Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-29 / 73. szám

1929. március 31. JsÍYÍRYIDÉK. 227 váju varrottasok, gazdag Ízléssel ékesített kisbundák, ködmönök, kendők, ujjasok, íngvállak, fejdíszek pittoreszk szincsodája kavargott a barkás virágvasárnapi körmenetben. Ébner Sándor dr. kezében a filmgép berregett, a Néprajzi Muzeum számára mozgóképek örökítették meg a felejthetetlenül szép csoportképet. Genreképek felvétele a polgári templomnál A körmenet bevonulása után csoportok alakultak a templom közelében. Öreg matyó asszonyok mé lyedtek a régi imakönyvbe, fiatal leányok jöttek szines csoportokban, kezükben a hozsannázó ünnep tavaszi rügyekkel ékes ágával. Ébner Sándor pompás felvételeket készített, nagyszerű gerneképeket. Fejdiszek^t, régi pompájú bundákat, főkötőket fényképeztek le minden oldalról. Dr. Kiss Péter plébános segítsége értékes támogatást biztosit a kutatóknak. A plébános intézkedésére másnap reggelre minden ősi módra öltözködő matyó eljön a parochia udvarára.Dr. Kiss Péter az Eger környéki matyók között élt. Mezőkövesden a templom sekrestyéjében valóságos kis néprajzi muzeum van. Ruhatár a jellegzetes viselet minden ékes darab jából. Igy ha olyankor jöttek látogatók, amikor a nép munkában van és nem áll rendelkezésre a szines viselet, a templomban rendelkezésre álló ruhatárból öltöztetnek fel egy csoportot. Dr. Kiss Péter a polgári viselet bemutathatása céljából Polgáron is ruhatárat állit egybe a legjellegzetesebb polgári matyó viselet ruháiból. A »csapásolás«-t is filmre vették. Délután a polgári gazdakörben tánc volt, ahol a polgáriak eljárták az ősi táncot, a csapásolást. Ezt a táncot is filmre vették Győr ffyék. A táncot a községházán megismételtették és jól megfigyelve koreográfiai leírást készítettek róla. I Másnap, hétfőn bejárták a községet, a jellegzetes házakat, meglátogatták a legtipikusabb matyó családokat és ezen a napon is sok fényképet- készítettek. Újhelyi főjegyző mindenütt segitségűCciv volt és a tudósok elviszik a hi rét Budapestre annak a főjegyzőnek, akit ugy szeret a nép és aki fiaiként ismeri és becsüli a hatalmas község minden emberét Májusban lakodalmat néznek a tudósok Amikor Győrffyék csodálkozác sal dicsérték a virágvasárnapi körmenet páratlan szinhatását, pikturális szépségét, a polgáriak azt mondották: Hát még egy igazi polgári matyói akodalo^J Az csillogtatja meg a matyó pompát és ízlést! Meg is fogadták, hogy a májusi lakodalmak egyike előtt értesítik Kiss Lajos igazgatót, aki meghívja Győrffyéket a nagyszerű látnivalóra. Akkor filmet készítenek a polgári matyólakodalomról is. Háromszáz felvétel készült a polgári viseletről a két nap alatt amíg Győrffy István, Ébner Sándor és Kiss Lajos a községet tanulmányozták. Megállapították, hogy a polgári viselet szebb, mint a mezőkövesdi. Finomabb ízlésű, kevésbé szertelen, diszkrét szépség. Szomorú — mondotta Virányi Sándor vármegyei főjegyző, aki a polgáriak legjobb ismerője — szomorú, hogy ez a viselet is mult emléke leszen nemsokára. A polgáriak is a bricsesznadrág, a színtelen, semmitmondó, stílus nélkül való »modern paraszti« gúnyában büszkélkedik. Százados, ősi népművészeti értékek semmisülnek igy meg. A matyó ujjas a temetőbe vándorol A Néprajzi Társaság kiküldöttei több értékes matyóholmit vettek Polgáron. Dr. Kiss Péter plébános is összegyűjtött tíz-tizenöt ma tyóiuhát a ruhatár részére, de csak női ruhákat kaphatott. A férfiak ősi viseletéből alig van egy két darab a faluban. Nem adunk el belőle, mondják a matyók, ebben temetkezünk. Eljön velünk a koporsóba. A színes^ pompás világ, a tündöklő ősi haza emléke a temetőbe vándorol. A j néprajz kutatói megmentik a fe» xedéstől és megőrzik a fényes mult ' tanúságtevők a jövendő számára. Nyíregyháza kapta meg Bencznr Gyula festóállványát (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza Benczúr-szobája újra értékes emléktárggyal gazdagodott. Benczúr Ida, a halhatatlan mester leánya aki nemrégiben a dolányi mauzóleum