Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-10 / 34. szám

JSíVíRYIDÉK. 1929. február Ifl. A nyíregyháziak találkozóhelye! Budapest legelsőrendü, modera családi szállója *z István Király szálloda VI, Podmaniczky ucca 8 Mérsékelt árak, modern berendezés, központi fűtés, melegvízssolgáltatás, lift. A Nyugati Pályaudvar mellett. Elsőrendű konyha. 10661 ? tfittJBfc.. A nyíregyházi tisztiorvosok megkezdték a csecsemők testsúlyának mérésére vonat­kozó adatok gyűjtését (A »Nyirvidék« tudositójától.) Nagy megütközést keltett or­szágszerte a nyíregyházi orvo­si jelentés, amelyik a cse­csemők testsúlyának csökkenéséről adott megdöbbentő számadatokat. Lehet, hogy ha a fővárosi sajtó nem foglalkozik a kérdéssel, ha a Pester Lloyd nem vezércikkezik róla cs a városi képviselőtestü­letben szóvá nem teszik, megma­rad jelentésbeli szürke adatnak a fájdalmas szám. így azonban fog­lalkozni kell a kérdéssel. A képvi­selőtestület határozatára az orvosi hivatal megkezdte a csecsemők sú­lyára vonatkozó adatok ' pontos gyűjtését. Ebben a munkában az orvosi hivatalnak nagy segítségé­re van a Stefánia Csecsemővédő Intézete, ahol lelkiismeretes meg­figyeléssel mérik a csecsemőket. Ha elég induktív adat áll rendel­kezésre, az orvosi hivatal jelentést tesz a polgármesternek és akkor ki fog tűnni, hogy vájjon beavat­kozást igénylő szimptomával állunk e szemben. A trianoni béke megváltoz­tatásának feltételei. Bernáth Zoltán dr. előadása a Turáni Körben (A Nyirvidék tudósítójától.) A Szabolcsvár megyei Turáni Kör Közműveló'dési Egyesület legközelebbi ismeretterjesztő' elő­adását február hó 12 én, ked­den délután 6 órai kezdettel tartja a Nyirviz-palota első eme­leti köri helyiségeiben. Ez alkalommal Bernáth Zoltán dr. a kör főtitkára tart előadást: A trianoni béke megváltoztatá­sának feltételei cimmel és elő­adása során foglalkozni fog az oly örvendetesen aktuálissá vált revízió kérdésével is. Az előadás vita-előadás jellegével bir és ahhoz bárki hozzászólhat. A rendkívül érdekesnek Ígér­kező előadásra a Kör tagjain, vendégein kivül az érdeklődő nagyközönséget is szeretettel meghívja és várja a Kör veze­tősége. Belépti dij nincs. A magyar tanító A Tanitő Egyesület estélyére irta: Szohor Pál (A »Nyirvidék« tudositójától.) Nyitott szemű kis házak állnak a magyar országút mentén. Mil­liók taposnak mellette sima ös­vényt. A közönyösek, rá se néz­nek, pedig táborra megy a szá­muk. Az egyik szines lepkét ker­get: mámort, szerelmet, tékozló örömeit az életnek; másiknak vál­lát földig nyomja a gond, nem lát tovább egy arasznyinál. Nyomuk­ban dult arccal jönnek az elégület­lenek, vigasztalan Petur bánjai a magyar közéletnek. Nekik nem elég gyors a turul szárnycsapása, hidegen peng a régi Máriás-tallér, vakondok turás a honfoglalók sza­bolcsi vára, nekik semmi se jó, mert ők Petur bán unokái. Ke­vesen járnak a kitaposott ösvé­nyen a rajongók, akik megsimo­gatják tekintetükkel a nyitott sze­mű házat. Szerelmesen nézik az örökégő mécset a fehérre me­szelt szobában, mely ezer esz­tendő óta terjeszti már a magyar világosságot. A nyitott szemű házakban gyenge hajtást nevel a bánatos kertész. Palántákkal dolgozik, akik megérzik a hideg szél fuvását, akik gyengék még ahhoz, hogy mezitelen kis gyökerük belelép­jen a hóba, akiket kacagva púsz­tit a leiburjánzó gyom. A bána­tos kertész mellét szegezi elébe a szélnek, két kezével segiti kis pa­lántáit a hófúváson át és magyar szívből szárbaszökkent elkesere­déssel irtja a kacagva pusztitó gyomot. A nyitott szemű ház — az is­kola: az ország virágskertje. A' kis palánták: a magyar rügyek. A bánatos kertész pedig Te vagy — tanitótestvérem. Egyszer mindnyájan bekopogta­tunk a nagy biró ajtaján. Csillag­gal van felszegezve az ég kár­pitjára. Holdvilágos nyári esté­ken látni az égbolton átgomoly­gó fehér ködutat, benne az erény megszámlálhatatlan lábnyomával. A csillaggal vasalt kapun beko­pog a földről megtért ember. Én orvos voltam, mondja az egyik; gyógyítottam a szegényeket, keze­met ott tartottam sok szenvedő verejtékes halántékán és feltalál­tam pusztitó betegségek széru­mát. A csillagos ajtó halkan ki­tárult s a földi ember belépett az örök világosságba. Másik kopogtat a csillagos ka­jmn: — Én valamikor katona vol­tam, mondja a szellemek suttogó szaván. Félkarom ott maradt Do­berdó szikláin' s a másik gyqpge volt vezetni az ekét. Nem termett nekem a föld, vetésem nem szök­kent kalászba, gyümölcse korán lehullt életem fájának. Újra kitá­rult a nagy biró fényes ajtaja. Most öreg asszony jön ezer Szöllöoltyányok gyökeres hazai vesszők fajtisztán, legolcsóbban a Kállésemjéni Szölötelep rf.-náf Kállésemjén Kérjen árajánlatot. 8467-? Szombaton Vasárnap A mai Európa képe 1 Orosz emigráns dráma 1 IHBB (OROSZ KANCSWKA) A FOLDONFUTOK Dráma az orosz menekültekről 10 felvonásban WILHELM DIETERLE és MÁDY CHRISTIANS a világhírű német mívészpárral a főszerepben H é" 8° KEN AAYNARD Kedde n a világ leghíresebb hravurlovasának grandiózus kalandor filmje ÖRDÖG A NYEREGBEN Kalandos bravúr történet t felvonásban FIJLtWRIFACeOK Ben Ljon különleges filmje 7 felvonásban Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9 órakor ránccal az arcán. Ruhája tépett, vadtüske szaggatta meg az erdőn. Sárga szeméből sós könnyű pereg. Boldogabb napokat láttam vala­ha - csendül át szava a zokogá­son, — férjem volt és vidáman kacagó gyermekeim. Ha magam­hoz szorítottam meleg kis testü­ket. a csillagok fényével ragyogott fircom laiboldogságtól. De elvesz*­tettem őket. És gyenge asszony voltam; erdők mélyén gyűjtöttem * galyat téli Szegénységem felme­legíteni, jószivü emberek teritet­ték meg naponta asztalom és ten­gettem életem bus özvegységben., Nyisd meg nagy biró csillagos aj­tódat, mögötte várnak rám szár­nyuk nőtt angyalkáim. Kitárul a kapu az égbolt kárpitján... Egyszer mindnyájan bekopog­tatunk a nagy biró ajtaján. Eré­nyeinket mérlegre teszik s ha megbillen alatta a serpenyő — nehéznek találtatunk. Most egy bánatos kertész kopog a csillagos ajtón. Kis palántákat ápolgatott, mellét szegezte elébe a szélnek s irtotta örök mécsesével a gyer­mekpusztitó gyomot. Én magyar tanitó vagyok — susogja szellem szavával s a szárnyas ajtón ke­resztül belép az örök világosságba. Billen a mérleg, a magyar ország­utak mellett álló nyitott szemű házak lakója nehéznek találtatott. Nehéz munka a tiéd — tanitó­testvérem! De nem görnyed a vállad, magadra veszed ember­baráti intézmények felállításának nehéz gondját is. Most téglát égetsz a Tanítók Házához. Ko­pogtatsz jószivü birák ajtaján. — Olyan ez a törekvésed, mint a mesebeli andalúziai család hires kardja, melyre ez a felírás van belevésve: »Ne húzz ki ok nélkül, ne dugj vissza becsület nélkül.« Nem ok nélkül gyújtottátok meg a téglaégető tábori kemencék láng ját és most már ne oltsátok el a tüzet becsület nélkül. Az elmúlt nyáron Zürich utcáin sétálgatva szembe találkoztam vi­rágos kert közepén Pestalozzi bronz szobrával. Kurta nadrágos kis fiu fejére teszi áldón a ke­zét. Sokáig álltam a szobor alatt és a magyar művelődés szántóve­tőire gondoltam. Ki öntött lelket a török hódoltságban raboskodó országba, ki szegezte egykor fegyverét a német szó ellenében és ki nemesitgeti most a triano­ni átok sújtotta nép veteményes kertjét? A lélek kertésze vagy Te magyar tanitó; a megfoghatat­lan és túlvilági léttel biró magyar léleknek kertésze. Az egyiptomi bebalzsamozta ha­lottait, mert messze előre gon­jdolt a jövőbe, de csak a test fenn­maradását tartotta fontosnak. — A görög a jelennek élt, halottait elégette. A keresztény kultura a túlvilági létre gondol, de csak a lélek túlvilági életére; a testet az enyészetnek adja át. Nemesitges­sétek azért tanítók a magyar lel­ket. A lélek fürödni fog még nem­sokára a nagy magyar dicsőség­ben. Legyen jelszavatok az anda­lúziai kard hires felirata: »Ne húzz ki ok nélkül, ne dugj visz­sza becsület nélkül.« SPQRTESCfflÉNYIKlŐL vasárnaponkent a leggyorsabban tudósít a R&dló SZANATÓRIUM sebészeti, szülészeti és belbeteg íknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj J közös szobában 8 pengő, külö í szobában 16 pengő naponta. Orvosát I mindenki szabadon választhatja, -- - - ™ TEIaEFUR: 134. Nyí regyháza , Kállói-ntca 42. szám. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom