Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-22 / 68. szám

6 mm 16 JMYÍRYIDÉK. 1929. március 17. Az ibrányi Önkéntes 'iüzoltó Egyesület szabadság ünnepe Ibrányi tudositónk irja: A márciusi nap pompázó su­garával aranyozta be a szabadság­hősök mulfcjára emlékeztető napot március tizenötödikét.... Diszbeöl­tözött magyarok mennek-j önnek az utcán s szemükből a mult di­csőségének képzelete, a felhős je­Jen s a ködbe lebegő jövő tükrö­ződik vissza.... Érezte, tudta mindenki, hogy közös a nagy ünnep. A szalmafö­deles kicsi magyar házikókon büsz­kén emelkednek ki a nemzeti zászlók s arannyal diszitett rojt­jaik dacosan remegnek meg a lágy, tavaszi szellőtől... Tükrös ­csizmás leventék szorgoskodása élénkítette a máskor oly csendes, szürke utcákat. A közösen rendezett ünnepet, az Önk. Tűzoltó Egyesület műked­velő előadása zárta be. A Tűzoltó Egyesület agilis parancsnoka Ko­pács Ferenc egy igen kedves, ha­zafias és aktuális színmüvet és egy háromfelvonásos népszínmű­vet tanított be válogatott szerep­lőkkel. Az első »Március tizenöt«« c., amelyben az öreg honvéd sze­repét Szász Dezső alakította ki­tűnő készültséggel, majd ebben a darabban is, valamint a következő ben is a legjobban, a leghatáso­sabban alakított Szász Emmus, aki mint az öreg honvéd unokája, megkapó kedvességgel játszotta a fiatal, lelkesedni tudó, magyar leányt, majd a másik darabban éppen ellenkezőleg, páratlan ügye­sen adta a csipősnyelvü özv. Csor­tiné. Igaz a közönség sem maradt adós, mert a legtöbb ajándékot ő kapta. Méltó partnere volt a Fe­kete Sándor fia szereplője, aki határozott fellépésével, kitűnő hangsúlyozásával, csengő hangjá­val határozott színpadi ügyessé­gével a babérnak másik ágát mél­tóan el is vitte... Nagyon sok vol­na, minden szereplőnek a kiváló­ságait felsorolni, de meg kell említenünk Puskás Len­két, Bakosy Pált, Sza­nyi Jánost és Józsefet, Puskás Li­dit, azonkívül a cigányokat Szász Dezsőt, Kovács Ferencet, Tar Sándort, Bodnár Györgyöt, Pus­kás Bertit, Tamást és Pivarnyik Andrást. A mellékszereplők közül Szanyi Lajos, mint Peti, és Sza­nyi Tíéla, mint Jancsi szolga tűn­tek ki ügyességükkel. Az előadás oly jól sikerült, hogv mégegyszer meg kellett ismételni 17-én. Bevétel cca. 180 P. Az elő­adásban előforduló nótákat kisér­te, valamint a szünetekben hangu­latos nótákkal a Tűzoltó Egye­sület zenekara szórakoztatta a kö­zönséget. Ezzel fejeződött be a március 15-ikCs a hatásos dara­boktól áthatva távoztak az igaz magyarok, bizva abban, hogy nemsokára megérkezik a régi nagy ünnep, amikor több magyar zász­lót lenget a szél, nemcsak itt, ha­nem ott is, ahol most temetik a magyar szót.... — Húsvéti képeslevelezőlapok legnagyobb választékban az Uj­ságboltban kaphatók. Teasütemények és mindenféle cukrászsütemény K U G L E R cs. és kir. udvari cukrász eredeti receptjei alap­ján p ót a n y a g m e n te sen Sipos cukrásznál Római katholikus bérpalota. ^ ^•TELEFONSZÁMA 13. Magyaros fellep lesz a nyíregyházi kézmű és a háziipar! kiállítás (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a Kiosz nyíregyházi csoportja au gusztus hóban a Kossuth Lajos reálgimnázium tantermeiben és tornacsarnokában és udvarán nagyszabású kézmű és háziipari kiállítást rendez, amely iránt Nyíregyháza iparosainak körében máris sokat ígérő érdeklődés mutatkozik. A kiállítás védnökei Kállay Miklós dr. főispán, dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, képviselő, országos elnök lesz­nek, a tiszteletbeli elnöki tiszt séget pedig Mikecz István al­ispán, dr. Bencs Kálmán kir. ! kormányfőtanácsos, polgármes­" ter, Illés Andor kir. törvényszéki elnök, dr. Tóth Bálint min. ta­nácsos, pénzügyigazgató és Si­korszky István iparkerületi fő­felügyelő vállalták. A kiállításon résztvehet min­den szabolcsi iparos. A kiállítá­son való részvételt május hó 1 ig kell bejelenteni a Kiosz szék­házában (Bocskai u. 11.) A kiállítás rendezősége arra kéri a résztvenni óhajtó iparo­sokat, hogy beküldött tárgyaikon lehetőleg a magyar szellemet tükröző magyaros motívumokat alkalmazzák. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek é& egyéb megszívlelendő apróságok lég néhány szó a sóstói sziget ügyhöz A következő levelet kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! Tisztelettel kérem, hogy alábbi soraimat közölni szíveskedjék. A »Nyirvidék« f. hó 17-iki szá­mában »Válasz a sóstói tündér­sziget sürgetőjének« cim alatt Tu­rista aláírással megjelent cikkre viszontválaszként legyen szabad megemlítenem, hog"' ezen eszme­cserénkre okot szolgáltatott előző soraimban (amint az abból látha­tó is) a fősúlyt a szigetecske leen­dő rendbehozatalára fektettem és csak soraim végén mellesleg je­gyeztem meg, hogy a hely rend­behozatala után ott talán a turis­ták által tervezett centennáriumi diszpad és meteorológiai tornyocs­ka is elhelyezhető volna. Ezen megjegyzésemet abban a remény­ben tettem, hogy a sóstót és (rendbehozatala után) a szép szi­getet tavasztól őszig látogató nagyszámú közönség bennük gyö­nyörködhetik, illetve azoknak ott is hasznát vehetné. Mivel azon­ban a sziget rendezése és forga­lomnak átadása még a jövő kér­dése a diszpadot és tornyocskát ha azok elhelyezése már aktuális az alapítók természetesen oda he­lyezik, ahova ez idő szerint a leg­célszerűbbnek látják. Mint emlitém, soraimnak fő­célja volt az illetékesek nagybecsű figyelmét felhívni a szigetecske leendő rendbehozatalára, hogy an­nak megtörténtével megszűnhes­sen a Sóstó legnagyobb szépség­hibája. Mert, hogy a sziget egy még igénybe nem tett java a vá­rosnak az tény. Az egy még hasz­nát nem vett érték, mint az arany a földben vagy az igaz gyöngy a tenger fenekén, amelyek csak a felszínre hozatal után válnak való­ban értékessé. A cikkiró Turista ur jó Ízléssel elgondolva várszerű kastélyt, vagy más hasonló monumentális épít­ményt szeretne a szigeten látni. Bizony gyönyörű volna. Olyasmire én is gondoltam, sőt arra is gon­doltam, hogy ha a sziget saját tu­lajdonom volna és gazdag ember volnék, ugy első kötelességemnek tartanám oda egy szép kastélyt épit tetni, hogy tényleg az legyen a nyírség legszebb helye. Sajnos ez csak ábránd. Ismerve a »Nyírvidék« közlemé­nyeiből városunknak különösen je­lenlegi nehéz helyzetét, óriási anya­gi befektetést igénylő nagy terveit, a sziget rendezését illetőleg, vala­mi sok pénzbe kerülő dolgokról szándékosan említést sem tettem. A szigetnek Ízléses parkírozása azon­ban nagyobb anyagi áldozatot nem igényelhet, mert az véleményem szerint a város házi kertészeteiből is megvalósítható. Már pedig ha egyelőre csak a parkírozás foga­natosíttatnék is, a szigetecskén sé­tálgatva már a szebbnél-szebb vi­rágokban és bokrokban gyönyör­ködhetnénk és elérnénk célunk egy részét. A helyet érdemessé tennénk a tündérsziget elnevezésre és ké­pessé a szép Sóstógyógyfürdő von­zóerejének növelésére. Annak to­vábbi fejlesztése pedig fokozatosan később is eszközölhette volna. Kemecse, 1929 március 17-én. Kiváló tisztelettel: Kováts Gusztáv. Szabadságünnep a virányos­tanyai iskolában Virányosi tudósítónk irja: Március idusának nyolcvanegy­edik évfordulóját a közönség nagy érdeklődése mellett igen szép ünnepség keretében ülte meg a virányostanyai iskola. A Hiszekegy elmondása után, Wolf ram Mátyás tanitó lendületes, magas szárnyalású beszédében, hazafiúi szeretettől áthatva, el­ragadó lelkesedéssel méltatta a ] márciusi nagy napnak jelentő­ségét. A közönség mindvégig a leg­nagyobb figyelemmel és lelkes helyesléssel hallgatta azokat a bátor, eredeti és megvalósításra méltó mély gondolatokat, ame­lyeket Wolfram Mátyás tanitó a keresztény erők összefogásáról kitűnő beszéd keretébeng eléjük tárt. Utána az iskola tanulói szebb­nél-szebb irredenta verseket sza­valtak, majd pedig elénekelték a » Himnuszt és néhány Kossuth ! nótát. [ Ezután Jármy József itteni • gazdatiszt ünnepélyzáró beszé­det mondott. Elsősorban is a tanítónak fejezte ki elismerését azon nagy munkájáért, mellyel — az iskolának alig kétéves fennállása óta -— a gyermekeket ily szép eredménnyel nevelte. Majdpedig gyönyörű és szivhez­szóló beszédében kifejti, hogy a márciusi szép napok emlékeinek minden igaz magyar ember lei­kében izzó lángként kell lo­bognia. A magyar Golgotha­járás fájdalmairól beszélve meg­ható módon, igaz magyar szi­vének minden keserűségével si­ratja vissza az elrabolt területe­ket és kéri a Magyarok Istenét, szüntesse meg szenvedéseinket és régi nagy Hazánkat adja vissza nékünk. A mé y hatást keltő beszéd után a Szózat eléneklésével az ünnepély véget ért. A közönség hazafias érzésé­ben megerősödve távozott a valóban szép ünnepély szín­helyéről. Eltörölték a sajátfözésü pálin­kák után a forgalmi adót A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, melyben a saját terme­lésű törköly, seprő és gyümölcs­ből főzött pálinkák után járó for­galmiadót eltörli, ha azokat nem nyílt üzletekben árusítják. A má­soktól vett pálinkák után a for­galmiadót meg kell fizetni. Értesítés. 1570—3 Szíves tudomására ho?zu'i azon igen tisztelt feleinknek, akik ezideig a STEAUA itteni kirendelt­ségével állottak összeköttetésben, hogy a nevezett r.-t, nyíregyházi telep ét e hó 18 án véglegesen á vettük. A jövőben a STEáUA árakban 3 rendelések felvételére kizárólag ki­rendeltségünk van jogosítva Magyar Mezegazdák Szövetkezete Szabolcsvármegyei Kirendeltsége. Telafoa : 49. Telap telefonszáma: 485. Hány tagja van a Nemzeti Munkavédelemnek Szabolcsban? A Kiosz nyíregyházi csoportja tegnap este érlekezletet tartott, fmelyet Huray János elnök nyitott meg és amelyeo Putnoky István ny. ezredes, a Szabolcsi Nemzeti Munkavédelmi Hivatal lelkes és agilis vezetője nagyhatású beszéd keretében ismertette a nemzeti munkavédelem jelentőségét. Hang­súlyozta, sogy a munkavéde'em pártokon felül álló segítő szerve az egészséges társadalomnak és az a célja, hogv a közüzemeket veszélyeztető általános sztrájkok esetén felvonultassa segitő osz­tagait, amelyek biztosítják a békés munka folytonosságát. Szabolcs­ban 9 körzete van a Nemzeti Munkavédelemnek és ebben 0 9 körzetben, továbbá a 95 alkőr­zetben 4668 készséges, lelkes tag, áll a munkavédelem rendelkezésére. Huray János elnök köszönete és Smiják István és Es:ók Károly felszólalása után véget ért a nagy érdeklődéssel fogadott előadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom