Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-13 / 36. szám

JíIrfRYIDÉK. Mezőgazdaság Termelésünk irányítása Irta: Szomjas Gusztáv Tagadhatatlan, hogy mezőgazdaságunk súlyos válsággal küzd. Világjelenség ez, amelynek okait sokan kuttatják, sőt súlyos kormányzati problémának tartják. Segitésre és irányitásra van szükség, Kívánatos azonban, hogy a gazdák maguk is felismerve a bajok kutforrását, igyekezzenek sorsuk javításán. Termelésünk olcsóbbá és egységessé tétele, termés átlagunk növelése és minőségének megjavítása a termelendő javak helyes megválasztása kell, hogy döntő szerephez jusson, hogy piacképesek legyünk, a világversenyben helyünket megállhassuk. A változott viszonyokhoz alkalmazkodni kell. Ennek a kérdésnek megvalósításához kérjük a kormány segitő kezét s az egységes gazdafront megalakítását s egységes cselekvését. A kormány feladata legyen elsősorban a gazdahitel intézménytmegalapozása. A gazda vállán épül fel az állam és a társadalom jólétének jövő szilárdsága. Ha válsággal küzd legfontosabb termelési águnk, beteg lesz mindén intézményünk. Az általános pangás mind a gazdaválsággal van összefüggésben. Ha figyelemmel kisérjük a világ piac helyzetét, rájövünk, hogy 5—6 métermázsás holdankénti szemtermeléssel elpusztulunk, nem birjuk a versenyt a nyomott árak mellett. Szemtermelésünk átlagát 10—12-mázsába kell fokozni, ami ugy lehetséges, ha bőtermő fajtákat termelünk, kevesebb területen és olyan minőségben, amelyek könnyen értékesíthetők. Ha a buza és árpa előveteményét jól megválasztjuk, s a talajt erőteljesen trágyázzuk és mütrágyáztuk, okszerűen művelj ük, ez a cél könnyen elérhető lesz. Jól vigyázzunk, hogy a magyar buza kiváló minőségének rovására ne történjen ez a müveietünk s lehetőleg egyöntetű árut hozzunk a piacra. Ma a nemesítéssel olyan bábeli zavart idéztünk fel, ami minden egyébre lehet alkalmas, csak ezen cél elérésére nem. Tagadhatatlan, hogy sok nemesítő nem volt figyelemmel a minőségre, csak a mennyiségre, holott éppen Kanada és Amerika a legfőbb súlyt a jó minőségre, búzánál a magas sikértartalomra helyezte s ezzel erős versenyt támaszt a magyar búzának. A magas sikértartalmú, piros nagy falys.ulyu tiszavidéki búzát kell bővebb termővé nemesíteni, igy versenyképesek leszünk és kapós lesz a mi búzánk újra. Nincsen egységes árunk, ez az oka, hogy a külföld szivesebben vásárol ott, ahol nagy tömeget egyenlő minőségben vásárolhat. Ha végignézünk tengeri termelőink során, még egy-egy gazdaságnak sincsen egyöntetű áruja. Hát még a kisgazdáké? egy-egy termelőnél tizféle keverék is található. Hitvány minőség, , alacsony hozam jellemzik ezeket a készleteket. A burgonya kevert, rosszul van megválogatva, jóllehet az egyséf

es Ella, vagy nyári-őszi rózsa j urgonya könnyen talál elhelyeződést. Az ilyen egységesen megvállogatott burgonya nagy termélieket ad, szemben a degenerált keverékkel. A bab valamikor rendkívül keresett cikk volt, Ma, elvesztettük piacainkat, mert nincsen egységes áru, olyan . minőségben, amely a külföld ízlését kielégíti. Egy-egy községben egy vaggonra valót ' sem tud a kereskedő összeválo| gatni, mert ahány termelő, anyI nyifélét termel, sőt az is kevert. | Felhívom a figyelmet a borsóra. A külföld szívesen termelteti vetőmag szükségletét a magyar gazdával, mert a magyar klíma alatt termelt borsónak nagy csirázási energiája van, a hűvös, nedves í.klima alatt termelt borsókkal szemben. A tengeri egy részét helyesiteni lehetne az express és viktória borsó termeléssel. A borsó igen jó keverék abrak, növendék állatok felnevelésénél, de mint hizlaló takarmány, keverten etetve szintén figyelmet érdemel. Már juliusban betakarítható s a hizlalás kezdetén felhasználható, szalmája, törekje jó takarmány s végtelen előnye, hogy a borsó kitűnő talajjavító. Még a sovány tarló föld is ugy megjavul a borsó termelés révén, hogy 10—12 mázsa buza terem utánna, szemben a tengeri és répa elővetemény nyel, amely ritkán eredményez 6 mázsánál többet. Egyoldalú szemtermelésünket részben a lucerna, herefélék fokozott termelésévei kell helyettesíteni, ezzel állataink erőteljes takarmányozása válik lehetővé, több lesz ezzel a trágyánk és jobb termőerejü lesz földünk. A herefélék magtermése könynyen talál piacot, jó áron értékesíthető, de folytassunk könyörtelen harcot az aranka ellen. A Len- és kender termeléssel kiküszöbölhetjük a külföldi árut s nyersanyagot adhatunk a magyar iparnak. Ezidő szerint elhanyagolják ezt a termelési ágat, aminek egyik oka, hogy a gyárak nem fizetik meg az illő, kellő jövedelmet biziositó árat a kóroért A cukorrépa termelése nemcsak nagy szociális jelentőségű, de takarmányt is ad, jó valuta javító. Termelésünk fokozása szempont jából fel kell lendíteni a dohány termelésünket is. Ne csak a jövedék rideg megcsontosodott üzleti érdekét tekintsük, de a dohányt, mint váltógazdaságunk fontos tényezőjét és munka alkalmat nyújtó növényt termeljünk. Panaszkodik a jövedék, hogy sok hasznavehetetlen anyag gyűlik fel raktáraiban. Ha a kincstár ezt a selejtes anyagot felvágatná, papírzacskóban ícilónként 1 pengős kiméréssel hozná forgalomba, agyon ütné a csempészetet és megszabadulna ezen ballaszttól. Gyümölcs termelésünket olyan nívóra kellene emelni, hogy ne csak a belső szükségletet fedezze, de a külkereskedelmi mérlegünket rontó külföldi gyümölcsöt szorítsa ki, sőt jusson kívitelre is. v_,Ezt ugy érhetjük el, ha a gyümölcs termelésére különösen alkalmas területek befásitását kormány segítéssel előmozdítjuk. Ilye!nek a Szamos és Tiszahát, a hegy vidékek alkalmas lejtői, a homok vidékek. Alkalmas fajok megválasztása, a növényi és állati kártevők elleni hatásos küzdelem képezze legfőbb gondoskodás tárgyát. Ma a temérdek haszontalan védekezőszer alkalmazása csak elkedvetlenedést okoz s felesleges pénzpocséklást. Meg kell állapítani a hatékony szerek jeg)izékét és szakértők mutassák be annak alkalmazását. A gyümölcs helyes megválogatása és okszerű csomagolása, lehetővé teszik, hogy a külföldön is versenyképesek legyünk. Állattenyésztésünk is revízióra szorul. Nagy alföldi városok, ahol elegendő terület van, tejinséggel küzdenek, mert gazdáink nem termelnek takarmányt. Nincs szükség külföldi sajt és vaj behozatalra, ha irányt változtatunk. Kevesebb állatot tartsunk. de értékesebbet, bő tejelőket. Egy-egy községi csordában nincs két egyfajta jószág. A leglehetetlenebb keresztezések találhatók fel, legnagyobb részben agyonkoplalt állatok. Egy-egy vidék tenyészirányát szigorúan be kell tartani s a silány állatokat el kell pusztítani, levágni. Ezen a téren még sok tennivaló van. Juhászatainknál a bő és keresett gyapjú hozamra kell a súlyt helyezni, itt is fő elv legyen az 1929. február 13. egyöntetűség. Baromfi és tojás termelésűül, elég jó uton halad, ezt az ágát gazdaságunk leginkább törpe birtokosoknak kellene felkarolni, ép ugy a selyem termelést és méhészetet s zöldség termelést. Segíts magadon, az Isten is megsegít I Ez az elv legyen vezérlőnk. A magyar föld kimeríthetetlen gazdaságot rejteget méhében, de ezt a gazdagságot csak tudással, szorgalommal tudjuk feltárni. Szigorú takarékossággal és élni akarással talpra állhatunk, csak helytelen kormány intézkedésekkel és szűkmarkúsággal ne sorvaszszunk el minden kezdeményezést. ütött a tizenkettedik óra. Dolgozzuk át üzemtervünket, erre a tél a legalkalmasabb idő. Nincs ok a .kétségbeesésre, erős akarattal jninden nehézségen átesünk. Gazdasági válságok mindég voltak, de minden válság arra jó, hogy tettekre serkent s fokozza az élet energiáit. Alkalmazkodjunk a váltózott viszonyokhoz. Automobil A Tiszántúli (A Nyirvidék tudósítójától.) A Tiszántúli Automobil Club eredményes működéséről és az automobil sport fejlesztésének európai nivóra való emeléséről a Nyírvidék több izben beszámolt olvasóinak. Az eddigi szépen fejlődő sportélet a jelenlegi tisztikar szereplésével még jelentősebb eredményekkel fogja gazdagítani a Club történetét. Az 1929. évi tisztújító választás a következő eredménnyel végződött: Elnök: dr. Kállay Miklós. Másodelnök: gróf Vay László. Alelnökök: Rézler Ervin és dr. Hódy Béla. Ügyészek: dr. Jármy Béla és dr. Kölcsey Sándor. Vezértitkár: dr. Marton Gyula. Titkár: Baur György. Tiszteletbeli titkár: dr. vitéz Kiss József. Orvos: dr. Klekner Károly. Választmányi tagok: Benyáts Emil, gróf Dessewffy Aurél, Diner Pál, Des Combes Henrik, gróf Forgách Balázs, dr. Halmágyi Béla, dr. Komiss Ferenc, dr. Krómy Károly, Német Nándor, Orosz Sándor dr., Versényi Tibor, dr. Verzár Frigyes. Póttagok: Csanak József és Szalánczy Ferenc. Igazgatóság: gróf Vay László, dr. Bencs Kálmán, dr. Benedek László, Steinfeld István. Sport bizottság: elnök: báró Vay Miklós, társelnök: dr. Hüttl Tivadar egy. tanár. Dr. Borossy József, Békéssy László, dr. Bodnár József, Bottka Imre, Burger György, Des 'Combes Henrik, dr. Csobaji Gyula, dr. Fehér Mór, dr. Halmágyi Béla, Hűnek Emil, báró Horváth Gedeon, Korompay Ferenc, dr. Krómy Károly, dr. Lórencz Béla, Papp-Ragány László, Egyedy Andor, Borbély László, dr., Czeglédy Béla, Tankóczy Károly, Wolf Ferenc, dr. Kreiker Aladár egy. tanár, Streicher Andor, Török Gyula, Vecsey Zoltán. Meghívott tagok: Delmár Walter, Delmár Tivadar, Jakab Tivadar, gróf Andrássy Imre, báró Wolfner András, Wolfner László. Meghívott választmányi tagok: Szabolcsvármegye részéről: dr. Mikecz István alispán. Nyíregyháza város részéről: dr. Bencs Kálmán polgármester. ii Club uj tisztikara Hajduvármegye részéről: Had házy Zsigmond dr. főispán. Debrecen város részéről: Vásáry István polgármester. Honvédség részéről: Siposs Árpád altábornagy. Katonai autóosztag részéről: Kis? Gábor százados. Honvéd ker. vegyesdandár részéről: Szűcs Andor vezérkari ezredes. Allamrendőrségi főkapitányság részéről: dr. Ghiczy Tihamér főkapitány. Államrendőrség közig. oszt. részéről: vitéz dr. Thurzó György, dr. Saágy Lajos és Tarr Lajos. Országos jármükerület min. biztosai: Egyedy Andor és Sikorszky István. Szatmárvármegye részérő/: Péchy László főispán. Nyíregyházi katonai állomáspa rancsnoicság részéről: vitéz Deschán Benő tábornok. Számvizsgáló bizottság: elnök: Groák Lajos. Böszörményi Árpád, dr. Klekner Károly, dr. Erdőhegyi Lajos. Póttagok: Gyulaházi Miklós és Kovács László. A Tiszántu'i Automobil Club Motorosztályának tisztikara: Elnök: Wolf Ferenc Debrecen és dr. Krómy Károly Nyíregyháza. c' Alelnök: Németh Andor Debrecen és Korompay Ferenc Nyíregyháza. 1 Titkár: dr. v. Kiss József Debrecen és Török Gyula Nyíregyháza. Csapatkapitány: dr. Dobler Ferenc Debrecen és Borbély László Nyíregyháza. ügyész: dr. Simon Imre. Pénztáros: dr. Bodnár József Debrecen és Hűnek Emil Nyíregyháza. A Tiszántúli Automobil Club uj tisztikara, élén Kállay Miklós dr. Szabolcsvármegye főispánjával, nagyszabású programmot dolgozott ki, amely egyrészt a Club intenzivebb életét, nagy versenyek rendezését és az autósport iránt a közönség érdeklődését lesz hi vatva megteremteni.