Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-05 / 29. szám

1929. február 5. uasmmmmasssm jMiXiMEfltk. tellett soha azért, amit irt, társadalmi uton, párbajban elégtételt adnia, ha volt is egyszer-kétszer valami kis affér írásaink miatt, azok se voltak soha annyira bántók és élesek, hogy azokat lovagias uton ugyan, de vér helyett egy kis tintával elintézni ne lehetett ^olna. Szóval: ez a negatívum azt jelenti, hogy az eszközzel, amit mint újságírók naponta használunk, sohase éltünk vissza, a hatalommal ,aminek letéteményesei vagyunk, soha tui nem léptük a határokat, hanem ugy mi, jelenlegiek, mint elődeink is mindenkor igyekeztünk honeste vivere, és honeste scribere s a mások jogait, érzékenységeit cs véleményeit mindig tiszteletben tartottuk. Különösen tiszteletben tartottuk mások egyéni és családi becsületérzését, jóhirnevét és sohase igyekeztünk azokban illetéktelenül és ízléstelenül vájkálni. — Ez a magyarázata, hogy a törvénnyel soha komolyabb kollizióba nem kerültünk hacsak ilyen kolliziónak nem tekintjük azt az esetet, hogy az cn kedves elődömet, dr. Vietórisz Józsefet annak idején Nagyszebenbe, kiadóhivatalunk igazgatóját pedig Debrecenbe hurcolták az oláhok, .akik nálam is tartottak egy-két házkutatást, amit azonban mi csak dicsőségnek tekintünk! Ugy ' hirlik, hogy a törvényt most megint szigorítani fogják. Hát mit bánjuk mi!? Hadd szigorítsák. Szigorítsák ugy, ahogy csak jól esik! Mi tudjuk, hogy nem szigoríthatják annyira, mintf amilyen szigorúan mi saját magunkat bíráljuk és mérsékeljük! Ez a mi zsinórmértékünk s azt hiszem, hogy ebben van a magyarázata annak a nagy népszerűségnek, annak a szeretetnek, amelyről ez a mai ünnepség olyan fényes bizonyítékot szolgáltatott! Ebben a szellemben kívánunk munkálkodni tóvábbra is. Az újságírás egyik illusztris nagysága, Márkus Miksa a napokban a borbély beretvájához hasonlította a mi újságírói tollúnkat s az azzal való bánásnak a módját háro*i tör vényben irta körül: T. i. nem szabad éretlen legényeknek a kezébe adni, — másodszor tisztán kell tartam és harmadszor.... erre a harmadik törvényre most hirtelenében nem is tudok visszaemlékezni — de ugy hiszem ugy szólt, hogy óvatosan kell használni. Én az újságíró munkálkodását nem ezzel az éles szerszám mai kívánom szimbolizálni, hanem fáklyához szeretem inkább hasonlítani. Fáklyához, amivel világítani kell, de soha se szabad gyújtogatni. Soha se szabad égetni. Se anyagi javakat, se testet, de még kevésbé lelket. Nagyon jól tudjuk, hogy a testen ejtett égési sebek is iszonyatosak, de annál rettenetesebbek a lelken, a becsületen, a jóhirnéven ejtett égési sebek... Tehát nem gyújtogatni és nem sebezni, nem égetni!!! Ez a mi jelszavunk s azt hiszem, hogy ha ezt a jövőben is betartjuk, szigoríthatják a szabályokat ugy, ahogy akarják, nekünk sohase lesz velük bajunk. Különben be is vallhatom, hogy én a sajtótörvényt jóformán nem ismerem. — Mint ügyvédnek ugyan ismernem illenék, és mint szerkesztőnek is jó volna ugyan ösmeretségben lenni vele, de bizony se egyik, se másik minőségemben soha nem találkoztam velük. * Igy azután szép és nemes dolog ez az a foglalkozás. Tájékoztatni a nagy közönséget a nagy világban történtekről: ugyebár igen ér dekes foglalkozás. Irányítani a közvéleményt közérdekű dolgokban 9 egyengetni a nemes vállalkozások útját propagativ eszközökkel terjeszteni a műveltséget, az ismereteket, ugyebár hasznos tevékenység? Ám emellett az érdekes és hasznos feladat mellett van még egy dicső feladatunk is tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szolgálni a hazát! Szolgálni a hazát szerencsétlenségében! Szolgálni a feltámadásba vetett hitnek, a reménynek az ügyét és szítani a jóvátétel utáni vágyat, ezek t. ünneplő közönség azután csakugyan a legdicsőbb munkakörök az újságírás számára! Én megvallom, az én sok más dolgaim között csak ugy felébe-harmadába tudom munkaerőmet az újságírás szolgálatába bocsátani és már sokszor voltam azon a ponton, hogy meg is válok a publicisztikától... de ez a munkakör, ez a dicső feladat vissza tart... Mikor erre a feladatra gondolok, akkor ugy szeretném, hogy egy szív helyett három forrana bennem, egy agy helyett tíz dolgozna és termelné 'a gondolatokat és egy kéz helyett tiz kézzel és tiz tollal' róhatnám a lázitó, a serkentő, a biztató, a bátorító igéket, hirdetve a bizton elkövetkező nagy Fel támadás bizonyosságát és ettől a fanatikus lángolástól áthatva maradok itt a lapnak az élén szolgálva ezt a szent ügyet és hirdetve a nagy igazságot! Hirdetve, hogy ebben a szerencsétlen országban most minden külpoliti- g kai és minden belpolitikai kér- 8 dést ennek a dicső gondolatnak kell uralnia, hogy ez kell hpgy legyen a tengelye minden magyar célkitűzésnek és cselekedetnek! — Hirdetve, hogy ennek a közös nagy célnak az érdekében össze kell tartani, egybe kell itt forrnia most minden magyarnak! Fürdetve az egységet, az összetartást, az egyetértést, a belső békességet és m megértéist! Ez a mi szivünk verésének alaptónusa és ez a gondolat fog bennünket vezetni ezután is, mintahogy ez vezérelt és fűtött, serkentett bennünket idáig is! Ehhez a munkához kérjük továbbra is az önök szeretetét, tá> ..mogatását, bizalmát és ragaszkodását ! Még egyszer hálásan köszönöm a reánk halmozott szerencsekivánatokat. A kitűnő és gavalléros bankett menüje a következő volt: 'Csigatészta leves, vegyes izelitő zöld mártással, ropogós malac és jérce sült salátával, francia habtekercs, feketekávé, egri vörös, Tarcali furmint. Ásvány vizek. Az ízlésesen szervírozott, ízes ételek Papp Lajos konyhájának dicséretére szolgáltak. Az ebéd alatt Rácz Marci zenekara játszott szebbnél-szebb magyar dalokat s járult hozzá ezzel is az ünnepi hangulat emelkedettségéhez. á Nyírvidék szerkesztőségének, kiadóhivatalának és munkásainak küldöttei megkoszorozfák a lap alapitóinak sirját. Szombaton délelőtt 11 órakor kegyeletes aktussal kezdődött a félszázados Nyirvidék jubileumi ünnepsége. A Nyirvidék szerkesztőségének, kiadóhivatalának és munkásainak küldöttei a Jóba Eleknek és feleségének, a Nyírvi vidék lapalapitóinak a vasúti temetőben levő sirját. A nemzeti szinü szallagos babérkoszorút Téger Béla, a lap főmunkatársa helyezte el. A félszázados ünnep reggelén — mondotta — zsolozsmás szív vei zarándokólunk ehhez a sírhoz, hogv szivünk itt dalolja el a nagy ünnep preludiumát: a szerető há ás, a megható emlékezés szavait. Ha a félszázados Nyirvidék tőr'énete utján visszatérünk ahhoz a forráshoz, ahol a lap életének patakja útjára indul, hogy később hatalmas folyammá erősödve öntözze és termékenyítse a közélet mezejét, ezt a forrást itt találjuk azoknak a szivében, akik itt nyugszanak. Ha kutatjuk a lapot naggyá tevő erkölcsi erőket, az alapítók idősebb Jóba Eleknek és feleségének fenkölt lelkében élő energiákban találjuk meg : a szeretetben, a munkás szorgalomban, a munkások megbecsülésében, a nagy ideálokért való lelkesedés és áldozatkészségben. Amikor a Nyirvidék kiadóhivatalának, szerkesztőségének és munkáséinak nevében elhelyezzük ezen a s'ron ezt a koszorút, legyen fogadalmunk jele, hogy a lapot fenntartó erőforrások, erkölcsi energiák tudatában, a félszázadon át ható és irányító eszmék irányitá sait követjük. A lapalapítók szelleme itt néz