Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)
1929-03-24 / 70. szám
JSflfíIlYIDEiL 1929. március 24. XXII. magy. kir, osztálysorsjáték 84.000 |||| 4:2.000 sersjegy nyeremény Minden második sorsjegy nyer. Legnagyobb nyeremény sze rencsés esetben soo ooo egy félmillió pengő Jutalom és nyeremények : 300.000 50.000 20.000 200.000 40 000 15 000 100.000 30 000 10.000 25 000 5.000 stb stb., összesen 7 722 000 pengő készpénzbsn. 84.000 sorsjegy közül 42.000, tehát Minden második sorsjegy nyer. Az I, osztály húzása már 1929 április 12-én kezdődik. A Sorsjegyek hivatalos árai : Nyolcad 3 P TT+-A1 l n 1 lökélete s' tart ó? é s "agy teijesitőUl0161I1GLG1161TU1 képességű az Államgépgyári acélksretű golyóscsapágjas Előnyös fizetési feltételek mellett szállít minden mezőgazdasági gépet: Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége: Nemzetközi Gépkereskedelmi R-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 32. Kerületi képviselet: Székács és Heimovits, Mátészalka. Szemveszteség nélkül működik ! # Piacképei gabonát szolgáltat! 1336 -8 KÉRJE MINDEN füszerkereskedÉsöen a most megjelent 148 receptet tartalmazó, szines képekkel illusztrált dr. OETKER-féie Re ceptkönyvet Ára 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs forduljon közvetlen hozzánk: dr. OETKER A, gyárhoz Budapest, VIII. Conti-u. 25. A 127 receptet tartalmazó, „Hogyan készül a jó süte. mény" c. könyvecskét kivá natra tovább is ingyen és bérmentve küldi. 1642-1 És mégis mozog a Ladislav Reymont, a lengyel Balzac, aki kispapból ripacsszínész, azután vasúti páiyaőr lelt, hogy mint Nobel-díjas regényíró fejezze be életét Piotrkow mellett egy kis névte- g len faluban született hatvan évvel I ezelőtt Reymont. Az apja zsellér- • kedő orgonista és a fiu kilencéves korában Chopin zenéjére ir szöveget. A két legfelsőbb gimnáziumot kispapi reverendában tölti a fiu. Mivelhogy nem birja a szigort, egy szépnapon feltűnés nélkül kioson a teológia kapuján s mivelhogy a teológia éppen a főtéren van és a főtéren éppen ezen a héten valami vándorszintársaság ütötte fel a sátrát, hát, jobb híján beáll ripacsnak. A VASÚTI BAKTER JELENTÉSE. Egyelőre azonban a szinészkedéssel is baj van: Reymont teljesen hasznavehetetlen, még sziníaphordásra sem alkalmas. Ennélfogva elmegy vasúti bakternek, de nem a megállapodott formájú, házikóval és kis töltésmenti telekkell rendelkező pályafelvigyázó urnák, hanem csak olyan előmunkásfélének, akire azt a feladatot bízzák, hogy ügyeljen fel a töltésen dolgozó kubikusokra. Reymontnak ejlenben a nap forró hevében a töltés árnyékosabbik oldalán sürgős olvasnivalója akadt; a vasút elkapta az egyik munkását és darabokra tépte. Erre a vonatfelügyelőség felszólítja, hogy adjon jelentést a balesetről. Reymont nekiáll és idegborzongatóan drámai feszültségü, realisztikus leírásban számol be az esetről. Az aktát ezzel a kékceruzás megjegyzéssel kapja vissza: »Nem regényt, hanem jelentést kértünk!« További szolgálatra alkalmatlan.« Annak a vasutigazgatósági fogalmazó urnák, aki ezt a záradékot rákékceruzázta a Raymont jelentésére, tán máig sincs fogalma hogy neki köszönheti a világ a modern idők egyik legnagyobb mesemondóját. A TÖRVÉNYSZÉK! ELNÖK BABONAJA. Hősünk három rubellel a zsebében Varsóba vándorolt és ott be állított az egyik újság szerkesztőségébe, a szerkesztő megbízás* adott neki, hogy menjen gyalog, a többi zarándokkal együtt, a lengyelek Lourdes-jába. Jasnaja Gorába, s írja le, amit ott lát. Le is irta, meg is jelent a lapban is, kötetformában is, elég baja is lett miatta. Még pedig az orosz cenzúra miatt, amely ebben a tüzes lengyel irásmüben, államellenes vét ségeket látott és bíróság elé vitte Reymontot is, a kiadót is, meg a nyomdászt is. Évekig húzódott a per. A vége az lett, hogy a kiadót meg a nyomdászt elitélte a bíróság, ellenben Reymontnak cs«*„ annyit ajánlott a rendőrség, hogy keressen magának sürgősen más, külföldi tartózkodási helyet. Ennek a furcsa ítéletnek pedig az volt az előzménye, hogy a törvényszéki elnöknek megjósolta egy cigányleány, hogy ha Reymontot elitéli, akkor meghal. Az elnök ur vérbeli orosz létére nem ke- j vésbé babonás is volt s ijedtében évekig húzta a pert, hogy ne kelljen Ítéletet mondania. Amikor aztán már- nem lehetett tovább halasztani, akkor a »tettestársakat« elitélte, Reymontot felmentette. Szegény elnök uron azonban ez sem segített, a cigányleány becsapta, mert azért az itéletkihitdetés napján mégiscsak megütötte a guta. Reymont a muszka policia tanácsa következtében kivándorolt Londonba. Reymont tehát újra emigrációba kényszerült. EGY SZENVEDÉLYES REYMONT OLVASÓ Ettől kezdve 10 éven keresztül foglalkoztatta az a könyv, amelyet a parasztról a faluról akart megírni s amely utóbb élete főműve lett. Tudta, hogy most bátran nekifoghat még oly monumentális tervetetnek is: meseszövő, érdekesen bonyolító Íráskészségében immár teljesen megbízhatott. Hiszen erről megint birói ítélet révén győződhetett meg, amely ezúttal hála Istennek, nem ő ellene irányult. Amikoriban az ígéret földje újság regény formájában, folytatásokban megjelent, akkoriban egy a városba szakadt lengyel parasztlegényt a bíróság elitélt, mert feltörte gaz dája levélszekrényét. A vallatásnál kiderült, hogy a legényt az birta érre a bűncselekményre, mert a befutó újságokat várta és Reymont izgalmas regénye anynyira izgatta, hogy képtelen volt a kísértésnek ellentállani: fe] kellett feszítenie a levelesládát, hogy minél előbb hozzájusson a folytatásokhoz. A legényt, Reymont közbenjárására, kisebb büntetés árán, szabadon engedték. A FALU EPOSZA Szóval a falu époszát fogja megírni. Reymont nekifeszült a munkának. Négy kötet lett belőle: a négy évszak éposza, ugy, ahogy az a paraszt életében lejátszódik. Irtózatos tűzzel dolgozott: volt olyan idő, amikor egy-egy fejezet megírásán három nap, három éjjel, pihenés és szünet nélkül dolgozott. Valósággal érezhette, hogy élete korai alkonya halkul s hogy neki még óriási, emberfölötti feladata van nemzetével, népével és az emberiséggel szemben. A »TAVASZ ÉBREDÉSE« A FALUN A regény előterében két figura drámája bonyolódik: Antek Bonná és Yagna életregénye, Yagrv maga az elemi erő, aki az erkölcsi törvények világán kivül él. Ez a szélescsipőjü leány nem ismer | bünt, mert nem ismert erényt. * wmmmmff lffl mmm Wedekind döbbenetes erotikájára emlékeztet Reymont, amikor Yagnát az orgonista fiával vezeti öszszc az élet tavaszának lihegő párázatában. Vagy mikor a falusi megérák perverz dühhel kötözik Yagnát, az őstermészete, a trágya kocsira s ugy cipelik végig Lipce falu gunyjára a főutcán, ki a faluból. Yagna pedig néma fájdalommal tűri a megcsufoltatást, olyan, mint egy kőbemeredt sikoltás. A MAGVETŐ És Boryna a falu parasztjának örök szintézise. Reymont számtalan izben idézte fel Írásaiban a lengyel parasztot — minden népek parasztjának — alakját. Talán egyik legjellemzőbb paraszthistóriája az volt, amelyet a háború idején irt meg. Dühösen ugat nak a golyók az ugaron maradt földek fölött. A paraszt kimegy a fiávai a földre. Amikor az egyik golyó ott süvít el felettük, a fiu ijedten kapja el a fejét az ekenyomról. Erre az apja korholva rászól: »Ugyan ne törődj vele: itt a földet kell megdolgozni!« Ez a halálos szerelem a földhöz, mely a parasztot mindenre, még a gonosztettre is képessé teszi, az Boryna alapjellemvonása. A Föld Kiséri el még lázálmában is és szinte Meunier-szerü vizió erejével hat, amikor a halálosan beteg Boryna otthagyja lázában a kórházat és ugy, ahogy van, kórházi vászonruhájában kimegy a földre és láztól ittasan, tétován imbolyogva iiinti-hinti a képzelt magvakat. A szimbolikus örök Magvető! E két figura mögött azonban ott él, szűköl, párolog, liheg, tolakszik, dünnyög, verekszik, teremt, pusztit és pusztui ennek az eposznak igazi főhőse, a Falu, amelyet embernek még soha nem sikerült ilyen kísérteties tömeghatással megelevenítenie. A Paraszt, a Falu, a Föld heroizálása ez a négykötetes regény, amely a négy évszak címén végigkíséri a föld ébredését, virágzását, gyümölcsbeszökkenését és fehér halálát.... A NÉMET HADVEZETŐSÉG, MINT KÖNYVTERJESZTŐ VALLALAT Az első lengyel kiadást igi2ben követte az első külföldi és pedig német fordítás. Reymont maga