Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-19 / 65. szám

1929. március 19. JNÍYÍRYIDÉK. Kossuth Lajos dicső szelleme ihlette meg a sziveket Váradi An­tal melodrámájának előadásakor. A melodrámát Balogh Boriska cser készleány adta elő lelkes hévvel, Ruszinkó Magda zongora és Rő­der Ede tanár hegedükisérete mel­lett. Most a cserkészinduló hangzott fel az énekkar előadásában, azután egy szellemesen megkonstruált cserkészleány színdarab pergett le előttünk. A színdarabban Pál Irén volt a bájos rokokó ruhás Mária Terézia-korabeli hölgy, mig a bidermayer-kor tüzes szépségű ma­gya*- asszonyát, Simon Zsófi áb­rázolta kedvesen. A két hölgy, mint Mikszáth Kálmán Uj Zrinyi­ászának vitézei megjelennek a mai magyar életben és ráeszmélnek a maguk korának bűneire, idegen­majmoló, külföldet imádó, a ma­gyar értékeket nem ismerő idő mulasztásaira, amikor megjelen­nek, dalolnak, táncolnak, öntuda­tos magyar lélekkel és önérzetes magyar szívvel beszélnek a leány­cserkészek. Jóízű, szép magyar szavakat zendített meg Harkó Gi­zella, a lelkes leánycserkészek ve­zetője, Péntek Ilona, Kovács Gi­zella, Kiss Erzsébet cserkészleá­nyok. Fülöp Rózsi átéreztetően adta elő A tüzek c. Végvári-verset Decker Teréz, Balogh Ilona, Cser­nák Ilona, Tyukodi Jolán cser­készleányok pedig magyar tűz­zel, gráciával lejtették a legszebb magyar táncokat. Az egyes mű­sorszámokat lelkesen megtapsol­ta, a táncokat megujráztatta a közönség. A szép mtisoros ünnep csatlakozik azoknak az ünnepsé­geknek hosszú sorához, amelyek a város társadalmának szivéhez for­rasztották a Ruszinkó Jenőné ál­tal kiválóan vezetett Erzsébet ala­pítványi hadiárvaház ügyét és olyan népszerűvé tették az árva­házi növendékek ünnepeit, hogy immár szűk az árvaház terme az ünnepség megrendezésére sőt ki­csinynek mutatkozik a Kossuth­gimnázium nagyterme is. Eltei^üék Panlnsz Mártont Szombaton délután 3 órakor te­mették el a nyíregyházi gazdatársa­dalom kiváló vezérét, Paulusz Már­ton gazdasági tanácsost impozáns részvét mellett. Az ág. h. ev. köz­ponti iskola udvarán felállított, dél szaki növényekkel, virágokkal éke­sített ravatalt a város társadalmi életének vezetői állták körül. Meg jelentek dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester, a városi tanács tagjai, Énekes János prelátus, I.iptay Jenő földbirtokos, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kama­mara küldöttei élén Czeglédy Mi­hály dr. gazdasági főtanácsos, ka­marai alelnök, a Szabolcsvárme­gyei Gazdasági Egyesület küldöttei, élükön Szalánczy Bertalan gazdasá gi főtanácsos, elnökkel, dr. Erdő hegyi Lajos országgyűlési képvi­selő, dr. sasi Szabó László, Bodor Zsigmond földbirtokos és számosan a vármegyei törvényhatóság, a vá rosi képviselőtestület tagjai közül. Felvonultak a nyíregyházi gazdák, élükön Jánosbokori Kovács András gazdaszövetségi elnökkel, Mikecz ödön dr. ügyvéddel. A Városi Da­lárda gyászdala után Paulik János ág. h. ev. lelkész magasan szár­nyaló búcsúbeszédben jellemezte Paulusz Márton munkáséletét, ne­mes egyéniségét. Paulusz Márton­nal — mondotta — áldott, dus gyümölcsfa dölt ki, amelynek ár­nyékában sokan pihentek meg és gyümölcsében sokan gyönyörköd­tek. Kivételes tehetséggel áldotta meg az Ur és ő ezt a szellemi erőt önműveléssel fokozva a köz javára fordította. Intelligenciájából fakadó uri modorral kereste az érintkezést a müveit körökkel és gazdatársa­dalmának szellemi nívóját, tekinté­lyét emelte a maga emelkedésével. Mindenbe belevitte jószivét, a jó­ság halhatatlan erkölcsi értékét is­merte, tudta, hogy minden dicső­ség elkophat, de a jócselekedet to­vább hullámzik, tovább gyürüző­dik az élet tengerén. Hü fia volt városának. Fiatal éveiben az eke szarva mellett, később a tanácskozó teremben munkálkodik és mind a két helyen kiválóan, derekasan megállta a helyét. Egyházának pél­dátadóan munkás, lelkes híve volt, aki bármi történt is, el nem ma­ját, gazdatársait, akikért mindig síkra szállt. Hazájának a legdrá­gábbat adta. egyetlen fiát. Most már nem sirat senkit, találkozik szeretteivel ott, ahol a keresztek súlya alatt vergődő embert örök boldogság várja. Czeglédy Mihály dr. gazdasági főtanácsos, a Tiszántúli Kamara ne vében vesz bucsut a Kamara áldá­sosán tevékenykedő alelnökétől, majd Jánosbokori Kovács András, a Gazdaszövetség elnöke a