszenek meg ezek a hólyagok, mert bizony nem rit­kán egyéb szervekbe is eljutnak, amikor menthetetlenül cletvesze­delmet okozhatnak. Az ilyen hó­lyagok aztán néha elmeszesednek, ez a szerencsésebb eset — de a legtöbbször elgenyesednek és csak nehéz operáció utján távolithatók el. Rohamosan gyengíti, sová­nyitja ez a baj a beteget és sok­szor minden segítség későn érke­zik. Veszélyes betegséget okoz a ku­tya a veszettség terjesztésével is. Sokan azt hiszik, hogy ez a baj csak nyári jelenség és a vízhiány miatt tört ki a kutyán. Nagy té­vedés ez, mert a veszettség nincs időhöz kötve és a víziszony nem oka, hanem egyik jele csak ennek. Az sem igaz, hogy a veszett kutya szája mindig habzik, farka-füle le­lóg és okvetlenül dühös, vérben­forgók a szemei stb. Ellenkezőleg a veszettség már benne van és esetleg hosszú napokig nincs más jele, mint némi nyugtalanság és rekedtes ugatás. Már most ilyenkor nem szük­séges, hogy a veszettség tetőpont­ján levő kutya marja meg az em­bert, teljesen elegendő, ha az ilyen beteg állat pl. végignyalja vala­mi kis sebből, vagy karcolástól megsérült bőrét kezünknek, vagy arcunknak. Ez pedig a bizalmas barátság keretében vajmi gyak­ran megesik, különösen, ha a be­tegség kezdeti stádiumában lévő, beteg kutyával a szokottnál is na­gyobb szeretettel foglalkozunk. — Mivel a bajt az állat nyála ter­jeszti, nem kell hozzá harapás, elég a nyálnak egyéb uton való eljuttatása is az emberi testrészbe. A méreg ott felszívódik és hosszú idő után anélkül, hogy közben valami zavart is okozna, fejti ki szörnyűséges hatását. Mert tudni kell, hogy a veszettség egyike a legborzasztóbb betegségeknek, amely földöntúli kinok kíséretében végez azokkal a szerencsétlenek­kel akikre ráragad és bizony ha idejekorán nem védekezzünk el­lene a megfelelő oltásokkal, akkor már nincs segítség a szörnyű vég ellen. Mindebből láthatjuk, hogy a nagy barátkozás a kutyával nem egészen veszélytelen. Csínján tehát a még oly kedves ebbel is a jó íz­lés és a jó egészség nevében! Uj ezerfrankos francia bankjegyek A Bar.que de Francé Paris 1927. évi kibocsátású ezer frankról szóló uj bankjegyeket hozott forgalom­ba. E bankjegyek 129—234 min. nagyságú vízjeggyel ellátott fehér papíron készülnek, az előoldal alap színe halvány világoskék világos­sárga mintázattal. A jegykép több színű, tulnyomólag sárga és kék. Díjonban bányalégrobbanás tör­tént Dijónból jelentik: Az egyik itteni bányában robbanás történt. Eddig 8 holttest került felszínre, 15 bá­nyászt nem találnak. A szerzetes rendek letelepítését a francia parlament többsége támo­gatja Párisból jelentik : Az éjszakai parlamenti ülés fél 2 órakor ért véget 60—70 főnyi többség tá­mogatta a szerzetesrendek letele­pedését. Az ülést ma délután 3 órakor folytatják. Ismét fokozódik Nyíregyházán az influenza járvány Ma ujabb 39 influenzás megbe­tegedést jelentettek be a tiszti orvosi hivatalban. Az esetek kö­zött 3 szövődményes volt. Ma egy haláleset is történt. A tegnapi jelentéssel szemben tehát a jár­vány növekedését kell megállapí­tani. Az időjárás A Meteorológiai Intézet jelenti : Hazánkban az éjszaka folyamán majdnem mindenfelé keletkeznek esők, általában azonban csak 1—2 mm. mennyiségben. Az éjszakai hőmérséklet emelkedett és a fagy­pont alá sehol sem sülyedt. A nappali felmelegedés tegnap 15— 16 C. fokig terjedt. Budapesten ma délben a hőmérséklet 9 fok volt. Időprognózis: Részben fel­hős és kissé hűvös idő várható. Nyíregyházán március 27-én este 9 óráig a hőmérséklet maximuma i2.2 C. fok, a minimuma mínusz 0.5 C. fok volt-. Csapadék 0.5 mm. 1929. március 29. Hogyan lett Foch marsall az an­tant seregek fővezére? Párisból jelentik: A »Carrefour« című hetilap mai számában érde­kes cikket közöl »Hogyan akadá­lyozta meg Foch marsall Clemen­ceau fővezérségét« címmel. A né­met offenzíva sikere arra késztette az antantot, hogy közös fővezért válasszon, az angolok politikust ajánlottak, mégpedig Clemenceaut és melléje vezérkeri főnöknek Foch marSallt. Mikor Foch marsall er­ről tudomást szerzett, kijelentette hogy vagy egyedül veszi át a főve­zérséget vagy pedig távozik. Er­re azután az angolok is beleegyez­tek fővezérségebe. Pearónl/áluhák m>nden szinben és UdUID|JKai;Haft nagyságban, ked­vezményes fi-etési feltételek mellett állandóan kaphatók, Átrakást, javítást éi tisztítást o!cs( n vállalom v:dékeq is. Zajács Endre kályhás Nyíregyháza, Kótaji-ntca 46. sz. 1764-2 A nyiregy házi m. kir . penzügyisaz gatéságtói. 22,881.-111.-1929. sz. Hirdetmény. Tudomására hozom az érdekeltek nek, hogy a selyemáruk fényűzési forgalmi adókötelezettségének ujabb szabályozásáról kiadott 1929. évi 35,000. számú P. M rendelet a „Budapesti Közlöny" cimii hivatalos lap folyó évi március hó 24-én kelt 69. számában jelent meg. Az érdekeltek ügyeimét külön is felhívom az előbb említett rendelet 4. §-ának azon rendelkezésére, mely szerint a folyó évi máralus hó 30-án esti üzletzárás után készletben levő selyemáruk mennyiségét és beszer­zési árát tolyó évi április hó 8 ig az illetékes forg. adóhivatalnak bejelen­teni tartoznak. Ez a rendelet a kir. pénzügyigaz gatóságnál és ez illetékes kir. adó­hivataloknál bárki által betekinthető. M. kir. pénzügyigazgatóság. Nyíregyháza, 1929. március 27. Tóth Bálint m. kir. min. tanácsos, 1752-3 pénzügyigazgató. mégis Ql usqjobDökJ KAPHATÓ : SINGÉ RVARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. WSBBíSsSSéM

Next

/
Oldalképek
Tartalom