modelljét ajándékozta édesatyja szülővárosának, levelet irt dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármesternek és felajánlotta Benczúr Gyula festőállványát is. Ez az állvány hosszú éveken át ott állt a nagy mester műtermében és számos remekmű készült rajta. A festőállványnak az is nevezetessége, hogy maga Benczúr fes tette rá nevét fehér betűkkel. Dr. Bencs Kálmán polgármester válaszában köszönetet mondott a nagybecsű adományért, amelyet a Benczúr-szobában helyeznek el. Kardos Géza debreceni színigazgató nem kérte a nyíregyházi Városi Színház bérletét Gulyás Menyhért több évre kéri a színházat (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Élénk feltűnést keltett Nyíregyházán Kardos Gézának, a debreceni Csokonai Sziház igazgatójának az az akciója, amelyet a nyíregyházi Városi Színház bérletének megszerzése érdekében indított.. Kardosnak az volt a terve, hogy felújítja Debrecen és Nyíregyháza között a múltban fennállott egykori szinügyi kapcsolatot. A terv szerint egyidőben játszott volna a debreceni társulat otthon es wyn egyházán. A színészeket, sőt esténként a díszleteket is autók hozták volna át és még aznap este vissza is utazott volna az együttes Debrecenbe. A fantasztikus terv megvalósulása esetén tehát Nyíregyházán nem lakott volna egyetlen színész sem, és igy a közönségnek az a rétege, arrifelynek bizonyos jövedelme van abból, hogy Nyíregyházán színészek telepednek meg, elesett volna attól. A debreceni inváziót kezdettől nem is nézték jó szemmel a városnál és most, amikor aktuális volna a színház bérletéért való folyamodás, Kardos Géza nem is nyújtott be kérvényt. Gulyás Menyhért, aki olyan hősies áldozatkészséggel szolgálja városunkban, ezekben a nehéz napokban a színművészet nagy nemzeti ügyét, és akinek igazgatói presztízse mindjobban erősödött a kitűnő előadások során, beadta a kérvényét a színház bérletéért. A városi színház igazgatója nem egy esztendőre, hanem annyi évre kéri a színházat, ahány évre a kaposvári színházat bérli, tehát három esztendőre. A kérvény a szinügyi bizottság elé kerül, ahol bizonyára a legjobb akarattal bírálják el, mert hisz ha nem is minden bizottsági ság, de a bizottság nagy része látogatja a színházat, ahol csak jókat állapithatott meg a társulat becsületes törekvéséről, művészi nívójáról. A Városok Kulturális Szövetsége Miskolcon tartja legközelebbi ülését. (A Nyirvidék tudósítójától.) A városok kulturális szövetsége, amelynek egybehivása Nyíregyháza város polgármesterének, ' dr. Bencs Kálmánnak érdeme, legközelebbi gyűlését Miskolcon tartja. A gyűlés, amelyre Nyíregyháza megkapta a meghívót, május hónapban lesz. A szövetség, amint azt a Nyirvidék a nagy debreceni alakulás után megírta, nagyszabású kulturális programmot dolgoz ki a városok kulturális együttműködése érdekében. Ebből a programmból, a most lezajló évadban nem valósult ugyan meg semmi, az eltelt néhány hónap azonban az előkészület teendőinek ideje volt és a jövő évadban, a Miskolcon feltárandó programmnak megfelelően megindul a városok kölcsönös kulturális munkássága. A nyíregyházi gör. kath. elemi népiskola április 1-én nagyszabású színielőadást rendez. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi gör. kath. elemi népiskola tantestülete április hó i-én és 7-én délután 4 órai kezdettel az iskola dísztermében színielőadást rendez. Magasztos kulturális célt szolgál a tantestület, amikor a színielőadás bevételét a Szabolcsvármegyei Tanítók Otthona javára fordítsa. Szinre kerül: Kozma Imre: »A magyar zászló« cimü 3 felvonásoa ifjúsági színmüve, melyet a nagy gonddal, kitűnően betanított szereplők bizonyára nagy sikerrel fogják előadni. A műsor első számában Zsabka Kálmán Hiszek egy Istenben cimü versét Szabó Zoltán III. o. tan. szavalja. A szini előadást táncok és énekszámok teszik változatossá. Hatóságilag engedélyezett végkiárusitás gfári áron alul Irányi Sándor uri- és női divatházában Zrínyi liona-u. 3. sz. Telefon 3—84. szám. Telefon 3—84. szám