le ránk áldóan mosollyal, könnyes boldogsággal. Peléjők zendül az üdvözők hozsannája, feltárul előttük életük diadalmas eredménye, de aktor nyernek igazán boldog megnyugvást, ha az eszméik iránt való hűség fogadalmát tettekre váltjuk az általok alapított lap további fejlődésének, ujabb diadalainak biztosítására. Délután három órakor ez északi temetőben, ifjabb Jóba Elek sírjához vonultak a kegyeletes érzéssel áthatott ünneplők. Ennél a sirnál Weisz Manó a Nyírvidék kiadóhivatalának, a Jóba Elek nyomdavállalatnak igazgatója helyezte el a szerkesztőség, kiadóhivatal és munkásság koszorúját a következő szavakkal: Kedves volt Főnökünk! Vállalatodnak szellemi és fizikai alkalmazottai ellőttek ma szent nyugvó helyedhez, hogy tudtul adjuk Neked, hogy az általad szerkesztett Nyirvidék holnap ünnepli 50 ik évfordulóját. Nyirvidék, amely a Te szellemedben tovább él és előre tör a magyar igazság mellatt, itt e helyen Ígérjük, hogy a Te szellemedben a jövőben is fejleszteni fogjuk Légy velünk lélekben ott az ünnepen és járulj a Mindenható zsámolya elé, hogy vállalatod nak továbbra is erőt és kitartást adjon. Isten íveled ! A koszorúk nemzetiszínű szalagjait a Városi Muzeumban helyezték el a félszázados jubileumi ünnep emlékeként. Pozsony felett befagyott a Duna Pozsony felett befagyott a Duna kb- 25 km. hosszúságban, több mint 6 km-es sebességgel halad, valószínű, hogy a legközelebbi napokban Pozsonyban és Csehország többi részein is befagy. Teaaütemények és mindenféle cukrászsütemény KUGLER as. és kir. udvari cukrász; aredeti receptjei alapj án pót anyagmentesen Sípos cukrásznál Római katholikus bérpalota. Telefon: 3—13. Napi hírek KISNAPTAR Február 5, kedd. Róm, kath Ágota, Gör. kath. Ágota, Prot. Ágota, Izr Sebath 25. Városi Szinház Mozgó: »A Noszty fiu esete Tóth Marivak. (3, 5, 7 és 9 órakor.) Apolló Mozgó: »Sárga liliom« (3, 5, 7 és 9 órakor.) Diadal Mozgó: »A vasember«. (3, 5, 7 és 9 órakor.) A Nytve jégpálya: Nyitva: A városi gőz- és kádfürdő: Nyitva reggel 6 órától. A gőzfürdő kedden és pénteken csak nők részére van nyitva. Vasárnap csak déli 1 2 óráig van üzem. Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum: Nyitva iskoláknak 9—13 óráig. Rádióműsor. Kedd, febr. 5. 9.15 Trióhangverseny. — 9.30: Hírek. — 9.45: A hangverseny folytatása. — 12: Harangszó az egyetemi templomból. - 12.20: A m. kir. honv. gyalogezred zenekarának hangversenye — 1: Időjelzés, időjárás. — 2.30: Hírek. — 3.30: A Tündérvásár meseórája. 4.45: Időjelzés. — 5: Tót-magyar nyelvoktatás. — 5.30: Zenekari hangverseny. — 6 30: Mit üzen a rádió? — 7.20: Molnár Endre: A branyiszkói csata 80. évfordulója. — 8.45: Előadás a Stúdióból. — 10: Időjelzés, hírek — 11: Budapest Münchennek ad cigányzenét. ELJEGYZÉS Balba Mancikát eljegyezte Hatnza Etrenc. Minden külön értesítés helyett. Feuer Incit Nyíregyháza eljegyezte Scháffer Sándor Prügy. Feuer Klárit Ny regyháza eljegyezte Dr. Goldsteín József Nyíregyháza. Timarovszky Mancit eljegyezte Barth Lajos. Ganczíried Jolánkát eljegyezte Willinger Mór. — A Kovács István-szoborbizottság a fővárosban. A Ko vács István-szoborbizottság, élén Mikecz István alispánnal és Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos polgármesterrel, Kardos István kulturtanácsnokkal a fővárosba utazott Kovács István szobrának megtekintésére. A bizottság jóváhagyása után Görömbey Sándor művész megkezdi a szobor bronzbaöntését. Kovács István szobra a tavaszi emlékünnepre mindeneseire elkészül. — A Divat Szalon uj száma megjelent és kapható az Ujságboltban. — Aubert Teréz. A Míhiók Könyve legújabb száma. Ára 60 fillér. Kapható az Ujságboltban