Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-03 / 52. szám

Nyíregyháza, 1929. március 3 * Vasárnap T

M. évfolyam. 52. szám DÉK. Előfizetési árak helyfcan és vidéken: K«y Mra 2'50 pengő. Negyedévre 7aO pengő, Kftttttztriselöknek ét tanítóknak 20»/« engedmény. Alapította JÓBA ELEK Fősurkeeztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR, Szerkesztőség és kiadóhivatal r SZÉCHENYI-UT 6. SZAM. Telefon szám 139. Postachaqua Kézlratokai nem adunk vissza. KTyilt 1 ^ JL Méltósága Dr. sasi Szabó László m. kir. kormány főtanácsos, Főszerkesztő Urnák Igen tisztelt Barátom! Mindenekelőtt előre kívánom bo•sátani, hogy nem vagyok hive annak, miszerint tárgyalás alatt *ló közdolgokban oly egyének tegyenek nyilvánosan nyilatkozatokat, akiknek hivatásszerű kötelességük és életfeladatuk ezen ügyekben közreműködni. Tekintettel azonban arra, hogy a Főszerkesztőséged alatt álló »Nyirvidék« napilapban a Te aláírásoddal több ely cikk jelent meg, mely a város•ak különböző ügyeivel foglalkozik, melyek közül több újságcikk a város vagyoni helyzetét tárja fel a Te látószögedből, kényszerítve érzem magamat, hogy én is a 'nyilvánosság elé lépjek s nem keresve hangulatkeltést, tisztán a tárgyilagos igazság leszögezése mellett válaszomat megadjam. Különösen késztet ezen levelem megírására az 1929. évi február hó 22-én a »Nyirvidék« 44-ik számában »Elragadnak a lovak« cim alatt megirott cikked, amelyben az egész városi gazdálkodást erős kritika aiá veszed. Tekintettel arra, hogy ezidőszerint a városnak polgármestere én vagyok, ekként ezen kritikát elsősorban, úgy érzem, hogy reám és működésemre vonatkoztatod, mert misem természetesebb, hogy a városnak minden egyes elhatározássáért elsősorban a polgármester felelős. A fentidézett cikkedet azzal kezded, hogy miután a közhangulatot ismered, amely a város ügyeinek fejleményeit kiséri, ez kényszerit arra, hogy hangot adj ama aggodalmaknak, melyeket a városi ügyek alakulásában felismertél. Foglalkozol először is a város vagyoni állapotával és csakúgy könnyen odavetve a város vagyonát 12—14 mifIió pengőre becsülöd. Legelőször is tehát ezen állításoddal óhajtok foglalkozni. Nyíregyháza városának összes kasznothajtó földbirtokai 6554 kat. holdat tesznek ki. Ebből a város határában, közvetlenül a város körül 3426 kat hold terül el. Tekintettel arra, hogy hasznothajtó íöldről beszélek, e földterületből levonásba kell hoznom 919 kat. holdat, amely az utcákra, terekre és beépítetlen belsőségekre vonatkozik. Szerény véleményem szerint egy 1 város anyagi viszonyainak elbírálásánál az ily területeket is számításba kell venni, mert úgy gondolom és nem kell bővebben magyaráznom, hogy az utca területe, ha ténjleg nem is hasznothajtó objektuma a városnak, mindannak dacára egy tekintélyes értéket képvisel. Nagykálló határában a városnak 4204 kat. hold területű birtoka van s ekként összes hasznothajtó ingatlanaink területe 6711 katasztrális hold. Véleményem szerint ez a vagyonrész egymaga legalábbis 10 millió pengő értéket képvisel. Pontosan megállapítottam, hogy a város tulajdonában lévő házasbelsőségek értéke legszűkebb becslés szerint is mintegy 9 millió pengőt tesznek ki s igy kétségtelen, hogy a városnak kizárólag csak ingatlanokban 19 millió pengő értékű vagyona van. Nem óhajtom itt részletezni a város értékpapír állományát, még kevésbbé óhajtok kitérni a város tulajdonában lévő fölszerelési, illetőleg ingó tárgyak értékére, mert hogyha mindezeket számitásba veszem, ugy a város vagyoni állagát 21—22 millió pengő értékre kell be- £ csülnöm. Cikkedben rámutatsz arra, hogy a város birtokai és házai alig jövedelmeznek 2.5 o/o-nál többet. Ebben teljesen igazad van. Igazad van pedig azcrt, mert a város földbirtokai egy régi gazdasági metódus szerint vannak hasznositva, amelynek lényege? megváltoztatása csak fokozatosan történhet, mert a földbirtokok egy tekintélyes része oly célokat szolgál, amely szorosan öszszefügg a városunkban lakó tekintélyes számú kisgazdák állattenyésztésével. Megállapítod, hogy a Korona jelenlegi épületének bérjövedelme 30.200 pengőt tesz ki s ebből a szálloda és vendéglő bérére 7200 pengő esik. Itt ei kell ismernem igazságodat. Maga a Korona épület szállodai és vendéglői üzemének bérbeadása valóban rendkívül keveset jövedelmez. De nem szabad elfelejtened igen tisztelt Barátom azt, hogy a KoHelyben rona szálloda legutóbbi bérbeadása azok között a közgazdasági állapotok között történt, mikor Magyarországon a vesztett háború következtében minden recsegett és ropogott és az összes közgazdasági kérdés az infláció hatása alatt állott. A város közgyűlése, tanácsa s jómagam is mindnyájan azt hittük, hogy azon határozatunkkal, amellyel a Korona szálloda és vendéglő üzemét buza alapon adtuk bérbe, teljesen biztosítani fogja ezen objektumnak a teljes j övedelmezőségét. Sajnos, nem lehet senkisem /