nyíregy­házi gazdák nevében vesz bucsut Paulusz Mártontól, a gazdák szer­vezőjétől, aki önzetlenül küzdött a gazdák érdekeiért. A búcsúztatók után a diszruhás városi hajdúk wm i^jjmj^fMq radt volna a tanácskozásokról, vagy az Isten házából. Minden gazdát ilyennek szeretné látni az egyház, mint Paulusz Márton volt. Sirva­siratják gazdatársai is. Szerette fa­v Samt között indult a koporsó a temető be, ahol eredményes s példásan | szép élet után pihenőre tér Paulusz Márton is. Képzőművészet ~ Zene Szombaton iesz a Békeffy-vokálkvartett nyíregyházi hangversenye (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Békeffy-vokálkvartett már­cius 23-án, szombaton este fél 9 órai kezdettel tartja hangverse­nyét Nyíregyházán rendkívül gaz­dag, ötletes műsorral. A kvartett müvésztagjai a modern tánczenék s hangszerek parodizálásában utólérhetetlenek s nemzetközi vi­szonylatban is elsőrangú előadást produkálnak. Budapesti bemutat­kozásukról az egyik fővárosi lap kritikusa a következőket irta: A Békeffy-vokálkvartett mi­előtt a kritikának bemutatkozott, már nagyon népszerű nevet szer­zett. A négy tehetséges, fiatal mű­vész: Békeffy Mihály, Ney Hugó, Repits István, Jászai András csengő hanggal, talentummal, öt­letességgel a gramofonlemezekről ismert angol-amerikai ilyenfajta alakulatokat utánozzák. Ezek az utánzatok azonban sokkal jobbak, mint az eredetiek és kétségtelen, hogy ez az uj együttes jelentős internacionális sikert is el fog érni. Első nagyobb nyilvános koncert­jük a Zeneakadémiában nagy tet­szésben részesült. A Békeffy-vokálkvartett nyiregy házi szereplése elé nagy várako­zással tekint a közönség s a jegy­vétel serényen folyik. Belépője­gyek kaphatók 4 és 3 pengőért a Ferenczi-féle könyvkereskedésben. (Telefon 318. sz.) Kémethcé Fekete Sári: SZIKRA Szunnyadó parázsban éber szikra voltam én. Az utca sarkán, Egy kis asztalkán Kiszolgált rozsdás vasfazék. Abban melengettem a görnyedt Mari néni Dermedt, lila kezét, Ki petrezselymet árul, pedig öreg már, nincs a nagy bálterem­ben S nem hallott tánc-zenét. Sorsommal mindig elégedetlen voltam én. »Nem megpihenni Tüzekké lenni« — Zúgták régóta kis manók. Nem bírtam már e lusta alattomos Elfojtott életet, S mi könnyebb, mint egy kis szikrának Kipattanni s valóra váltani A szörnyű végzetet. Sercegve, pattogva, pirosan rohantam én. Kaján gyönyörrel, Lázas örömmel Pokoli dühhel előre. Égető akarással, lángokba burkolva Szédülten táncoltam.... — De nincs tovább — elég legyen már, Mint bűnöst, könnyek s jajszók mardostak: »Óh mért is tomboltaim Megbántam százszor, ördöggel cimboráltam én. De vezekelve, Csendet keresve Rejtett zúgot találtam én. Szőke lányka szívébe lopództam — E hely nekem elég — Vigyázva fogok lángra gyúlni Benned, dobogó szerelmes szív És ez legyen a vég. LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UJSÁGBOLTBAN illatvédelem ,,Az igazlelkö könyörületes a istentelennek szive pedig kegye 1 len" (Példabeszédek II 1' Az »Állatvédelem« c. folyóirat) 2-ik száma is megjelent. A ve­zető helyen: »önkéntes ebvédő oj­tások Magyarországom c. alatt a többek közt olvashatni, hogy a fővárosban az ebvizsgálatok alkal­mával az állatorvosok felhívják a tulajdonosokat a veszettség elleni ojtásra. Az oltóanyag nagyobb ter melése március hóban kezdődik. A magyar állatvédelem c. alatt Fodor Árpád szerkesztő ur irt megszívlelésre méltó sorokat, mely nek konklúziója az, hogy: állatvédelmi nevelő oktatá­sunk csakugyan előbbre van, mint bárho.. »A jó szív nevelése« cimü könyv, melynek szerzője Fodor Árpád, részletesen ismerteti a külföldi és a magyar állatvédelmi nevelőokta­tást. 1910-től 1917-ig hét évköny­vet adott ki az egyesület az isko­lai tevékenységről. Olyan szép if­júsági naptár pedig sehol sem je­lenik meg, mint a Gyermeknap­tár, amelyet 24 fillérért még a leg szegényebb gyermek is megveszi. Az »Állatvédelem« c. folyóirat pe­dig tájékoztat ugy a bel-, mint a külföldi állatvédelem mozzanatai­DIADAL Máraius 18-19, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel Dolores Del Rio Az eljátszott asszony Történik Biarritzban, a világ élet műrészeinek találkozóhelyén 7 felr Reginaid Denny Denny és a nők Egy nőgyűlölő boxbajnok törté­nete 7 kacagtató felvonásban. Az ilfiadásiDkat 7 tagi saját zenekaraik kíséri,

Next

/
Oldalképek
Tartalom