Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-20 / 66. szám

JNÍYÍRYIDÉK. 1920. március 21. Magyar ünnep túl a batáron Egy bátor és üldözött magyar szerkesztőt ünnepel ma a Felvi­dék élniakaró bus magyarsága, tul a trianoni határokon: Kassán, Rá­kóczi hires kuruc városában. Telléry Gyula a borús ünnep­lés hőse, ez a kitűnő kollégánk, aki egyaránt maradandó emléket állított magának a békebeli Ma­gyarország életében és a magyar­ság mai nemzetvédelmi harcaiban, amelyekkel szembehelyezkednek és pedig a legnagyobb áldozatok árán a cseh impérium beolvasztó kísérleteivel. A békében Telléry volt az, aki gróf Csáky Albinnak, ennek a szé­leslátköríi kulturpolitikusnak meg­hívására megvetette alapját Sze­pesség modern magyar sajtójának. A Szepesvidék volt az első lapja Szepességnek, amelyet Szepes­mindszenten, a Csáky grófok ősi fészkében 25 év előtt Telléry ala­pított, majd Lőcsén a Szepességi Hírlapot indítja meg, amelyből egy évvel később megszületik Szepes­ség első modern napilapja a Sze­pesi lapok. Gróf Csáky Albin az eleventollu, mozgékony és színmagyar érzésű fiatal újságíróban jól választotta meg az ő nagyvonalú nemzetpoli­tikai és kulturelképzeléseinek zász­lóvivőjét. Ez a teljesen szepességi men­talitásúvá alakult torontáli pub­licista, szívvel, lélekkel állt a sze­pesi közérdqk< s a magyar szellemű cipszer-összetartás műve mellé, Szepesség kultur és gazdasági tö­rekvéseinek szolgálatába és mind­ezek mellett ráért megszervezni a Tátra-propagandát, amely terén gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszternek legmeghittebb ta­nácsadója lett ez a mindenhez crtő és minden közügynek időt áldozni tudó újságíró. Az ezerkezü Tellérynek nevezte el őt a szepesi közvélemény, amely nek tudatában, mint az önzetlen munka, a puritánság, a tekintély és a hazafiasság megtestesülése nyert megbecsülést Telléry sze­mélyisége. Ő hozta össze az első Szepesi kongresszust, amelyen a világ min­den tájáról 4000 »cipszer« sereg­lett össze, hogy hitvallást tegyen a magyar nemzeti egység mellett. Telléry volt, aki 100.000 béke­koronát tudott összegyűjteni a Szepesi Otthonra, amelynek áldá­sait ma is élvezik Szepesség fiai, kiket a mai hatalom elvágott ősi kulturájuk gyökereitől. A Szepesi Diákotthon ma is 25 szepesi diáknak nyújt lehetőséget arra, hogy a Csonkaország fővá­rosában szívhassák magukba a magyar kulturát s e ma is virágzó magyar otthonban készülhessenek föi a magyar jövendőre. Mindez halálos bün persze a cseh uralom szemében, de mai ül­döztetéseink magvait ezenfelül, mint a nemzetiségi kérdés egyik kiváló specialistája és harcosa hin­tette el még Boldogmagyarország korszakában. E harcai közben nagy ellensé­geket szerzett Telléry a mai ha­talmasok sorában. A paroszláv fertőzésü Kizma­ügyben Telléry mutatott rá Besz­kid Antalnak rejtőzködő szerepére, aki ma Russzinszkó kormányzója. De szembekerült Blaha Marian­nai is nemzetvédelmi harcaiban és a sernovai vérengzés alkalmával Hlinkával folytatott elkeseredett sajtópárbajt. Mi sem természetesebb, mint az hogy az összeomlás után Clair Vil­mossal, a kitűnő Femke-titkárral s a két Turóczi magyar publi­mm® délután döntött a Bencs Kálmán polgármester elnökletével permssaenoíábao működé építkezési bizottság az ipartestületi székház építésének megkezdéséről A négy tervet egységesitik. — Megkezdték a városi tégla szállítását A nyíregyházi ipartestület szék­házépítő bizottsága, amely dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőta­nácsos polgármester elnökletével állandó permanenciában van, hogy az iparosok óhajtva óhajtott egy­ségénék házát, a monumentális székházat miliamarabb felépítsék, tegnap délután öt órakor döntő jelentőségű értekezletet tartott. — A.z ipartestület uj székházának ter­vei ugyanis leérkeztek a főváros­ból, ahol egy szaktanárokból álló bizottság vizsgálta át a terveket. Adorján János, Smiják István, ifj. Tóth Pál és Nagy Jenő külön-kü­lön készítették ei. A fővárosi szak­bizottság valamennyi tervet elis­merésre méltó kiváló szakmunká­nak minősitette és azt javasolta, hogy üljön össze a tervet készítő négy építész, egyeztessék össze tervöket és azt, ami egyenként különösen figyelemreméltó a ter­vekben, egységesítsék. Igy ideá­lis lesz a megoldás, mert négy kiváló szakember alkotó szelleme építi meg a gyönyörű székházat. A székházépitő bizottságban dr. Bencs Kálmán polgármester fel­kérte az ipartestület képviselőit, hogy jelöljék meg, hová szállítsa a város a felajánlott téglát. — Igy ma megkezdik az uj székház épí­tésének első mozzanataként az épí­tőanyag szállítását. cistával, Steier Lajossal és Du­govics Titusszal együtt ő is rá­került a cseh hatalom hírhedt he­tes /istájára, amelynek proskribált jai közül egyedül Telléry állja már a harcot, elszánt becsületes lélek­kel. Pedig a cseh hatalom mindent elkövetett tönkretételére. Hiába vezetett néhai Förster Sándor deputációt Micsura minisz­ter elé s hiába mondta szemébe ez a gerinces magyar a hatalom urának e kemény szavakat: »jog­tiprás és az emberi jogok sárba­taposása megfosztani Szepességet egyetlen magyar napilapjától.« a cseh uralom betiltotta Telléry negyedszázados orgánumát, nyom­dáját tönkretette és ki is üldözte volna régen, ha Telléry Matolcsv jános iglói főkapitánnyal együtt, mint igaz ságszerető és emberséges férfi le nem kötelezett volna a háború alatt egy becsületes és életmentő szolgálattal Rumann Ja nost, aki mint katonatiszt szol­gált Iglón s akiben a gyanú orosz kémet vélt felfedezni. Telléry és Matolcsy, kik ismer­ték ezt a tót politikust, becsü­letszavukkal álltak jót érte és KEDDEN UTOLJÁRA. az APOLLOBÁN LEWIS STONE Oiosíor«íág „Pahlen grófja" ug azerepíben BIRÓ LAJOS kuáik kiváló írójának legújabb írod műre HÁROM ÉJSZAKA Uto's6 7 I nTH U'olsó birleszkje I V3 ^ I bnrlesikje Az elpödört Zigoto a két attrakció 1 6 felvonás egysserre APOLLO Szerdától - vasárnapig A világ legnagyobb filmalkotása! VOLGA... VOLGA Filmrész 2 részben, 14 íelv. ,.Saljapin" eszméje nyomán fümie irta és rendez'e: W. Turjanszky a „Strogoff Mihály" íilui vüághira alkotója. Magyar szövegét irta: Siklóssy Iria. Főszereplök: Stenka Rasin . . Adalbert Schlettow A hercegnő . . Lilla* Hall Davlt Hadzsi Mahmud . Rndolph Klein Rogge Vaizka ... Borii de Fara Knkabenko George Seroff gfg* 2 szenzációs dalbetét "WSS Kisérő film nincs, kérőnk pontos megjelenést. Jegyelőjegyzés egész nap. Mlndenattfevtettt, OMM, T«n»ell: , Volna" előadások: hétköznapokon 5, 7 é» í), vasárnap 3,5, 7 és 5 órakor Magy. TejMfivetkezc^ ftGspr^s. BwtepMt, L, Bntir MUÜÓMI 119 121 megmentették őt a végzetes haj­szától. Ez a Rumann János a cseh ura­lom alatt előbb szepesi, majd kas­sai zsupán lett és becsületesen re­vanzsálta a becsületes magyar szer kesztő életmentő szolgálatát. Bár Telléry tönkretevését nem tudta megakadályozni, legalább azt lehetővé tette, hogy a magát nyíltan magyarnak valló, meg nem alkuvó s az ellentállás politikájá­ban tevékeny részt vevő Telléry zavartalanul a helyén maradhas­son. Ez pedig nem volt könnyű fel­adat, mert Telléry a Magyar Nem zeti Párt zászlóbontásakor Szent­iványi József mellett végig csi­nálta a szervezés kampányát, éb­resztgette a csüggedő nemzeti ösz­szetartást, gyűlések százain szó­nokolt, agitált, lelkesített és ő volt, aki páratlan szervező tehet­ségévei oroszlánrészt vállalt a ma­gyarság messzihangző szavú lap­jának, a Prágai Magyar Hírlap megalapításában. Rumann azonban meghalt és a ^pljesen magára maradt Telléry­től, aki lapja beszüntetése óta mái­Kassán élt, mint a Prágai Magyar Hírlap szlovenszkói szerkesztője, attól a Tellérytől, aki 30 évi sze­pesi munkája jutalmául megyei törvényhatósági bizottsági tag lett, lglő város képviselője, szepesi tár­sadalmi és kultúregyesület elnöke volt — a cseh kormány megvonta a szepesi illetőséget. A hajsza most végéhez közeleg. Hogy ma még ott állhat a ma­gyarság e hőse küzdelmeinek, nemzethüségének bástyafokán, azt a Lex Dérer-Szentiványinak kö­szönheti, amely kiharcolt tör­vény a Telléryhez hasonló héro­szoknak lehetővé teszi, hogy ál­lampolgárságukat kérelmezhessék. Ezt a magyar hőst, a magyar újságíró heroizmusának ezt a meg testesülését ünnepli ma nemzeti munkájának 30 éves fordulóján a busuló, de élni-bátor, élniakaró magyarság tul a szomorú, kurta magyar végeken. Az ottani ünneplés bölcs óva­tossággal halkitott, szavainak sza­bad visszhangja hadd legyen Tria­non Prokrusztesz-Magyarországán a Telléry nemes, emelkedett bátor példájára büszkén rámutató ez ünnepi megemlékezés. Tiz hónapi börtönre Ítélték Beleán Máriát, a rakamazi pósta tolvaját Megírta a Nyirvidék, hogy a rakamazi postát a postamester Papp J. Árpád cselédleánya, Be­leán Mária meglopta. A leány a pósta kifosztása után a nyomozó csendőröknek azt vallotta, hogy két ismeretlen embert látott feb­ruár 15-én este a pósta körül ólál­kodni. A csendőröknek gyanús volt a leány viselkedése és a nyomozás most már ellene indult meg. Beleán Mária beismerő val­lomására kitűnt, hogy a léány volt a tolvaj. Előbb fejszével akarta felfeszíteni a páncélszekrényt, ez azonban nem sikerült neki. Igy több csomagot dézsmált meg. A lopott ruhanemüeket nagyrészt meg is találták a tolvajnál, akit a nyíregyházi kir. törvényszék Brenner a tegnapi főtárgyaláson tíz hónapi börtönre itélt. Az íté­let jogerős. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom