Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-14 / 61. szám

1929. március 14. JNÍYÍRYIDEK. 3 Hol pihennek a szabolcsi Horthyak? Érdekes fejezet szól arról, mit jegyeztek fel a ramocsaházi református prédikátorok a Horthyak életmódjáról, milyen volt a kapcsolat a család és a ramocsaházi egyház között, hol nyugszanak a Szabolcsvármegyében elhunyt Horthyak. A ramocsaházi egyház kegyelettel őrzi temetőit »A berkeszi és kisvárdai ut közötti gyepes dombon levő, orgonával borított sirban érintetlenül nyugosznak a nagybányai Horthyak«. A tudós alaposságával Nyárády a tudós alaposságával minden megállapítását a »Jegyzetekében oklevélre való utalással támasztja alá és felsorolja a Horthy-család ^zabolcsi három nemzedékének leszármazását igazoló okiratokat, közli a család leágazásának geneologiai táblázatát. Sok családot érint az uj könyv Nyárády Mihály dr. könyvére büszkék vagyunk mi, szabolcsiak. Nemcsak azért, mert feltárja Főméltóságu Urunk szabolcsi törzsből való tartozandóságának bizonyítékait, de azért is, mert ez a kiváló gonddal készült, a Jármy, Mikecz, Koczogh, Nyárády, Apagyi, Borka, Erdélyi, Erdődy, Fabu, Fazekas, Ferenczy, Gálfy, Gödény, Győri, Kecskés, Körtvélyfáy, Nagy, Nagymáté, Naményi, Papp, Nagy-Sebők, Puky, Szuhyogh, Sós, Szabó, Szűcs, Tatár, Dolinay, Öhm, Niczky, Korda, Megyery és több más szabolcsi családot közvetlenül érdeklő könyvet szabolcsi ember, lelkes, hivatott szabolcsi magyar irta. Két fiatalkorú gyerek gyilkossága Stillwellből jelentik: A 16 éves Autin Duncan és a 17 éves Norval Stevens gyilkossággal vádoltan kerültek a hatóságok kezére, mivel agyonlőtték a 12 éves Opal Boldant, amikor apjával és anyjával kocsin elhaladt mellettük. Nincsen tisztább mint a wmp Annál tisztább csak te vay Bor«tváik«zz, nyiratkozz Ciőzfürdebe menj Tóthoz. DIADAL Március 13., 14., szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 őrskor M elátkozott kastély Fantasztikus történet 7 f«lv. Főszereplők: E. ALDERSON és MARJORIE BEEBE Kedves őseink Bohózat 5 felvonásban Főszereplők három •simpánz : CSIMPI, CSACSA és MAKI van Burleszk 2 felr. A jávorszarvas birodalmában Természeti felvételek A1 előadásunkat 7 taga saját zasekaraik kiséri. HPSSH í < Jön ! Jön Vásár Vásárban voltam. Káli-szappant akartam venni, mely a ruhából kiveszi a tintafoltot. Nem azért, mintha tintás ruháin volna. De szeretek beszerezni minden gyakran szükségessé válható cikket, ha csak nem jelent az haszontalanul nagy tőkebefektetést. Még gimnazista koromban egyszer véletlenül leöntötték a ruhámat tintával s a foltot vásárban vett Káli-szappan olyan nyomtalanul tüntette el, hogy vegy tisztító -intézetben sem különben. Azóta nagyon értékelem a Káli-szappant. fillérért árulják. Az árus hihetetlen rekedt hangon kínálja portékáját. A sok kiabálástól megviselt hangszálait alig képes értelmes emberi hangot adó rezgésbe hozni. Pedig ha sejtené, hogy hiába a nagy igyekezete. A közönséget a 20 filléres csokoládé is hidegen hagyja, az ő 30 filléres ajánlata pedig egyenesen lesajnálást kelt. De ugy látszik nem tud konkurrensének erkölcstelen árleszállításáról. A konkurrencia igen éles a vásárosok között. Verses, prózai és éneklő kínálataikkal iparkodnak egymás' túlkiabálni 6 elhódítani egymástól a vevőt. — A vásárlási intq$vüíalá faurát : FRED THOMSON: ALELKHC A keresett szappant ugyan nem találtam, de találtam egyebet. A zsibongó vásári élet panorámáját Voltam már sokszor vásárban, de még soha sem kaptak meg annyira a vásár mozivászonra kívánkozó jelenetei, tipikus alakjai, mint most. A mozgalmas jelenetek egymásután peregnek. Alig sodródok bele a vásár forgatagába, az embereknek az ut test egy pontjára szegeződő szemei az én tekintetemet is arrafelé irányítják. Egy bivalyt vonszolnak. Lenyűgözően förtelmes állat. Vedlett fekete szőre alól kilátszik meztelen bőre. Háta oly erősen haj lott, akárcsak egy egypupu tevéé. Nem a szépvonalu erőt reprezentálja, hanem a túlzottan felhalmozott nyers, durva erőt. Szinte akadályozzák a járásban az izmai. A hajcsárok nógatják: — Nye, bivaly, nye! Ketten is kapaszkodnak a nyakán levő kötélbe, míg odébb huzalkodnak vele. «Ide nézz, törökméz!» «io deka 20 fillér.» «Megjöttek a keleti édességek.)) Hangzatos reklámtáblák állítanak meg az egyik sátor mellett. Bent a sátorban hatalmas négyszögű törökmézmassza mellett vékony, hórihorgas ember. Dinári rassz. Hosszú alakját még megnyújtja a fején levő piros fez. Ha jól kiegyenesedne, kibökné fejével a sátor tetejét. Szaporán méri ki az iskolából egyenesen a vásárba siető diákságnak a törökmézet. Veszek én is öt dekát. Bámulatos a szemmértéke. Lehasít a masszából egy darabot, ráteszi a mérlegre és az hajszál pontosan a kivánt mennyiségű. Egy morzsát nem kell hozzátenni, sem elvenni belőle. Azt mondja a bátyám: — Nikkelezett szemmértéke van. Mint minden vásári árus, ő is panaszkodik. A magyar fülnek oly komikusan hangzó idegen kiejtéssel: — Ilyen zenyém mesterség. Csak csinálni törökmézet s eladta, csak csinálni, eladta s nem keresni semmit. Még nem árultam annyit, amennyiért ideutazni és még nem vagyok otthon. A cukorárusok nagy számban vonultak fel a vásárra. Odébb a csokoládét kínálják. »Husz fillér egy nagytábla csokoládé«. Nagytáblának tényleg nagytábla, de a csokoládé mivolta már inkább kritizálható. A színe sem bizalmat gerjesztő. Azt hiszem, gyomorrontás nélkül nem uszná meg az ember, ha megenné. Lejebb ugyanazt a csokoládét 30 kedv azonban nagyon lanyha. A bátyám vesz egy borotvaélesitő pasztát. Az árus örömében azt sem tudja melyik lábára álljon. Nagyon megtisztelve érzi magát, hogy végre vevője akadt. Egyik papir után a másikba csomagolja a pasztát s »méltóztassék parancsolnia szavakkal adja át. Az időt okolja a forgalom csekélységéért: — Az idő. Mindennek ez a havas, szeles idő az oka. Ha üzlet nincs is, de áldomás azért van. A magyar ember nem iszik, csak kettőre: derűre és borura. Ivás nélkül vásárt elképzelni sem lehet. Éppen most támolyog ki a kocsmából egy ifjú legény. Feje szinte gőzölög a friss levegőn az alkoholtól. Laposakat pislog. Tántorogva veszi útját a város felé e bárgyú konoksággal dúdolja újra és újra valami dalnak két sorát: »Szegény vagyok, Szeretnek a lány ok...« Akik szellemi táplálékot keresnek a vásárban, azt is találnak. De természetesen csak a legszerényebb igényeket kielégitő kalendáriumokat. Sovány, beesett arcú ember árulja. Szemei mélyen ülnek. Keskeny hosszú arcát még jobban megnyújtja gyér szakálla. Arcszíne és ruhája szine egyformán szürkéssárga földszinti, mintha csak kriptából kelt volna ki. A régi idők garabonciás diákjaira, vagy exaltált, éhező néppoétáira emlékeztet. Vásárlója nem nagyon akad. Ritkán felhangzó kongó, tüdővészes hangja nem vonza az embereket. Fáradt, törődött teste nem birja az iramot üzletellenfele propagandájával. Kollégájából csak ugy ömlik a szóáradat, melylyel kalendáriumait dicséri. Szinte szuggerálja a körülállókat. Veszik is ettől ugyanazt a naptárt, melyre ő nála rá se néztek. Ráadásul levélpapírokat is ad: »léniást, rózsást é

s galambost«. Hiába, ma a hangosnak áll a világ, reklám nélkül nem lehet boldogulni. Ügyesen imitálják el a konkurrencia hátrányait a versesfüzet árusítók, ök ahelyett, hogy egymás ellen működjenek, éppen ellenkezőleg, közös kasszára dolgoznak. Így ha nem is csurran, de legalább cseppen mindkettőjüknek egyformán. Közösen éneklik két szólamban füzetüknek slágerszámait : »Ez a zene nem zene, nem zene, nem zene: Teve van egy pupu, van két pupu, van négy pupu, sőt több. I

Ugyebár ez a nóta milyen hüle, S mégis nevetni lehet tüle, Teve van egy pupu, van két pupu. van négy pupu, sőt több.« S amilyen hüle a nóta, olyan hülék az emberek is, veszik a dalokat. De a vásári jelenetek teljessége nem is volna tökéletes, ha valami szenzáció is elő nem adná magát : lopás, verekedés, vagy más efféle. Ha az emberek egy rendőrt, vagy kakastollas csendőrt látnak feltűnni, mintegy kérdő várakozással tekintenek rá, hogy mikor lepleznek már le valami bűncselekményt. Tényleg a rendőr megállít egy urasabban öltözött nőt, kiveszi a kezéből a vásárolt ruhaakasztókat s hosszasabban kérdezgeti, beszélget vele. A környék rögtön összeröffen, kibújnak az árusok a sátrakból s szenzációra éhesen várják a fejleményeket. De mikor egyszerre csak visszaadja a rendőr a nőnek a ruhaakasztóit s egyikük megy Íjaira, másikuk jobbra, csalódottan térnek vissza sátraikba: - - A, nincsen semmi. Hazafelé jöttömben a rádióban mostanában oly gyakran előadott Perzsa vásár jut eszembe. A Perzsa vásár zenéje, bus, majd élénken felriadó melódiája a bajadérok táncát, a szenvedélyes keletiek bazáréletét érzékelteti. Míg a nyíregyházi vásár zsibongása, a kikiabálók lármája, a korcsmából kiszűrődő zeneszó, a legények duhajkodása, mind egy harmónilcus. szimfóniába olvadnak össze. Amint mindinkább elhalkulnak a Perzsa vásárban az utolsó akkordok, ugy marad el mögöttem is a vásári zsivaj. Csak a távolból hoz még a szellő egy dadogó énekfoszlányt : >;Szegény vagyok... Szeremek a lányok...« K. M. TÜZEK AZ ÉJSZAKÁBAN TÜZEK AZ ÉJSZAKABAN Uj autó, amely oldalt is megy Londonból jelentik: Egy amerikai feltaláló olyan automobilt konstruált, mely nemcsak előre és hátra, hanem oldalt is tud haladni A forgalom szabályozásában óriási szerepe lesz az uj találmánynak, melyet eddig a legnagyobb titokban tartanak.