Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-24 / 70. szám

JSflfíIlYIDEiL 1929. március 24. XXII. magy. kir, osztálysorsjáték 84.000 |||| 4:2.000 sersjegy nyeremény Minden második sorsjegy nyer. Legnagyobb nyeremény sze rencsés esetben soo ooo egy félmillió pengő Jutalom és nyeremények : 300.000 50.000 20.000 200.000 40 000 15 000 100.000 30 000 10.000 25 000 5.000 stb stb., összesen 7 722 000 pengő készpénzbsn. 84.000 sorsjegy közül 42.000, tehát Minden második sorsjegy nyer. Az I, osztály húzása már 1929 április 12-én kezdődik. A Sorsjegyek hivatalos árai : Nyolcad 3 P TT+-A1 l n 1 lökélete s' tart ó? é s "agy teijesitő­Ul0161I1GLG1161TU1 képességű az Államgépgyári acélksretű golyós­csapágjas Előnyös fizetési feltételek mellett szállít minden mezőgazdasági gépet: Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége: Nemzetközi Gépkereskedelmi R-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 32. Kerületi képviselet: Székács és Heimovits, Mátészalka. Szemveszteség nélkül működik ! # Piacképei gabonát szolgáltat! 1336 -8 KÉRJE MINDEN füszerkereskedÉsöen a most megjelent 148 receptet tartalmazó, szines képekkel illusztrált dr. OETKER-féie Re ceptkönyvet Ára 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs forduljon közvetlen hozzánk: dr. OETKER A, gyárhoz Budapest, VIII. Conti-u. 25. A 127 receptet tartalmazó, „Hogyan készül a jó süte. mény" c. könyvecskét kivá natra tovább is ingyen és bérmentve küldi. 1642-1 És mégis mozog a Ladislav Reymont, a lengyel Balzac, aki kispapból ripacs­színész, azután vasúti páiyaőr lelt, hogy mint Nobel-díjas regényíró fejezze be életét Piotrkow mellett egy kis névte- g len faluban született hatvan évvel I ezelőtt Reymont. Az apja zsellér- • kedő orgonista és a fiu kilencéves korában Chopin zenéjére ir szö­veget. A két legfelsőbb gimnáziumot kispapi reverendában tölti a fiu. Mivelhogy nem birja a szigort, egy szépnapon feltűnés nélkül ki­oson a teológia kapuján s mivel­hogy a teológia éppen a főtéren van és a főtéren éppen ezen a héten valami vándorszintársaság ütötte fel a sátrát, hát, jobb híján beáll ripacsnak. A VASÚTI BAKTER JELENTÉSE. Egyelőre azonban a szinészke­déssel is baj van: Reymont tel­jesen hasznavehetetlen, még szin­íaphordásra sem alkalmas. Ennél­fogva elmegy vasúti bakternek, de nem a megállapodott formájú, há­zikóval és kis töltésmenti telek­kell rendelkező pályafelvigyázó ur­nák, hanem csak olyan előmunkás­félének, akire azt a feladatot bíz­zák, hogy ügyeljen fel a töltésen dolgozó kubikusokra. Reymontnak ejlenben a nap forró hevében a töltés árnyékosabbik oldalán sür­gős olvasnivalója akadt; a vasút elkapta az egyik munkását és da­rabokra tépte. Erre a vonatfel­ügyelőség felszólítja, hogy adjon jelentést a balesetről. Reymont ne­kiáll és idegborzongatóan drámai feszültségü, realisztikus leírásban számol be az esetről. Az aktát ezzel a kékceruzás megjegyzéssel kapja vissza: »Nem regényt, ha­nem jelentést kértünk!« További szolgálatra alkalmatlan.« Annak a vasutigazgatósági fo­galmazó urnák, aki ezt a záradé­kot rákékceruzázta a Raymont je­lentésére, tán máig sincs fogalma hogy neki köszönheti a világ a modern idők egyik legnagyobb mesemondóját. A TÖRVÉNYSZÉK! EL­NÖK BABONAJA. Hősünk három rubellel a zse­bében Varsóba vándorolt és ott be állított az egyik újság szerkesztő­ségébe, a szerkesztő megbízás* adott neki, hogy menjen gyalog, a többi zarándokkal együtt, a len­gyelek Lourdes-jába. Jasnaja Go­rába, s írja le, amit ott lát. Le is irta, meg is jelent a lapban is, kö­tetformában is, elég baja is lett miatta. Még pedig az orosz cen­zúra miatt, amely ebben a tüzes lengyel irásmüben, államellenes vét ségeket látott és bíróság elé vitte Reymontot is, a kiadót is, meg a nyomdászt is. Évekig húzódott a per. A vége az lett, hogy a kiadót meg a nyomdászt elitélte a bíró­ság, ellenben Reymontnak cs«*„ annyit ajánlott a rendőrség, hogy keressen magának sürgősen más, külföldi tartózkodási helyet. Ennek a furcsa ítéletnek pedig az volt az előzménye, hogy a tör­vényszéki elnöknek megjósolta egy cigányleány, hogy ha Reymontot elitéli, akkor meghal. Az elnök ur vérbeli orosz létére nem ke- j vésbé babonás is volt s ijedtében évekig húzta a pert, hogy ne kell­jen Ítéletet mondania. Amikor az­tán már- nem lehetett tovább ha­lasztani, akkor a »tettestársakat« elitélte, Reymontot felmentette. Szegény elnök uron azonban ez sem segített, a cigányleány be­csapta, mert azért az itéletkihit­detés napján mégiscsak megütötte a guta. Reymont a muszka policia ta­nácsa következtében kivándorolt Londonba. Reymont tehát újra emigrációba kényszerült. EGY SZENVEDÉLYES REYMONT OLVASÓ Ettől kezdve 10 éven keresztül foglalkoztatta az a könyv, amelyet a parasztról a faluról akart megírni s amely utóbb élete főműve lett. Tudta, hogy most bátran nekifog­hat még oly monumentális terve­tetnek is: meseszövő, érdekesen bonyolító Íráskészségében immár teljesen megbízhatott. Hiszen er­ről megint birói ítélet révén győ­ződhetett meg, amely ezúttal hála Istennek, nem ő ellene irányult. Amikoriban az ígéret földje újság regény formájában, folytatásokban megjelent, akkoriban egy a város­ba szakadt lengyel parasztlegényt a bíróság elitélt, mert feltörte gaz dája levélszekrényét. A vallatás­nál kiderült, hogy a legényt az birta érre a bűncselekményre, mert a befutó újságokat várta és Reymont izgalmas regénye any­nyira izgatta, hogy képtelen volt a kísértésnek ellentállani: fe] kel­lett feszítenie a levelesládát, hogy minél előbb hozzájusson a folyta­tásokhoz. A legényt, Reymont köz­benjárására, kisebb büntetés árán, szabadon engedték. A FALU EPOSZA Szóval a falu époszát fogja meg­írni. Reymont nekifeszült a munká­nak. Négy kötet lett belőle: a négy évszak éposza, ugy, ahogy az a paraszt életében lejátszódik. Irtózatos tűzzel dolgozott: volt olyan idő, amikor egy-egy feje­zet megírásán három nap, három éjjel, pihenés és szünet nélkül dol­gozott. Valósággal érezhette, hogy élete korai alkonya halkul s hogy neki még óriási, emberfölötti fel­adata van nemzetével, népével és az emberiséggel szemben. A »TAVASZ ÉBREDÉSE« A FALUN A regény előterében két figura drámája bonyolódik: Antek Bon­ná és Yagna életregénye, Yagrv maga az elemi erő, aki az erköl­csi törvények világán kivül él. Ez a szélescsipőjü leány nem ismer | bünt, mert nem ismert erényt. * wmmmmff lffl mmm Wedekind döbbenetes erotikájára emlékeztet Reymont, amikor Yag­nát az orgonista fiával vezeti ösz­szc az élet tavaszának lihegő pá­rázatában. Vagy mikor a falusi megérák perverz dühhel kötözik Yagnát, az őstermészete, a trágya kocsira s ugy cipelik végig Lipce falu gunyjára a főutcán, ki a fa­luból. Yagna pedig néma fájda­lommal tűri a megcsufoltatást, olyan, mint egy kőbemeredt si­koltás. A MAGVETŐ És Boryna a falu parasztjának örök szintézise. Reymont szám­talan izben idézte fel Írásaiban a lengyel parasztot — minden né­pek parasztjának — alakját. Ta­lán egyik legjellemzőbb paraszt­históriája az volt, amelyet a há­ború idején irt meg. Dühösen ugat nak a golyók az ugaron maradt földek fölött. A paraszt kimegy a fiávai a földre. Amikor az egyik golyó ott süvít el felettük, a fiu ijedten kapja el a fejét az eke­nyomról. Erre az apja korholva rászól: »Ugyan ne törődj vele: itt a földet kell megdolgozni!« Ez a halálos szerelem a földhöz, mely a parasztot mindenre, még a go­nosztettre is képessé teszi, az Boryna alapjellemvonása. A Föld Kiséri el még lázálmában is és szinte Meunier-szerü vizió erejé­vel hat, amikor a halálosan beteg Boryna otthagyja lázában a kór­házat és ugy, ahogy van, kórházi vászonruhájában kimegy a földre és láztól ittasan, tétován imbo­lyogva iiinti-hinti a képzelt mag­vakat. A szimbolikus örök Mag­vető! E két figura mögött azonban ott él, szűköl, párolog, liheg, to­lakszik, dünnyög, verekszik, te­remt, pusztit és pusztui ennek az eposznak igazi főhőse, a Falu, amelyet embernek még soha nem sikerült ilyen kísérteties tömegha­tással megelevenítenie. A Paraszt, a Falu, a Föld heroizálása ez a négykötetes regény, amely a négy évszak címén végigkíséri a föld ébredését, virágzását, gyümölcsbe­szökkenését és fehér halálát.... A NÉMET HADVEZETŐ­SÉG, MINT KÖNYVTER­JESZTŐ VALLALAT Az első lengyel kiadást igi2­ben követte az első külföldi és pe­dig német fordítás. Reymont maga

Next

/
Oldalképek
Tartalom