Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-17 / 64. szám

járfHYIDÉK. március 17. Válságba jut a vármegye, ha az adórendszerben rövidesen be nem következik a változás (A Nyírvidék tudósítójától.) Csütörtökön délelőtt a válságos időkre erősen jellemző adatok tá­rultak fel Szabolcsvármegye köz­igazgatási bizottságának ülésén. — Mikecz István alispán a követ­kezőket jelentette: Közigazgatásunk február havi helyzetéről, fontosabb eseményei­ről és intézkedéseiről a követke­zőket jelentem: Az elmúlt február hó folyamán számos anyagi nehézséggel kellett megküzdenem, amelyek az utügyek igazgatására valamint a vármegyei háztartási ügyek vitelére is zavarólag ha­tottak. Mindezek legfőbb oka a jelen­legi adózási rendszerben rejlik. A ma érvényben levő egységes adókezelésbe bevont útadó és köz­munkatartozások behajtásának szorgalmazása hatáskörömön kivül esvén, előállott az a sajnálatos körülmény, hogy a vármegye köz­ségei a mult év végével útadó és közmunka cimén ezévi kivetési összeg több mint egyharmadával, számszerűleg 574.000 P-vel voltak tartozásban, február hóban csak olymérvü bevétel felett rendelkez­hettem, amelyből alig volt lehe­tő a személyi kiadások teljesítése és a fontsterling kölcsön esedékes havi tőkerészletének és kamatai­nak rendezése. Nem állott tehát módomban a közúti igazgatás egyéb teendőinek anyagi ellátása sem, ezek között elsősorban a közút évi fenntartására szükségelt kavics és kőanyag fokozatos meg­rendelése iránt sem intézkedhet­tem. Ezekből is világosan látható előre, hogy ha az adórendszerben közeli változás nem történik, avár­megyei gazdasági ügyek vi­tele mihamar válságba jut. Nem mutatott kedvezőbb képet az elmúlt hóban a vármegye ház­tartási alap állása sem. Február hó 4-ére alig volt lehető a vár­megyei nyugdijasok illetményeire szükséges pénzellátmány biztosítá­sa is . A vármegye háztartási bajai Nem hagyhatom megemlítés nél­kül, hogy a Törvényhatóság ház­tartási kiadásaihoz hozzájáruló köz 1 ségek mult év végén még 440.000 pengővel tartoztak, ami azt je­lenti, hogy a háztartási alap évi bevételeinek 40 százalékához ide­jében nem tudott hozzájutni. —• Azóta e tartozás fele befolyt, de az anyagi helyzet a fennálló tarto­zásokhoz lényegesen még sem já­rult. Kétségtelen tehát, ha a köz­ségek anyagi teljesítőképessége a kormányhatóság részéről kilátás­ba helyezett uj községi törvény helyes intézkedéseivel már a leg­közelebbi jövőben jobbá nem téte­tik, nem csupán a községeknek, hanem közvetve a vármegyének a háztartását is veszély fenyegeti. A mai lehetőségek keretein belül minden intézkedést meg tettem a vármegye anyagi ügyeinek javítására, azonban rendelkezéseimnek a köz­ségek jelenlegi nehéz helyzete is határt szab. Ezt tartotta szemelőtt az értekezlet is, amelyen a já­rási főszolgabirák és Nyíregyhá­za r. t. város Polgármesterének | részvételével a bajok orvoslásá- « nak lehető módozatait megbeszé­lés tárgyává tettem. Az Erzsébet-kórház uj szárnyának megnyitása A nyíregyházi Erzsébet közkór­ház kibővítési munkálatai, és újon­nan épített sebészeti és szülészeti pavillon építkezése annyira előre haladt, hogy a belső berendezés is elkészülvén, a 250 ágyra terve­zett és a technika minden mai vívmányával felszerelt, de amellett szolidan és a