J^>róí?'.,' » nii sem tót tünk a jövőbe. De ki tudta volna megjósolni akkor (Hegedűs éra) a régi pénzünknek, a koronának oly rettenetes esését, de főképpen ki tudta volna akkor megmondani, hogy a biztos buzaalapnak is a teljes csődje fog bekövetkezni. A város akkor megkötötte a jelenlegi bérlővel a szerződést és mi sem természetesebb, hogy a városnak egy megkötött szerződést respektálnia kell, még akkor is, ha ez az idők változásának következtében káros reá nézve. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a jelenlegi Korona épület a város részéről annak idején oly rossz vállalkozás lett volna, mert ez csak egy rövid átmenet, a szerződés nemsokára lejár, s a városnak kétségtelenül mód jában lesz ezen objektumát megfelelő bérleti áron kiadni. Rátérsz cikkedben a vízvezeték és csatornázás kérdésére. Nem fogod rossz néven venni, ha cikked ezen részével nem foglalkozom, nem pedig azért, mert az egész vízvezeték és csatornázási kérdés a város szempontjából még csak előkészítés stádiumában van s bár ez ügyben ugy a népjóléti és munkaügyi minisztérium illetékes ügyosztályával, valamint a tervezővel is már igen sokat tárgyaltam, pozitív számadatokat még mindig nem tudok, mert hiszen az, hogy a vízvezeték mily költségekkel fog járni és az a polgárságot mily mértékben fogja terhelni, rendkívül sok tényezőtől függ. El sem tudom képzelni igen tisztelt Barátom, hogy az elől hivatkozott cikkedben, de a többi cikkeidben is honnan tudtál biztos számadatokat venni. Egyet azonban már most le kívánok szögezni. Ha a város egyeteme a vízvezetéknek és csatornázásnak létesítését az előtte fekvő pontos adatok és számitások alapján elhatározza és az ennek létesítéséhez szükséges tőkét kőlcsÖH utján biztosítja, ez korántsem jelenti azt, hogy a vizmü létesítéséhez felhasznált kölcsöntőke nagyságával kevesebb lesz a város vagyona, mert hiszen a felvett kölcsöntőke mindig és mindenkor megtalálja fedezetét a víz- és csatornázási müvekben, illetőleg a város vfc gyona csaknem ugyanoly öszszeggel fog növekedni, mint amibe a vízvezeték és csatornázási mü kerül. Időszerűtlennek tartod a vízvezetéknek és csatornázásnak létesítését, amint azt a nyitrai esettel kapcsolatban hangoztattad. Rendkívül csodálkozom ezen, mer* hiszen Te voltál az, aki 1921-He^ újságcikkben erősen sürgetted a város tanácsát a vízvezeték megoldására. Igaz ugyan, hogy nézetem szerint kissé különös módon, miután a vízellátás tervét az Érpatakból gondoltad megoldani. D« maga a tériy igazolja azt, hogy akkor Te is érezted azt, miszerint e fejlődő város legelső közszükséglete e fontos két közüzem létesítése. E tekintetben nem is óhajtok vitázni. Példákkal lehet igazolni, ljogy mit jelent az, hogyha egy vá rosnak nincs vízvezetéke és csatornázása. Mit jelent tüzrendé szet. de különösen mit jelent a város egészségügye szempontjából. Hiszen a legutolsó törvényszéki tűzesetnél egy véletlen szerencse, hogy az egész épület nem esett a lángok martalékául, kizárólag csak azért, mert kutjaink be voltak fagyva és tűzoltóságunk korlátolt mennyiségben és késedelmesen tudott egyes nagy bérházakból Vizet szegezni. Ki biztosithatja a város közönségét esetleg egy tífusz járványszerű fellépésétől, ha nem oldja meg e kérdést a vízvezetéki iigy rendezése. Meg kell azonban a tárgyilagosság kedvéért állapitanom, hogy Te cikkeidben elismered ezen intézményeknek fontosságát s azoknak létesítésével csak a pénzügyi helyzetnek enyhülését óhajtod meg várni. Én nem vagyok pénzügyi kapacitás. Sajnos azonban nem tudom elképzelni közeljövőben azt az időt, hogy a világtörténelemben példátlan háború után történt nagy gazdasági egységek szétdaraEgyes szám ára IS fillér