Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-23 / 69. szám

1929. március 2t. JSÍYÍRYIDÉK, 7 72.8 millió, ármentesités és egyéb vizgazdasági beruházásra 78.1 millió, a mezőgazdasági termelés tá mogatására 90.7 millió, a hitelügy fejlesztésére 73.2 millió, posta- és távírda beruházásokra 105 millió, államvasuti beruházásokra 127.3 millió, az állami vasmüvek beruházásaira 27.9 millió, az állami szénbányászat beruházásaira 2.1 millió, egyéb gazdasági beruházásokra 3.3 millió pengő jutott. A kulturális és szociális természetű beruházásokból tanyai iskolák létesítésére 46.3 millió, egyéb kulturális célokra 75.9 millió, közegészségügyi és népjóléti célokra 34.9 millió, kislakásépitésre 69.4 millió pengő fordíttatott. E felsorolásból látható, hogy a beruházási programm megállapításában a vezérlő gondolat a gazda népesség életviszonyainak feljavítása volt. íía el is tekintünk mindazoktól a nagy beruházásoktól, amelyek közvetve a gazdasági élet és forgalom megkönnyítése révén jótékony hatással vannak a gazdaközönség életszínvonalának javítására, és csak közvetlenül a mezőgazdaság emelésére fordított öszszegeket nézzük, ugy azt látjuk, hogy az ármentesités 78.1 millió, a közgazdasági termelés fejlesztésére 90.7 millió, a hitelügy támogatására és csaknem teljes összegében a mezőgazdasági hitelviszonyok javítására szolgáló 78.2 millió, a tanyai iskolák létesítésére . fordított 46.3 millió és a kislakásépítés célját szolgáló 69.4 millió pengő összegű beruházások együtt véve 364.7 millió összeget adnak, mint olyan beruházást, amely egyenesen és közvetlenül a gazdálkodó lakosság érdekében nyert megvalósulást. És hol van még az a sok egyéb beruházás, amely hatásával ugyancsak előmozdítja a mezőgazdasági népesség és gazdálkodás boldogulását? Szabóky államtitkár előadása kapcsán Bethlen István gróf mi« niszterelnök jogos önérzettel utalhatott a kormány beruházó politikájának nagy eredményeire. A nagy költségvetési feleslegek ideje lejárt és a kormány jelenleg már csak olyan beruházásokat végezhet, amelyek a költségvetés keretébe illeszthetők. Valóban joggal utalhatott arra, hogy az állampénzügyi szanálás a beruházó tevékenység nagy eredményeivel párhuzamosan teljesen igazolták a kormány pénzügyi és gazdasági politikáját. — Húsvéti képeslevelezőlapok legnagyobb választékban az Ujságboltban kaphatók. Szabadságünnep az evang. népiskolában Az idei március 15-iki ünnepélyek mintha melegebbek lettek volna a nagyháboru utáni évek szabadságünnepeinél. Halvány jele ez annak, hogy éledezik lelkünkben a közeli feltámadás reménye. Lelkesen ünnepelt a különböző iskolák ifjúsága, valamint a polgárság is. A középiskolák és a polgárság ünnepségét a helybeli lapok kimerítően méltatták, azért nem is akarok én ezekkel az ünnepélyekkel foglalkozni. Csakanynyit óhajtok megjegyezni, hogy a tudósításokból nagy lelki gyönyörűséggel győződhettünk meg városunk intézményeinek komoly munkásságáról. Két középfokú tanintézet ünnepélyén, mint szülő, én szintén megjelentem s nem bántam meg, mert mindkét helyről a legszebb emlékekkel távoztam. Az evang. leánygimnázium programmjának — az ujságtudósitás szerint is — kimagasló pontja volt az ünnepi beszéd. Nem volt a szónok szavaiban semmi páthosz. Ö csak mesélt, mesélt.... Mesélt hazánk régi dicsőségéről, a magyar szivek mélységes bánatáról, a magyar anyák kötelességeiről s áhítattal hallgatta azt felnőtt és gyermek egyaránt. Szinte megbékülten mentem innen a templomba, ahol már épen gyülekeztek a hívek, hogy a honfibánattól csordultig megtelt szivükre enyhülést keressenek a márciusi szent nap évfordulója alkalmából rendezem istentiszteleten. A templomból az evang. népiskola ünnepélyére siettem. Elvegyültem a gyermeksereg között. Igyekeztem gyermek lenni újra, ami ugy látszik sikerült is, mert csakhamar összebarátkoztam közeli és távoli gyermekszomszédaim mai. De azért illő komolysággal meghallgattuk Fazekas János igazgató megnyitó- és Prékopa István tanító ünnepi beszédét. Meghatottak bennünket a hozzánk intézett komoly intelmek s hálánknak élénk tapsolással adtunk kifejezést. Meghallgattuk kis társaink hazafias verselését. Bajdik Kálmán, Oberlánder Gyöngyi, — Huczman Mihály, Statkievicz Anna, Laczkovszky István, Simonidesz Kató Margócsi József, Kemény Lajos, Bíró Ilona, Jánószki Mihály, Adorján Márta és Szebenszki Ilona olyan kedvesek voltak és sok gyönyörűséget szereztek nekünk szavalataikkal. Köszönetet mondunk nektek is, miivcszpajtásaink, akik három szólamra olyan tisztán és kellemesen énekeltétek el a »Bus magyarok imádsága« és Nem, nem, soha!« cirnü irredenta dalokat. Az énekeknek betanítása Gabrieny Sámuel és Thaisz Kálmán tanítók buzgóságának sikeres ered ménye. Az ünnepélyt Statkievicz Gyula tanitó rendezte. Mikor a népiskola ünnepe az iskolaszék elnökségének és számos szülőnek jelenléte mellett befejeződött, a városi kereskedőtanonciskola foglalta el annak helyét az evang. központi iskola tornatermében és itt szépen sikerült ünnepélyt tartott Prékopa Istvánnak, ezen intézet igazgatójának rendezése mellett. Az ünnepi beszédében Kemény Péter tanitó buzdította az ifjúságot a haza iránt való tántoríthatatlan hűségre s önzetlen hazaszeretetre. A szép szavalatok az ifjúság komoly felkészültségét igazolják. Szavaltak: Feldmesser Menyhért, Czebe Gyula, Kinyik László, Groszmann Ferenc, Steiner Andor és Bogár Károly keresk. tanoncisk. tanulók Kuruc dalokat énekeltek Czebe Gyula, Tomasovszki András, Szikora István, Feldmesser Menyhért Gerda József, Lefkovits Jenő, Haj du Sándor, Altmann Béla és Ba* tári János tanulók. A kiséret kellemes összhangzással működött. Prékopa István harmóniumon, Gabrieny Sámuel és Sipkay Gy. tanítók hegedűn játszottak. Közreműködtek még Rákossy Jenő, kereskedősegéd, Gellért Tibor, — Csorna Mihály, Grüner Dezső, Ráday Imre és Bogár Károly tanulók. Az utóbbi kettő klarinéton a többiek hegedűn játszottak. Kubacska István veterán kartársunk a Prékopa zenekart szép játékáért filharmonikus társaságnak mondotta. Az is lesz, mihelyt a klarinétot valami nemesebb hangszerrel, pl. tárogatóval cserélik fel. Március 17-én az ifjúsági istentisztelet keretében Kopcsó János evang. hitoktató nagyon élvezetes és felemelő hazafias ünnepélyt rendezett, ameí"y ünnepségnek szerep lői a tanítóképző, a felső kereskedelmi iskola, a mindkétnemü polgári iskola evang. növendékei voltak. A különböző intézetek tanulóinak együttes foglalkoztatását csak örömmel üdvözölhetjük, mert ennek a közös munkának nevelői értéke elvitázhatatlan. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogyhogy még az egyenrangú iskolák tanulói is bizonyos lenézéssel viseltetnek egymás iránt. Igyekezzünk minden eszközt megragadni, amellyel ifjúságunkat okos és józan belátásra bírhatjuk. Ennek az ünnepélynek különösen dicséretre méltó hőse Huczmann János felsőkersk. isk. tanuló, akinek ünnepi beszéde messze kiemelkedik Minden nő tudja 1371-3 HYGIS CREME a párisi kozmetika világszenzációja, mely az srcfcőrt teljesen rendbehozza, ártalmatlan s rövid idő alatt C3odás hatást ér el. Készítve 1847. óra Párisban: Clermont et E. Fout által. Magyarországi kirendeltség Budapest, Tisza Kálmán-tér 24. Mindenüt

t kapható! az önképzőköri szárnypróbálgatások közül. T. P. Hat vetítőgépe van már nyíregyházának és hat körzetben folyik a népiskolán kivüh oktatómunka (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Mind hatalmasabb arányokban bontakozik ki az a tervszerű kulturális tevékenység, amelyet Nyíregyháza város indított meg a tanyai lakósság felvilágosító oktatása és egységes nemzeti szellemben való nevelése érdekében. Az elmúlt évben öt körzetben folyt a lelkes munka Barna Jenő népművelési titkár kiváló vezetésével, a tanítói kar fáradtságot nem ismerő, ünnepet is munkára szánó nagy áldozatkészségével. Ebben az esztendőben egy körzettel többet jelölhettek ki, a városnak ugyanis már hat vetítőgép áll rendelkezésére. Minél több körzetben járhatnak az oktatók, annál elevenebb és gazdagabb eredményű a munkásság, amely mindjobban emeli a gazdaközönség szellemi nívóját. Analfabéta tanfolyam ebben az esztendőben nem vált szűk ségessé, illetve nem kezdők, hanem haladók számára rendezett a város analfabéta tanfolyamot az egyik tanyán. Ábrányi Kornélné levele Nyíregyháza városához (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Ábrányi Kornélné, a nagy író özvegye levelet irt Nyíregyházává rosához. Ebben a levélben felajánl ja a maga és nagynevű férjének arcképét. A képet a város meg is kapta és az adományozó intenciói szerint valószínű, hogy nem a városi gyűjteménytár, hanem a Bessenyei Kör kapja meg a két ritkabecsü relikviát. Hatóságilag engedélyezett végkiárusitás gyári áron alul Irányi Sándor uri- és női divatházában Zrínyi llona-u. 3. sz. Telefon 3 — 84 szám Telefon 3—84 szám.