Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-20 / 42. szám

1929. február 22. JtffTKTIDfcfc 2 ridó mellett, amikor a város megbízottja puhatolódzni ment oda. Newyork és Cleveland bámulatos szociális intézményeit említi fel érdekes, színes előadással a dologházzal kapcsolatban, amelynek megvalósítása a tanács programmá jában szerepel. A városnak a segélyakció céljára ötezer pengőre van szüksége, mely összeget egyik váltóhitel terhére írják és a jövő évi költség-i vetésbe veszik fel, A szakosztályok egyhangúlag elfogadták az érző, nemes lélekkel és alapos körültekintéssel megalkotott tanácsi javaslatot. Tea sütemények ét mindenféle cukrászsütemény KUGLER cs. és kir. udvari cukrász eredeti receptjei alapján pótanyag mentesen Sípos cukrásznál Római katholikus bérpalota. v. TELEFONSZÁM: 2-13. Hatvanhét mázsa szénnel károsították meg Polgár községet (A Nyírvidék tudósítójától.) Braun Henrik miskolci kereskedő, mint a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. miskolci képviselője, az elmúlt év novemberében Polgáron Guttmann Miklós kereskedőt arra kérte, hogy ha el tudna helyezni Polgáron egy pár waggon szenet, Ufy értesítse róla s métermázsánként 13 fillér jutalékot kap. Guttmann kilátásba helyezte Braun előtt, hogy a községi elöljáróság részéről ki fog tudni eszközölni vagy három waggon szénre szállítást s megegyeztek akban, hogy ha az üzlet aktuális lesz, táviratban értesíteni fogja Braunt. A rendelés meg is történt s Braun Henrik 3 waggon mátranovákí •zenet adatott fel Polgár község elöljárósága részére. A 3 kis waggonban 458 q szén volt, Guttmann azonban csak 390 q. 94 kg. szenet adott át Polgár község elöljáróságának, 67 q. szenet pedig a maga céljaira használta fel. Tettét beismerte, az eljárás ellene megindult. DIADAL Fabruái 19., 20. kedden és »i«rdán [5, 7 ét 8 órakor TÁRKONYI MIHÁLY «i PHILIS HAVER G1ICMO A mai kor nagy drámája a saaúra el»s tükrében 11 fal*. Link Napoleon •urlessk 2 fair. Perkó a tengtren Burlesak 2 folv

. Aa előadásokat a Városi Kainhás aaaakara kitéri KóvatltMŐ ntsoruok; ivan MOIJNIIM: A lir gárdistája I Csilörtiktöl a Diadalban GARDI^ A Vitéz Szőke Balázs mébei Hideg, zimankós idő van. De a Jégországból időnként ideérkező téli fagyhullámok sok szomorú emlék hátrahagyásával lassanként eltűnnek. Télapó megtett ugyan mindent hatalmának állandósítására; de hiábavaló lesz erőlködése, ha kikeletkor előtör a Nap enyhe mosolyával a sötétszürke felhők mögül s elküldi sugarait, hogy életre keltsék az alvó ter mészetet. Szinte érezni máris a tavaszi napsugár csókjától minden nap jobban sarjadó fűnek balzsamos illatát. S a képzelet szárnyán visszaszáll gondolatom a múltba, amidőn gyermekpajtásaimmal vígan játszadoztam a zöldselymes üde pázsiton, pajzán kedvteléssel futkosva a tarkaszárnyú pillangók után. Amint megfürösztöm lelkemet a mult emlékeiben, felsóhajtok én is Petőfivel: »Hol vagytok ti régi játszótársak? Közületek csak egyet is lássak!« i Fel-feltünedeznek előttem a régi mosolygós arcok. Könny tolul azonban szemembe, amikor úgy filmszerüleg leperegnek előttem a múltnak szomorú eseményei is. — Szomorúan gondolok vissza a nem is olyan rég lefolyt zord időkre, amikor a halál bő aratása folytán elnémultak beszédes ajkaitok, régi jó pajtásaim!... Távoli harcmezőkön alusszátok síri álmotokat. Ti, akik mindent feláldoztatok a hazáért, talán boldogan álmodtok a szabad, integer Magyarországról?.. . A sok fájó emlék felidézése közben feltűnik lelki szemeim előtt vitéz Szőke Balázs markáns alakja, amint ott áll méhese előtt az egyik napsugaras enyhe tavaszi nap déli óráiban. A csaták viharaiban megkövesült szívű jó Szőke Balázs szelíd tekintettel nézi a körülötte vidáman röpködő méheit, mert épen most végzik ezek első tisztulási útjokat. A jó méhész ugyanis ilyenkor figyeli meg alaposan méheit, mert az első kirepülés alkalmával nagyon jó tá-i jékozódást szerezhet a méhcsaládok állapota felől. Kenyeres jó pajtásom volt mindig Szőke Balázs. Együtt koptattuk az s.. .i iskola padjait s törtük fejünket sok ártatlan diákcsíny elkövetésén. A diákévek elmultával a szélrózsa ellenkező irányába hajított bennünket a sors intéző keze. Hosszú időn át nem is találkoztunk egymással, mígnem a nagy világégés idején ismét viszontláttuk egymást s sírig tartó jó barátságot fogadtunk egymásnak. Midőn vége volt egy-egy kemény ütközetnek, együtt örvendeztünk a magyar fegyverek diadalán, kulcsoltuk össze imára kezeinket, hogy buzgó hálafohászt rebegjünk a Gondviselőnek szerencsés megmenekülésünkért s együtt ejtettünk forró búcsúkönynyeket elesett bajtársainkért. Egyszer mégis el kellett válnunk egymástól. — Nehéz szívvel hagytam el barátomat, amidőn sebesülésem miatt engem a hinterlandba szállítottak. Érzékeny búcsút vettünk egymástól. Még ő vigasztalt, hogy ne aggódjak miatta, inkább örüljek mert sebesülésem árán megmenekülök egy időre a csaták borzalmaitól. Ezután hónapokig a rózsaszínű tábori levelező-lapok útján beszéltük el egymásnak szívünk búját s örömeit. Egymásután követte el ezalatt Balázs barátom a legvakmerőbb fegyvertényeket, amelyekről nekem soha még csak említést sem tett leveleiben. A frontról időnként hazakerült legénységi egyénektől azonban néha meg tudtam egyet-mást »Szőke Balázs főhadnagy úr hőstetteiről«. Tőlük értesültem fogságba esésének érdekes körülményeiről is. ? — Ugyanis egy ködös őszi reggelen áttörte az ellenség a szomszédságban levő ezred vonalát s észrevétlen körülvették azt a zászlóaljat is, amelyben Szőke Balázs főhadnagy küzdött elszánt kis csapatával. Ö maga is egymásután hajigálta a kézi gránátokat a muszkák sűrű sorai közé s mikor már nem tudott ártani nekik, szinte önkívületi extázisában kiáltotta a már lefegyverzett magyar katonáknak: »Fiuk, magyar fiuk, ne hagyjátok így nyomorultul elhurcolni a moszkvai nagy káderhez főhadnagyotokat!« Szőke Balázst is utóiérte a szomorú nemezis. Fogságba került. ö, aki nem rettent vissaa a legbátrabb katonákat is egy pillanatra megfélemlítő nehéz helyzetekben, ott sínylődött távol hazájától, gyötörtetve lelkében a honvágynak őrjítő kínjaitól. Ámde a gondviselő Isten nem hagyja el övéit! A szerencsétlen rabot egyszer sorsa olyan helyre sodorta, ahol egy nagyobb méhes üzemével és kezelésével volt alkalma megismerkedni. Ettől kezdve háborgó lelke megnyugodott, valahányszor hallgatta a méhek zsongó muzsikáját, mert a sok millió kis dalos zenéje altatólag hatott felzaklatott idegeire. Örák hosszat elnézte a rab a szorgalmas állatkák munkáját, kitartó türelemmel kutatva Isten emekedve's teremtményeinek életét s természeti tulajdonságát. A laikus ember előtt egyhángúnak tetsző zsongásnak alig kivehető hangsxíneiből, variációiból felismerte e kedves meghitt társainak örömét, szomorúságát. Minél jobban megismerte a méhek életét, annál jobban megszerette őket, úgyannyira, hogy e parányi rovarok döntő befolyással voltak a szerencsétlen hadifogoly későbbi életére is. Hősünket itthon érték már »az őszi rózsás forradalom« szomorú napjai. A csaták rettenthetetlen bajnoka tehetetlenségében mindannyiszor görcsös zokogásban tört ki, valahányszor híre jött, hogy most itt, most amott lépte át az ellenség a védtelenül hagyott határokat, mindig beljebb és beljebb tolva a demarkációs vonalat. Megint olyan idők következtek, amikor szüksége lett volna a nép romlatlan fiainak »A lelki olajágak« nagyszerű szerzőjének vigasztalására és szelíd ostorozására: »Beszéld el, ah, hogy... gyalázat reánk! Nem elég, hogy mint tölgy kivágatánk: A kidőlt fában őrlő szú lakik... A honfi honfira vádaskodik. Testvért testvér, apát fiú elad... Mégis, ne szóljon erről ajakad, / Nehogy, ki távol sír e nemzeten: Megutálni is kénytelen legyen. Isten nem ver bottal, de mégis keservesen meglakoltunk mindanynyian, hogy nem hallgatott az elámított nép az igazi vezéreire. A volt hadfiak a honfibánattól megtörten foglalták el régi polgári őrhelyeiket. Vitéz Szőke Balázs a Bakonyalja egyik kedves községében mint lelkes tanító élesztgeti a honszerelem lángját az oktalanul elvesztett háború után a sok szenvedéstől elfásult szívekben. Szabad idejében ott foglalatoskodik szeretett méhei körül, amelyeknek meghitt társaságában csakhamar visszanyerte halálosan megsebzett lelkének egyensúlyát. — M«st is ott van méhesében, pedig az esti harangszó is elhangzott már. S amint ott ül gondolataiban elmerülve, felcsillan a reménység szívében a hazafelé tartó leventéknek lelkes énekére: Lesz még magyar nyár! Lesz még kikelet! Elrepül a határinkról A holló sereg. Totnay Pá« Keveset használt AUTOMOBILOK gondosan kijavítva, önköltségi árban kaphatók: Rugby, 503-as FIAT, FORD Marton és Társa ajlregyhizi autóüzeme Telefon 2-30. Mi_

2