Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-08 / 32. szám

És mégis mozog a föld Irta: Iránfff Tamás Halálos csendről elmélkedtünk nem régiben megállapítottuk, hogy megszállott részeinkben a szuronyok kábulata alatt haraszt se zördül, levél se mozdul. A lázadó gondolatok a szivek mélyén nyugszanak, ahol egy biztató szó mindig csak felcsendül: »Ej nem lesz ez mindig igy! Lesz még kikelet Kolozsvár felett!« Csend van a nagyvilágban is, száguldó expresszvonatok is megtorpannak a feléjük meredő hóhegyek láttára és szinte megbénul a világforgalom. De ez persze nem sokáig tart, a hónak közös a sorsa a szenzációkkal; mindketten csakhamar elolvadnak és vizenyősek lesznek. E nagy csendességben néhány bír üti meg a szemünket, amelynek még nagy szenzációk idején is különleges fontosságot kellene tulajdonitanunk, ha az eseményeket magyar szemszögből néz zűk. Hiszen még ha akarnók is, akkor sem tudnók azokat más nézőpontból, világpolgáriból, szemlélni, nekünk a nagyvilágon egy külön kis magyar glóbusunk van, melynek minden porszeme kedvesebb nekünk, mint az azon kivül fekvő világnak minden, az ég pe- I reméig érő hegyóriása. Erről a külön kis magyar glóbusról azt hitték a világ bölcsei, hogy sikerült ugy megállitaniok, akár Józsue a Napot. Pedig mégis mozog a földi A mi nagy barátunk, Rothermere lord Nyugatindiákra utazott. Az ő utazásainak célját csak egy ember ismeri és ez ő! A világ rendszerint csak nagysokára, ha a nemes lord már régen Visszajött hazájába, eszmél arra, miért is Járt világot a lord és mért járt épen. ott, ahol járt? Egy évvel ezelőtt az Egyesült Államokban, Kanadában, majd visszajövet Olaszországban és Párisban fordult meg. A felületes szemlélő azt hihette volna, hogy amerikai lap és papirtechnikai vállalatait megy meglátogatni, irányítani, ellenőrizni, (ahogyan mindezt bizonnyára meg is tette) s azután üdül a citrom és narancs hazájában és a modern Bábelben. Néhány hónappal később megtudta a világ, hogy a ^legaktívabb magyar« (mert bátran hívhatjuk hazánk legönzetlenebb és legnemesebb külföldi barátját annak) amerikai tartózkodása alatt egységbe tömöritette az óhazától elszakadt véreinket és ez egység gyümölcse az amerikai magyarok nem régen megalakult világszövetsége, amely még a jövő világtörténelmének kialakulásából ki fogja venni a maga tevékeny részét. A római útnak eredményét mindenki tudja: a nemes lord előtt szegezte le magát legelső ízben jelenünk Napóleonja: Mussolini a magyar ügy mellett. Pár hónappal később, 1928. junius 5.én már a római szenátusban hiratalos nyilatkozatot tett a békeszerződések örökérvénye ellen és Magyarország feltámadása mellett. De a párisi ut sem volt eredménytelen. Mint a magyar kormány leg utóbbi nyilatkozatából, külügyminiszterünknek a külügyi bizottságban tett kijelentéseiből kitűnik, viszonyunk a franciákhoz jelentékenyen barátságosabbá vált az elmúlt év folyamán. Vájjon ebbe nem játszott-e be a mi lordunk keze is?.... Tehát, mint fennebb megírtuk, a nemes lord ismét elutazott, még pedig azzal a kijelentéssel, hogy három hónap mulra, mire visszajö, jelentékeny válfcfeéwkat fog a világ megérni 4» a magyar ügy sikerében ma biztosabb mint valaha! Már pedig a mi lordunk tudja, hogy mit beszél! Még alig, hogy elutazott és máris azt olvassuk, hogy Anglia oly engedményt tett, az Egyesült Államoknak, melyre és melyhöz foghatóra nem volt egész fennállása óta kapható. Anglia lemondott arról, hogy a világtengerek uralmának kizárólagos és versenyen kivüli birtokosa legyen, ami századok óta minden angol politikusnak, pártjára való tekintet nélkül vezérlő gondolata volt, és felajánlotta a flottaparitást az Uniónak külügyminisztere, Chamberlain révén egy Birminghamben tartott ünnepi lakomán, amelyen az Unió nagykövete is részt vett. • De hát mi közünk nekünk, szegény magyaroknak ehhez?! — vághatná közbe a jámbor, avatatlan olvasó. Több, sokkal több, mintsem első percben csak sejthetnők is! A mi trianoni szerencsétlenségünknek az adta meg a kegyelemdöfést, hogy azt megelőzőleg Amerika elkedvetlenedett, mert Wilsont itt nagy ünneplések közepette bár, de teljesen jégre tették, miután kizárólagos amerikai segítséggel sikerült a központi hatalmakat megverni, —• s jégretették annyira, hogy az ő pontjai ellenére shajtottak át népeket és nemzeteket, mint barmokat egyik ország területéről a másikra«, ami ellen Wilson pontjaiban annyira tiltakozott. »Ha te ugy, én is ugy!« felelt erre Wilson hazája. Az elnökké vedlett szerencsétlen, theoretikus professort ő is megtagadta, az ő különleges ideájáról, a Népszövetségről hallani sem akart, abba be nem lépett, sőt még a páriskörnyéki békék garantálását is visszautasította. Azóta az Újvilág egykedvűen nézte az események folyását ideát: »tegyétek csak magatokat mennél jobban tönkre, ha végkép elment az eszetek!«... Már pedig hiában, ma már letagadhatatlan igazság, hogy Európa az Unió nélkül nem boídogul. Ha tehát a britt évszázados tradícióit megtagadva kezet nyújt az Uniónak és fennebbi elképzelhetetlen nagy engedményt teszi, ezt bizonyára nem teszi ok nélkül. Ezzel visszacsalja az Uniót a genfi koncertbe, mely nélküle csak hangzavart. csak kakofoniát csal ki a hangszerekből, de egy ép akkordot sem. Ha pedig az Unió belép a Népszövetségbe, akkor már nem nélkülözünk ott oly igazságos bírót, aki le nem zárja szemét és be nem fogja a fülét, akkor, ha mi, az egész világ alperesei perújítással élünk, mert kimutatjuk, hogy nél. külünk és ellenünk ítéltek hamis vádlök hazug bizonyítékainak felülve! Az Unió megtagadta az ebben való részvételt, az Unió ítél majd! MyíregfMza város nagy részéé élvezni fogjál n aj épitdk a rendkívül teatíémentességet az a varos Hol iséiesifik u uíeáfcai ? — UJ itcaiyitásck a Téres belterületén (A Nyírvidék tudósítójától.) , A m. kir. pénzügyminiszter 1990 ! —1929. számú rendeletében javas- • lattételre hívta fel a várost a házadómentességnek egyes területekre való kiterjesztése céljából. A pénzügyminiszter rámutat, hogy az 1927. évi V. törvénycikk alapján adott s az 1929., 1930., 1931. év végéig elkészülő házaknak adott 25, 20, illetve 15 évi adómentesség, amely részben a pótadókra is, később pedig továbbra is az állami adókra terjed ki, máris nagy mértékben fokozta az építkezési kedvet. Ez nem is csoda. M Ma, caütörtököa utoljára A REZERVISTA ÁLMA Zenés k*agtifatkéf «*y «aaey«r tata detábil AB •R*D«TI ssmnét ÉWEWÁJíitett* Lanrwi W>2m 6 szép leáftp szállást keres KtJélyen arfruri tirtéa«t < feivMásfctv Verebe* Ernő & jen ni |ng6 * fímem-tpb

m Péatekíői—rasáraapig A mai Európa képe 1 OroaK c»igrá«« dráma! A FOLDONFUTOK (CítOSS fAMCttTKA) Driaa ac ©f©ÜB BdlkŰÜtlktéi 10 MfMÍillift WILHELM DIETERLE » UÁDY CHRISTIAMS • Tilasfcifü aéast •tréMpwdl a faNMnjpbm •liadlaok KMRIC* : érokar hiszen 1929., 1930. években elkészült házaknál, amelyek 25, illetve 20 évi adómentességet élveznek, a pótadók terhétől is megszabadulnak az építők. Egy állam sem nyújt ilyen kedvezményt Megállapítja a miniszter, hogy ilyen kedvezményt ma egyetlen európai állam sem nyújt polgárainak. Minthogy ezek a nagy engedmények jó időre kizárják az adó jövedelem fokozódását, aggályos volna, ha az állam a mentességet általános rendelkezéssel későbbi évekre ís kiterjesztené, attól azonban nem zárkózik el a miniszter, hogy a városok egyes területén, ott ahol a városrendezési érdekek szükségessé teszik egyes utcák, terek létesítését, továbbra is adómentességet adjon természetesen rövidebb időre. Ezek a kedvezmények olyan városra kérelmezhetők, ahol a bérbeadott lakások száma meghaladja a tulajdonosok által lakott lakások számát. Ilyen városokban — tehát Nyíregyházán is — az adómentességet, a pótadómentességget is kiterjesztik 1931. utáni időkben épülő házakra is, ha az épités a szabályozás érdekében szükséges. Tegyen javaslatot Nyíregyháza A rendelet nagyjelentőségű, mert a pótadómentességgel és általában az adómentességgel olyan nagy összeget nyer az épitő, hogy ezzel amortizálni tudja az épület árát. Ezért sürgős is a rendelet végrehajtása. Január 23-án érkezett a rendelet s már ma tárgyalja a város rendkívüli közgyűlése. tegnap együttes a szakosztályok ülése foglalkozott vele. A szakosztályok előtt Szohor Pál főjegyző ismertette a rendeletet^ majd előterjesztette a tanács javaslatát, amely pontosan körülírja hogy Nyíregyháza mely részem szükséges sürgősen a szabályozás végrehajtása, tehát mely utcák és terek lakosai nyerhetnek rendkívüli adómentességet. Hol szabályozzák elsősorban a várost? Szohor Pál főjegyző előadását Nagy Elek műszaki tanácsos a tető térképen illusztrálta. mrm sanbályozási tervét feltünjháfimvÉL 1929. február 8.