takarékossági elv fo­kozatos szemmel tartása mellett létesült uj intézményt a f. évi február hó 20-án módomban volt bemutatni Nyiregyháza város ha­tóságai és társadalmi vezetőik előtt, akik a legnagyobb örömmel és megelégedéssel győződtek meg arról, hogy a vármegye közönsé­ge a m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszter ur és a saját áldo­zatkészségéből kifolyólag felbecsül hetetlen értékű, régóta érzett, nyomasztó szükséget pótló, hatal­mas egészségügyi intézménnyel gazdagodott. A nyilvános bemutatót követő napon a kórház megfelelő osztá­lyai az uj épület helyiségeibe be is költözködtek és nincsen kétsé­gem afelől, hogy az eddigi kiváló vezetés mellett az uj sebészeti és szülészeti pavillon közmegelége­désre teljesiti áldásos hivatását. Bár az épület felülvizsgálat ed­dig még nem történt meg s igy a létesítés költségeire vonatko­zólag, számszer üadatokkal szol­gálni ezidőszerint még lehetetlen, rövidesen és vázlatosan mégis ki­térek erre a kérdésre is. Rendelkezésemre állott az épü­let létesítésére a törvényhatóság ré­széről\640 ezer pengő, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter ur részéről 640.000 pengő. Ez a kormányhatósági hozzájá­rulás a kórház felszerelési költsé­geinek fedezhetése végett később még egy 500.000 pengő összegű hozzájárulással növekedett a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter részéről. Rendelkezésemre állott tehát a nyíregyházi Erzsébet közkórház ki­bővítése céljaira összesen 1.780.000 pengő. Ebből az összegből teljesített ki­adások között bennefoglaltatnak még a következő létesítmények is: 1. Biologiai szennyvíztisztító te­lep 21.000 pengő. 2. Konyha, mosókonyha, gőzszá­ritó építés és berendezései 101.000 pengő. 3. Személyzeti lakás és raktár 18.600 pengő. 4. Jégverem 3.400 pengő. 5. Kut és annak bekötése a gép­házba 1.890 pengő. 6. Gépház átalakítása és uj ka­zán beszerzése 10.449 pengő. 7. Uj kerítés munkálatai 9.000 pengő. 8. Virágház építése 2.300 pengő. Összesen 167.639 pengő költsé­gek is. A nyíregyházi és kisvárdai mentőállomások A vármegyék és városok orszá­gos mentőegyesületével lefolytatott tárgyalások alapján február hó 24-én megnyílt a nyíregyházi és kisvárdai mentőállomás, teljesen uj és modern gépjármüvekkel felsze­relve s mindkettő az illető kórház­ban nyert elhelyezést. Kisvárda községben megalakult a mentőegyesület is, Nyíregyházán pedig a7. alakulás most van folya­matban. A főiskolai hallgatók tá­mogatása Az elmúlt év szeptember havá­ban megkezdődött 1928—1929. tan év első felében tanulmányi segély­ben részült főiskolai hallgatók fél­évi tanulmányi eredményüket be­mutatták, azokat a támogatás to­vábbi mérvének megállapítása vé­gett mult hó 20—án terjesztettem a segélyező bizottság elé. A tanulmá­nyi eredmények a követelmények­nek teljes mértékben megfeleltek, ugy, hogy emiatt senkitől sem kel­lett a segélyt megvonni. A tanév első felében, azaz 1928. szeptember hó i-től folyó évi ja­nuár hó 31-ig 192 főiskolai hall­gató élvezte a vármegye támogatá­sát a részükre kiutalt összesen 27.876 pengőből. A bizottság ezúttal 274 kérvényt birált el, melyek közül 205-öt ta­lált segélyezésre érdemesnek, a se­gély összegek az anyagi ráutaltság gondos mérlegelése után az előző évekhez hasonlóan havi 16-tól 32 pengő között állapíttattak meg. A bizottság határozatának kimondásá­nál szigorúan szemelőtt tartotta a belügyminiszter urnák azon határo­zott utasítását," hogy a segélyezés fokozatosan megszorítandó s e vég­ből ugy döntött, hogy azoknak, akik a vármegye támogatásával an­nak állandóságában bízva kezdték meg tanulmányaikat, kellő tanul­mányi előmenetel és szorgalom ese­tén továbbra is megadta az eddig élvezett segélyt, uj pályázó kérel­mét azonban csak igen kivételes esetben teljesítette. Fokozatosan megszűnik a segélyakció Egyben kimondotta a bizottság már most azt is, hogy a jövő tanév­ben első éves egyetemi hallgatót kérelmét nem veszi elbírálás alá, azokat minden további nélkül el­Mlnrtanütt kapható! Ora*. Temeti r Tttjsz&vatkexefti KSspsaíi Ba4*p*at, L, Mártii? HIIiümI 11* 121 utasítja, hogy ezáltal évről-évre fo­kozatosan csökkentve megszüntet­hető legyen a vármegye közönségé­nek a tanulóifjúsággal szemben a legnehezebb időkben megindított, immár 8 éve tartó áldásos a mindinkább sulyosbbodó közfelada­tok miatt azonban most már igen terhes akciója. Kisgyulaházát átcsatolták Szabolcsbákához Az eddig Gyulaháza községhez tartozott, de Szabolcsbákával ösz­szeépitett Kisgyulaháza nevü, mint­egy 11 kat. hold területet az ér­dekelt birtokosok kérelmére s mind két község megegyezésével, Gyula­háza község megfelelő kártalanítá­sával Szabolcsbáka községhez csa­toltam át s az átcsatolással szük­ségessé vált intézkedéseket meg­tettem. A szokatlanul szigorú tél zavarokat okozott A február havi szokatlanul szi­gorú téli hideg s napirenden levő szélviharok vármegyénkben is több izben súlyos forgalmi zavarokat okoztak s egyes vasúti vonalakon és közutakon a közlekedést napo­kon át akadályozták. Hatóságaink a forgalmi zavarok elhárítása, iránt minden esetben ide jekorán intézkedtek. Védekezés az árvíz ellen A tél folyamán mutatkozott ab­normis időjárás, a rendes mennyi­séget meghaladó hó és jégtömegek azt a veszélyt sejtették, hogy az annakidején bekövetkező rohamos olvadás esetleg árvizveszedelmet fog magával hozni. Ennek előre látásából fokozottabb mértékben tettem meg az árelleni védekezés tekintetében a szükséges és szoká­sos preventív intézkedéseket, kije­löltem az árvíz esetén eljáró ható­sági közegeket, valamint az árvé­delemnél felhasználandó közerőt is összeirattam. Jelentenem kell azon­ban ezzel kapcsolatban, hogy az ármentesitő társulatoktól vett érte­sülésem szerint esetleges árvizve­szedelemtől tartani ezidő szerint egyáltalában nem kell. Közbiztonsági viszonyaink az el­múlt hó folyamán is kielégitőek voltak. Tisztelettel kérem, hogy jelenté­semet tudomásul venni méltóztas­sék. A jelentést a bizottsági ülés ál­talános megnyugvással vette tudo­másul. Szöllő oltványok gyökeres hazai vesszők fajtisztán, legolcsóbban a Nemzetkőzi Borkereskedelmi Rt-nál Budapest, Vili., Kenyérmező ucca 6. Kérjen árajanlatot. 8465-? Járványos betegségek idején legnagyobb gond fordítandó a gyomor és belek rendes működésére. Emésztési zavaroknál éhgyomorra fél poliár langyos S C H M I DT|H A U E R gyorsan IgmAadi helyett ne fogadjon el mást 1p|i biztosan p eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket, miáltal jelentékenyen fokoíza a szervezet ellenálló képességét aa

Next

/
Oldalképek
Tartalom