Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-02 / 51. szám

JsfYÍRYIDEK. 1929. március 2. Mezőgazdaság Kedvezményes ám műtrágya­beszerzés A földmivelésügyi Miniszter urnák az a törekvése, hogy a gaz­dákat az intenziv gazdálkodásban minél hathatósabban támogassa és azon nagy érdeklődés is amellyel a gazdák az elmúlt esztendőben a műtrágyák beszerzésének megköny nyitésére megszervezett műtrágya­hitelakciót fogadták és a számuk­ra biztosított hitelt teljes mér­tékben igénybevették, arra kész­tette, hogy a műtrágyák beszer­zésének ezt az előnyös módját a gazdák nagy körének lehetővé te­ve, a folyó évben is biztosítsa és igy a műtrágyák használatát a gazdák nagy körének lehetővé te­gye, illetőleg megkönnyítse. Megállapodást létesített tehát a hazai műtrágyagyárakkal 'arra néz ve, hogy a gyárak a megfelelő hitelképességgel biró gazdáknak a különböző fosfornitrogén. káli tar­talmú műtrágyákra a folyó évi tavaszi idényben 6 havi váltóhi­telt nyújtsanak. Ezzel egyidejűleg intézkedett az iránt is, hogy a gazdák által igény beveendő műtrágya-hitel után ka­matot az 500 k. h. nagyságú, vagy ennél kisebb földbirtokkal biró gaz dák helyett teljes egészében, az ennél nagyobb, de legfeljebb 2000 kat. hold nagyságú földbirtokkal biró gazdák helyett felerészben a földmivelésügyi Minisztérium fi­zesse meg a műtrágyát hitelező gyáraknak. Az említett birtokkategóriákba tartozó, hitelképes gazdák tehát a folyó évben a szükséges műtrá­gyákat ily módon készpénzkiadás nélkül szerezhetik be. ugy, hogy a műtrágyák árát majd csak 6 hó múlva kell kiegyenliteniök és a hitelvásárlás után az 500 kat. hold nagyságú, vagy ennél kisebb földbirtokkal biró gazdáknak ka­matot egyáltalán nem kell, az 500 —2000 kat. hold nagyságú föld­birtokkal biró gazdáknak pedig csak fele részben kell fizetniök. Azok a gazdák tehát, akik a kamatkedvezménnyel egybekötött mütrágyahitelre jogosultak és szükségletüket ugy akarják fedez­ni, forduljanak a Magyar Mező­gazdasági Vegyipar rt.-lioz (Buda­pest, V. Sas-utca 26.) vagy a Superfoszfát »Mütrágyaterjesztő és értékesitő« rt.-hoz. (Budapest, V., Árpád-utca 8.) és a rendelés­sel egyidejűleg jelentsék be, hogy mütrágyaszükségletüket a kamat­kedvezménnyel egybekötött hitel­lel kívánják-e beszerezni. Be kell nyújtani a sajátkezüleg aláirt nyi­latkozatot összes földbirtoka nagy­ságáról, amit 500 kat. hold föld­birtok nagyságáig a községi elöl­járósággal, az azon felüli birtokra nézve pedig a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőséggel magán­nyilatkozaton kell igazoltatni. Ki­kötötte a miniszter ur a gyárakkal szemben azt, hogy a gazdák ré­szére ezen akció keretében szálli­| tanaó műtrágyák ára az általáno- § san érvényes eladási áraknál ma­gasabb nem lehet. A műtrágya ára és a szállítási költség azonban előnyösebb vagonrakományok (leg alább 100 q.) vételnél és szállítás­nál, a gazdák tehát saját érdekük­ben cselekszenek, ha szükségletü­ket együttesen teljes vagonrako­mányban rendelik meg és szálli­tatják le. Mivél az a mütrágyamennyiség amely után a földmivelésügyi Mi­niszter ur a kamatkedvezményt biztosította, korlátozott, igy min­den gazdának érdekében áll, hogy a szükséges műtrágyákat minél előbb rendelje meg — azt bizto­sítsa. A 2000 kat. holdnál nagyobb gazdaságok, valamint az annál kisebb, de részvénytársasági tulaj­dont képező gazdaságok a kamat­kedvezménnyel egybekötött hitel­ben nem részesülhetnek. A műtrágyagyárak által az 500 kat. holdnál nagyobb, de 2000 k. holdnál kisebb gazdaságok a mű­trágyák utáni kamat nagysága a Magyar Nemzeti Bank kamatlá­bát 2.6 százalékkal meghaladó ka­matláb szerint számíttatik. A földmivelésügyi Miniszter ur a fentiek szerint nagy áldozatot hoz a gazdák javára, mezőgazda­sági termelésünk fejlesztése érde­kében, abban a tudatban, hogy gz az áldozat nem marad eredmény nélkül és mindazok, akik a jelen akció keretében az állam támoga­tásával meggyőződhettek a mű­trágyák használatának nagy jelen­tőségéről és előnyeiről a terme­lés fokozásának ezt a fontos esz­közét a jövőben is minden álla­mi támogatás nélkül is állandóan használni fogják, amivel nemcsak a saját boldogulásukat, hanem a köz javát, a nemzeti jövedelem gyarapodását is szolgálni fogják. Nyíregyháza, 1929. február hó. Kausay Tibor m. kir. gazd. felügyelő. mégUs öl fegjobDöfcJ KAPHATÓ : SfNGER VARRÓGÉP 4! RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG Nyíregyháza, Vay Áriám-utca 2. A Nyíregyházi Takarék pénztár-Egyesület fol;ó éli márcins hó 10 én délelőtt 10 órakor saját helyiségében évi rendes közgyűlést Az igazgatóság. tart, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. Nyíregyháza, 1929. február 27. 26 31 37. 38. 44. 46. 53. 55. Tárgysorozat: 1. Igazgatósági jelentés az 1928 ik üzletévről. 2. Az 1928 ik évi mérleg előterjesztése, annak megállapí­tása és kapcsolatosan a felügyelő-bizottság jelentése. 3. Igazgatósági javaslat a részvénytőkének 750.000. — pengő­ről 1.000 000.— pengőre való felemelése és egyúttal az ekként 100 000 darab, egyenként 10 pengős részvénynek 5:1 arányban 20.000 darab, egyenként 50 pengős részvényre leendő össze­vonása tárgyában. 4. Igazgatósági javaslat egyesületünk elismert vállalati nyugdíjpénztárának az 1928. évi 40. t.-c.-ben körülirt megalakí­tása, a nyugdíjpénztár alapszabályainak megállapítása és az ezek­kel összefüggő intézkedések tárgyában. 5 Igazgatósági javaslat az alapszabáyok 2, 6, 9, 11, 16, 25, 26, 31, 32, 37, 38, 44, 46, 53, 55, 56, 60, 61, 80. §§-ainak módosítása tárgyában. (2. §. Cégjegyzés. » 6. §. Részvénytőke, részvények. 9. §. Nyugdíjalap. 11. §. Részvények kiállítása. 16. §. Részvényátirás. 25. §. Részvényesek szavazati joga. Mérleg-számla. VAGYON; Pénztárkészlet 296.109.91 P. Girószámlán fennálló követelések 127.816 81 P. Pénzintézeteknél fennálló követelések 339940 81 P. Értékpapírok 205 876 49 P Váltótárca 14.086 376.60 P. Adósok folyószámlán 1.086.911.14 P. Jelzálogos kötelezvény kölcsönök 37.551.14 P. Törlesztéses jelzálogkölcsönök 54037 31 P Ingatlanok 450.000— P. Egyéb vagyontételek 6.145.78 P. Óvadék és szavatossági adósok (343.690.76 P.) Összesen 16.690.765 99 P. TEHER : Alaptőke 750.000.— P Tőketartalék 197.532 89 P Rendes tartalékalap 255.569.55 P. Ingatlan értékcsökkenési tartalék 22.800— P. Külön tartalékalap 27 784 77 P. Nyugdíjalap 178 757 88 P. Jótékonycélu alapiaink 8.480.— P. Betétek 5.859.485.44 P„ Hitelezők 503.169 98 P. Vísszleszámitolt váltók 6406 126 37 P Külön hitelek 1.669 911 P. Engedményezett törlesztéses jelzálogköl­csönök 54.037.31 P. Fel nem vett osztalék 3 451 45 P. Átmenő tételek 74.046 03 P. Az 1929. évet illető előre bevett kamatok 364.472.28 P. Óvadék-hitelek és szavatossági kötelezettségek (343.690.76 P.) Nyereség-egyenleg 315.141.04 P. Összesen 16.690.765.99 P. Üzletered mény-számla. KIADÁS: Fizetett kamatok 959.053.20 P Üzleti és házfenntartási költségek 57 27166 P. Tisztviselők és segédalkalmazottak fize­tése 87.430.— P. Adók és illetékek 121.131.75 P. Leírás 29.327.64 P. Évközben kiadott jótékonycélu adományok 1.215— P. Nye­reség egyenleg 315 141 04 P. Összesen 1.570.570 29 P. JÖVEDELEM: Az 1927. évről áthozott nyereség 21.286.81 P. Kamatjövedelem 1.435 275.49 P. Jutalékok 13.385.60 P. Házbér­jövedelem 100.622.39 P. Összesen 1.570.570 29 P. 1118-1 -32. §. A közgyűlés határozatképessége. §. A közgyűlésnek fenntartott ügyek. Az igazgatósági tagok részvényletétje. A vezérigazgató részvényletétje. §. Az igazgatóság jogköre személyzeti ügyekben.­§. Nyugdijak és végkielégítések megállapítása. §. A felügyelő-bizottság részvényletétje. §. A felügyelő-bizottság tiszteletdija. 56. §. Az egyesület üzletkörének megállapítása. 60-61. §. Betétkamatok. 80. §. A tiszta jövedelem felosztása.) 6. Négy igazgatósági tag választása. 7. Két felügyelő bizottsági tag választása. A felügyelő-bizottság által megvizsgált mérleg és jövedelem­kimutatás az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentésével együtt 8 nappal a közgyűlés előtt az egyesület helyiségében ki lesz téve. Az alapszabályok 24. §-a értelmében a közgyűlésen szava­zati joggal csak azon részvényes bír, aki részvényeit a közgyű­lést megelőző 90 nappal nevére íratta és a közgyűlést megelőző köznap déli 12 órájáig az egyesület pénztáránál le nem járt szelvényeivel együtt letette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom