Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-21 / 67. szám

4 m 1929. március 2t. JSÍYÍRYIDÉK, 7 ValapküYónlecjességeV mecjétke^eV faragó l ^ uú&WaV­Ü2,\e\é\>e Rövid hirek. — Két nagy palota jövedel­mét adja kulturcélokra Kaszab Aladár tegnap felbontott vég­rendelete. — Flachbart Ernő dr. a felvi­déki magyar pártok prágai igaz­gatója, aki ellen a Tuka üggyel kapcsolatban vizsgálat folyik, nyomtalanul eltűnt Prágából. — Varga András gyömró'i hentest vádolják Bahó Gergely vasúti pénztáros meggyilkolá­sával. — A felsó'ház is megszavazta tegnap a spanyol kereskedelmi pótegyezményt. —• Görlitzi kastélya nyitott ab­lakán át agyonlőtték Stolberg­Vernigeróde grófot. Valószínű­leg személyes bosszú műve volt a gyilkosság. A rendőrség szé­leskörű nyomozást indított. — Ferenczi Pál balassagyar­mati épitőpallért, aki egy bor­zalmas szerelem miatt kitekerte felesége és három gyermeke nyakát tegnap reggel kivégezték. — Csen és Johansen Szófi­ából tovább repült Kina felé. — Kisfaludi-Strobl Zsigmond kapott megbízást Rákosi Jenő szobrának elkészítésére. — Leégett Hamburg legna­gyobb gőzmalma. Körülbelül 300 vagon buza és liszt pusztult el. — Abday Gusztáv rejtélyes betörési ügyében a budapesti rendőrség már annyi bizonyíté­kot szerzett be, hogy előzetes letartóztatásba helyezte. — Alabama állam kormány­zója ugy nyilatkozott, hogy becslése szerint, bár még csak tizenhét holttestet találtak meg, az árvízkatasztrófának száz ha­lottja van. — Az öngyilkos Berkes Dezső dr. szegedi tisztiorvos életét vér­átömlesztéssel sem tudták meg­menteni. Megállapították, hogy zsiletpengével vágta át nyakán a főütőeret és 10—15 percig fe­küdhetett a szobában és ezalatt rengeteg vért vesztett. — Márkus Sándor fővárosi kereskedő Horthy Miklós uti fü­szerüzletét ismeretlen tettesek teljesen kifosztották. — Tegnap az Eskü téren egy villamos elgázolta Hingl Ferenc 34 éves gyárimunkást, akit hol­tan szedtek ki a kocsi kerekei alól. — Tegnap reggel a Retek utca 69-es számú ház pincéjé­ben a házfelügyelő a gázóra mögött újságpapírban csomagolt csecsemő holttestére talált. — Sokszázezer ember érke­zett a norvég fővárosba Olaf trónörökös csütörtöki esküvő­jére. — Fokvárosból érkező jelen­tések szerint Transwal határvi­dékén nagy pestisjárvány lépett fel. Mindenkit, aki a városba ér­kezik, előzőleg orvosi vizsgá­latnak vetik alá. — Húsvéti képeslevelezőlapok legnagyobb választékban az Uj­•ágbgltban kaphatók. t : A vízvezeték, csatornázás, Korona átalakítása után m uj gézfürdő felépítése a legsürgősebb városi feladat — mondották a szakosztályi ülésen (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza fürdői rozoga ál­lapotban vannak. A mérnöki hiva­tal a szakosztályok tegnapi ülésén vigasztalan képet festett a gőzfür­időről és adatai szerint baj van a Sóstófürdővel is. Megtudtuk, jhogy a városi gőz- és kádfürdőben a tető és a menyezet szerkezet végképp felmondta a szolgálatot. Egy évig talán még kibírja, ha valahogyan közben mégegyszer kitatarozzák, aztán vége. Addig is utána kell nézni, mondották a teg­napi ülésen — be vannak-e bizto­sítva baleset ellen a fürdőzők. A szakosztályi ülésen elhatároz­| ták, hogy a Sóstófürdőt, ahol az épület menyezet szerkezetét még ki lehet javítani, renoválni fogják, a gőzfürdőt, vagy legalább a kád­fürdőt május i-én bezárják és egy utolsó esztendőre valahogyan hely­rehozzák. Azután uj 'fürdőre lesz szükség. Énekes János prelátus kifejtette, hogy a fürdő nélkülöz­hetetlen közegészségügyi intéz­mény, amelyet sürgősen be kell iktatni a városfejlesztési program­ba. A szakosztályok be is iktat­ták sorrendben a vízvezeték, csa­tornázás, Korona átalakítás után. Igy az 1883-ban épült fürdő má­jusban siralomházba kerül. Nyíregyháza felismerve a vármegyei átépítés nagy városi eredményeit, készséggel járni a megyei Kölcsönhöz évi 7000 pengővel (A Nyírvidék tudósítójától.) A belügyminiszter és a várme­gye leiratot intézett Nyíregyháza városához, hogy vállalja a város a nagy útépítési kölcsön amortizá­ciójához évi 7000 pengővel való hozzájárulást. Szohor Pál főjegyző, a polgár­mester helyettese részletesen ismer­tette a szakosztályi ülésen a váí­megyei tranzakciót. A megye köl­csöne arra kell, hogy menteisit se az útépítési kölcsönök terhe alatt roskadó egyes községeket és tizen­hat községet uj kőuttal kapcsolja be az úthálózatba. Az amortizáció ból a községek 4 százalékos hozzá­járulást vállaltak, Nyíregyházától a törvényes kötelezettségen felül 25 —30 évre évi 7000 pengő amorti­záció önkéntes vállalását kéri x megye. A szakosztályok a jelentős ügyben kimondották, hogy Nyír­egyháza az évi 7000 pengőt meg­ajánlja, ha a megye biztosítja, hogy a nagy kölcsönből feltétlenül kiépíti a nyíregyháza—hajdudoro­gi kőutat. Kovách Elek dr. okosnak, sze­rencsésnek tartja a javaslatot és mélyenjáró okfejtéssel mutat rá, hogy olyan centrális kommunitá­soknak, mint amilyen Nyíregyháza is, milyen nagy hasznuk van a vi­dék jól kiépített úthálózatából. Jánosbokori Kovács András sür­geti a Simai-ut kiépítését, mert a gazdák már nagymértékben nyug­talankodnak a járhatatlan ut mi­att. Hoffmann Mihály a Dorogi-ut építését az útépítési programm sor­rendjében az elsők között szeretné látni. A város felismerve a megyei út­építésnek Nyíregyháza szempontjá­ból rendkívül kedvező eredményeit, hozzájárul a 7000 pengős amor­tizáció fizetéséhez 25—30 éven át. Az államépitészeti hivatal a vasúti hozzájáró úton szeretné felépíteni székházát A város akkor a* telket, ha az építkezés aktuális lesz (A Nyírvidék tudósítójától.) A város szakosztályainak teg­napi együttes ülésén parázs vitát provokált az államépitészeti hiva­talnak szelíd és szerény kérelme, amelyben telket kért a várostól székházának céljára. A telket a vasúti hozzájáró uton kéri a hiva­tal ugy, hogy az épület egyik front­ja a Kiss Ernő, a másik a vasúti útra esne. A kérelemhez sokan szóltak hozzá és a vita abban csúcsosodott ki, hogy a kérés még korai. A kereskedelmi minisztérium ugyanis közölte a várossal, hogy előbb két másik vidéki városban építtet ál­lamépitészeti hivatali székházat és igy Nyíregyházára legfeljebb két év múlva kerülne sor. Igy a sza­kosztályi tagok egyértelmű vélemé­nye az, hogy ráérnek a telekado­mányozással akkor, amikor az épít­kezés megkezdődik. Akkor Sem kell okvetlen a vasúti útra kerül­nie az államépitészeti hivatalnak. Bizonyára megelégszik más telek­kel is. A szakosztályi ülés a vita végén ebben az értelemben határozott, de mig idáig eljutott, érdekes elvi kér­désbe ütköztek a hozzászólások. Énekes János prelátus azt vitat­ta, hogy a városnak érdeke, hogy a kormányzat kedvére mindenkép­pen elősegítse a közintézmények létesítését, idehelyezését. Ez a vá­ros fejlődésének előfeltétele. A törvényszéki palota ügye is kedve­zőbben intéződött volna el, ha a város megfelelő telket adott volna. Most a törvényszék az átalakítási munkálatok után sem lesz dísze a városnak, nem is lesz célszerű. A kereskedelmi minisztériummal szem ben legyünk előzékenyek, láttuk jó­indulatát a három átvonulási ut megépítésénél. Legközelebb a Kál­lói-utcát is igy építteti ki a mi­nisztérium. Mondja ki a szakosztályi ülés, hogy elvben teljesiti az államépi­tészeti hivatal kérését. Nagy Kálmán is a város jól felfogott érdekében ajánlja a kére­lem teljesítését. Murányi László dr. nem osztja ezt az álláspontot. Tő­kehiányban szenvedő iparvállalat­nak szívesen adna telket, de olyan hivatalnak, amely már régóta itt fungál, el nem vihető, ma is ké­nyelmes helyiségben van, nem szí­vesen ad területet. Egyébként is káros az a mentalitás, hogy az állami intézmények költségeinek egy részét mindig a városokkal fizettetik meg. Hoffmann Mihály sem szívesen adná oda a kért beláthatatlan ér­tékű telket. Kovách Elek dr. erő' sen hangsúlyozza és utal az Osztrák —Magyar Bank építkezésének ese­tére is — hogy sokszor nem is a kormányzattól ered a város áldo­zathozatala iránt előterjesztett ké­relem, hanem érdemeket szerző he­lyi vezetőktől. Az államépitészeti hivatal érde­kében Énekes János prelátus ismé­telten erős érveket hangoztatva szó­lalt fel, majd szavazásra került a sor. A kérelem teljesítése mellett Énekes János, Nagy Kálmán, Várallyay Sándor szavaztak, a többség a tanács javaslatát fogadta el, amely szerint akkor foglalkoz­nak a kérelemmel, ha az állam­épitészeti hivatal építeni fog. Napi hírek KISNAPTAR Március 21. Csütörtök. Róm. kath. Benedek. Gör. kath. Jakab. Prot. Benedek. Izr. Veadar 9 Városi Színház: »Ocskay brigadé­ros® (Ifjúsági előadás 4 órakor). »A zebra« (8 órakor.) Diadal Mozgó: »Mit nem tesz a szereleme (5, 7 és 9 órakor.) Apolló Mozgó: »Volga... Volga«. (5, 7 és 9 órakor.) A Nytve jégpálya: Nyitva: A városi gőz- és kádfürdő: Nyitva reggel 6 órától. A gőzfürdő ked­den és pénteken csak nők részére van nyitva. Vasárnap csak déli 12 éráig van iizem. Ssabolcsvármegyei Jósa-Muzeum: Nyitva iskoláknak 9—13 óráig. Egész héten át az Osgyáni és Tö­rök gyógyszertárak tartanak ügyeleti szolgálatot. Rádió műsor: Budapest. Csütörtök 9.15: Hangverseny. 9.30: Hirek. 9.45: A hangverseny folytatása 12: Harangszó, időjárás. 12.05: Cigányzene hangv. — 12.25: Hi­rek: 12.35: A hangverseny foly­tatása. — 1: Időjelzés, időjá­rás és vízállás. — 2.30: Hirek, élelmiszerárak. — 4.00: Rádió Szabad Egyetem. — 4.45: idójel zés, időjárás- és vízállásjelentés, hirek. — 5.10: A m. kir. föld­müvelésügyi minisztérium elő­adássorozata. — 5.45: Mihajlow Mihály dr. orosz balalajka-zene­karának hangversenye. — 6.45: Gyorsirási tanfolyam. — 7.20: Angol nyelvoktatás. — 7.50: Magyar nóták. — 8.50: Pontos időjelzés, hirek és ügető verseny­eredmények. — 9.00: Hangver­seny. — 10.15: Idő járásjelentés. Utána: Bachmann jazzband. — u. 1 5: A budapesti rádió üdvöz­lése és szerenádja Olav norvég trónörökös és Mártha svéd kir. hercegnő házassága alkalmából az uj fejedelmi házaspár tisztele­tére. Magyari Imre és cigányze­nekarának hangversenye. VÁSÁROK JEGYZÉKE: Március 21-én: Alcsut, Győrszent­márton, Nagypécsely, Nemesvid (sertésvásár nincs), Püspökla­dány, Rum, Sátoraljaújhely, Süt­tő, Szőllősgyörök (sertésvásár nincs), Zalaapáti (sertésvásár nincs. — Marha- és kirakodó­vásár: öriszentpéter. — Kirako­dóvásár: Budapest, Kiskunhalas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom