Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-23 / 69. szám

1929. március 2t. JSÍYÍRYIDÉK, 7 72.8 millió, ármentesités és egyéb vizgazdasági beruházásra 78.1 mil­lió, a mezőgazdasági termelés tá mogatására 90.7 millió, a hitelügy fejlesztésére 73.2 millió, posta- és távírda beruházásokra 105 millió, államvasuti beruházásokra 127.3 millió, az állami vasmüvek beru­házásaira 27.9 millió, az állami szénbányászat beruházásaira 2.1 millió, egyéb gazdasági beruhá­zásokra 3.3 millió pengő jutott. A kulturális és szociális termé­szetű beruházásokból tanyai isko­lák létesítésére 46.3 millió, egyéb kulturális célokra 75.9 millió, köz­egészségügyi és népjóléti célokra 34.9 millió, kislakásépitésre 69.4 millió pengő fordíttatott. E felsorolásból látható, hogy a beruházási programm megállapítá­sában a vezérlő gondolat a gazda népesség életviszonyainak feljaví­tása volt. íía el is tekintünk mind­azoktól a nagy beruházásoktól, amelyek közvetve a gazdasági élet és forgalom megkönnyítése révén jótékony hatással vannak a gazda­közönség életszínvonalának javítá­sára, és csak közvetlenül a mező­gazdaság emelésére fordított ösz­szegeket nézzük, ugy azt látjuk, hogy az ármentesités 78.1 millió, a közgazdasági termelés fejlesz­tésére 90.7 millió, a hitelügy tá­mogatására és csaknem teljes összegében a mezőgazdasági hitel­viszonyok javítására szolgáló 78.2 millió, a tanyai iskolák létesítésére . fordított 46.3 millió és a kislakás­építés célját szolgáló 69.4 millió pengő összegű beruházások együtt véve 364.7 millió összeget adnak, mint olyan beruházást, amely egyenesen és közvetlenül a gaz­dálkodó lakosság érdekében nyert megvalósulást. És hol van még az a sok egyéb beruházás, amely hatásával ugyancsak előmozdítja a mezőgazdasági népesség és gaz­dálkodás boldogulását? Szabóky államtitkár előadása kapcsán Bethlen István gróf mi« niszterelnök jogos önérzettel utal­hatott a kormány beruházó poli­tikájának nagy eredményeire. A nagy költségvetési feleslegek ideje lejárt és a kormány jelenleg már csak olyan beruházásokat végez­het, amelyek a költségvetés kere­tébe illeszthetők. Valóban joggal utalhatott arra, hogy az állam­pénzügyi szanálás a beruházó te­vékenység nagy eredményeivel párhuzamosan teljesen igazolták a kormány pénzügyi és gazdasági politikáját. — Húsvéti képeslevelezőlapok legnagyobb választékban az Uj­ságboltban kaphatók. Szabadságünnep az evang. népiskolában Az idei március 15-iki ünne­pélyek mintha melegebbek lettek volna a nagyháboru utáni évek szabadságünnepeinél. Halvány jele ez annak, hogy éledezik lelkünk­ben a közeli feltámadás reménye. Lelkesen ünnepelt a különböző is­kolák ifjúsága, valamint a polgár­ság is. A középiskolák és a pol­gárság ünnepségét a helybeli la­pok kimerítően méltatták, azért nem is akarok én ezekkel az ün­nepélyekkel foglalkozni. Csakany­nyit óhajtok megjegyezni, hogy a tudósításokból nagy lelki gyönyö­rűséggel győződhettünk meg vá­rosunk intézményeinek komoly munkásságáról. Két középfokú tanintézet ün­nepélyén, mint szülő, én szintén megjelentem s nem bántam meg, mert mindkét helyről a legszebb emlékekkel távoztam. Az evang. leánygimnázium programmjának — az ujságtudósitás szerint is — kimagasló pontja volt az ünnepi beszéd. Nem volt a szónok sza­vaiban semmi páthosz. Ö csak mesélt, mesélt.... Mesélt hazánk régi dicsőségéről, a magyar szi­vek mélységes bánatáról, a ma­gyar anyák kötelességeiről s áhí­tattal hallgatta azt felnőtt és gyermek egyaránt. Szinte megbé­külten mentem innen a templom­ba, ahol már épen gyülekeztek a hívek, hogy a honfibánattól csor­dultig megtelt szivükre enyhülést keressenek a márciusi szent nap évfordulója alkalmából rendezem istentiszteleten. A templomból az evang. nép­iskola ünnepélyére siettem. Elve­gyültem a gyermeksereg között. Igyekeztem gyermek lenni újra, ami ugy látszik sikerült is, mert csakhamar összebarátkoztam kö­zeli és távoli gyermekszomszédaim mai. De azért illő komolysággal meghallgattuk Fazekas János igaz­gató megnyitó- és Prékopa Ist­ván tanító ünnepi beszédét. Meg­hatottak bennünket a hozzánk in­tézett komoly intelmek s hálánk­nak élénk tapsolással adtunk ki­fejezést. Meghallgattuk kis tár­saink hazafias verselését. Bajdik Kálmán, Oberlánder Gyöngyi, — Huczman Mihály, Statkievicz An­na, Laczkovszky István, Simoni­desz Kató Margócsi József, Ke­mény Lajos, Bíró Ilona, Jánószki Mihály, Adorján Márta és Sze­benszki Ilona olyan kedvesek voltak és sok gyönyörűséget sze­reztek nekünk szavalataikkal. Kö­szönetet mondunk nektek is, mii­vcszpajtásaink, akik három szó­lamra olyan tisztán és kellemesen énekeltétek el a »Bus magyarok imádsága« és Nem, nem, soha!« cirnü irredenta dalokat. Az énekeknek betanítása Gab­rieny Sámuel és Thaisz Kálmán tanítók buzgóságának sikeres ered ménye. Az ünnepélyt Statkievicz Gyula tanitó rendezte. Mikor a népiskola ünnepe az iskolaszék elnökségének és szá­mos szülőnek jelenléte mellett be­fejeződött, a városi kereskedőta­nonciskola foglalta el annak helyét az evang. központi iskola torna­termében és itt szépen sikerült ünnepélyt tartott Prékopa István­nak, ezen intézet igazgatójának rendezése mellett. Az ünnepi be­szédében Kemény Péter tanitó buzdította az ifjúságot a haza iránt való tántoríthatatlan hűség­re s önzetlen hazaszeretetre. A szép szavalatok az ifjúság komoly felkészültségét igazolják. Szaval­tak: Feldmesser Menyhért, Czebe Gyula, Kinyik László, Groszmann Ferenc, Steiner Andor és Bogár Károly keresk. tanoncisk. tanulók Kuruc dalokat énekeltek Czebe Gyula, Tomasovszki András, Szi­kora István, Feldmesser Menyhért Gerda József, Lefkovits Jenő, Haj du Sándor, Altmann Béla és Ba* tári János tanulók. A kiséret kel­lemes összhangzással működött. Prékopa István harmóniumon, Gabrieny Sámuel és Sipkay Gy. tanítók hegedűn játszottak. Köz­reműködtek még Rákossy Jenő, kereskedősegéd, Gellért Tibor, — Csorna Mihály, Grüner Dezső, Ráday Imre és Bogár Károly ta­nulók. Az utóbbi kettő klariné­ton a többiek hegedűn játszottak. Kubacska István veterán kartár­sunk a Prékopa zenekart szép já­tékáért filharmonikus társaságnak mondotta. Az is lesz, mihelyt a klarinétot valami nemesebb hang­szerrel, pl. tárogatóval cserélik fel. Március 17-én az ifjúsági isten­tisztelet keretében Kopcsó János evang. hitoktató nagyon élvezetes és felemelő hazafias ünnepélyt ren­dezett, ameí"y ünnepségnek szerep lői a tanítóképző, a felső keres­kedelmi iskola, a mindkétnemü polgári iskola evang. növendékei voltak. A különböző intézetek ta­nulóinak együttes foglalkoztatását csak örömmel üdvözölhetjük, mert ennek a közös munkának nevelői értéke elvitázhatatlan. A tapaszta­lat ugyanis azt mutatja, hogy­hogy még az egyenrangú isko­lák tanulói is bizonyos lenézéssel viseltetnek egymás iránt. Igyekez­zünk minden eszközt megragadni, amellyel ifjúságunkat okos és jó­zan belátásra bírhatjuk. Ennek az ünnepélynek különösen dicséretre méltó hőse Huczmann János fel­sőkersk. isk. tanuló, akinek ün­nepi beszéde messze kiemelkedik Minden nő tudja 1371-3 HYGIS CREME a párisi kozmetika világszenzációja, mely az srcfcőrt teljesen rendbe­hozza, ártalmatlan s rövid idő alatt C3odás hatást ér el. Készítve 1847. óra Párisban: Clermont et E. Fout által. Magyarországi kirendeltség Budapest, Tisza Kálmán-tér 24. Mindenüt t kapható! az önképzőköri szárnypróbálgatá­sok közül. T. P. Hat vetítőgépe van már nyíregy­házának és hat körzetben folyik a népiskolán kivüh oktatómunka (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Mind hatalmasabb arányokban bontakozik ki az a tervszerű kul­turális tevékenység, amelyet Nyír­egyháza város indított meg a ta­nyai lakósság felvilágosító okta­tása és egységes nemzeti szellem­ben való nevelése érdekében. Az elmúlt évben öt körzetben folyt a lelkes munka Barna Jenő népmű­velési titkár kiváló vezetésével, a tanítói kar fáradtságot nem is­merő, ünnepet is munkára szánó nagy áldozatkészségével. Ebben az esztendőben egy körzettel többet jelölhettek ki, a városnak ugyanis már hat vetítőgép áll rendelke­zésére. Minél több körzetben jár­hatnak az oktatók, annál eleve­nebb és gazdagabb eredményű a munkásság, amely mindjobban emeli a gazdaközönség szellemi nívóját. Analfabéta tanfolyam eb­ben az esztendőben nem vált szűk ségessé, illetve nem kezdők, ha­nem haladók számára rendezett a város analfabéta tanfolyamot az egyik tanyán. Ábrányi Kornélné levele Nyíregyháza városához (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Ábrányi Kornélné, a nagy író özvegye levelet irt Nyíregyházává rosához. Ebben a levélben felajánl ja a maga és nagynevű férjének arcképét. A képet a város meg is kapta és az adományozó inten­ciói szerint valószínű, hogy nem a városi gyűjteménytár, hanem a Bessenyei Kör kapja meg a két ritkabecsü relikviát. Hatóságilag engedélyezett végkiárusitás gyári áron alul Irányi Sándor uri- és női divatházában Zrínyi llona-u. 3. sz. Telefon 3 — 84 szám Telefon 3—84 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom