Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-07 / 31. szám

192t. február 7. A toronyőr A „Nyirvidék" számára irta: dr. Drébr Imre államtitkár Tüz gyulladt ki egy szellem kohójából, hogy lángoszlopként vezéreljen egy bus nemzetet. Táplálta perzselő hevét a fájdalom, olajjal szította az emberszeretet. Belepiroslott egy nemzet szégyenétől, bíborban vöröslött egy nép haragjától. Beszéd volt ez a tüz, megvilágítója a magyar éjszakának, Bethlen beszélt. Beszélt arról. mit mindannyian érzünk, beszélt arról, mi szivünkben sajog, beszélt, miről szólnak álmaink, beszélt, miről ébren nem szabad. Nem szabad azoknak, kik kéklő hegyek alján, messze folyók völgyén, dus rónák csöndjében várnak és szenvednek. Ma még Pesten dörög a kormányelnök hangja, hogy holnap már azt a Bakony visszhangozza. Dunántulnak ősi városában, Veszprémben támadt a gondolat: megafont a bethleni beszédnek, hangerősítőt annak, ki a nemzet jövőjéről, jövendő dicsőségéről beszél. Es megmozdul Veszprémnek nagymultu társadalma, hogy visszhangozza Bethlen szózatát. Visszhangozza és hirdesse, hogy nemcsak a főváros, hanem a magyar vidék is lelkesedik. ünnepel, ha a kishitűek bamba dadogása után, végre, valahára, politikai baritonra ébred. Veszprém megmozdul, ünnepel, mert Bethlen beszédének hódolva a nemzet élniakarásának szelleme előtt tiszteleg. Feledhetetlen estéje volt január hó 15-én Egységes Pártnak! A programm az volt, hogy a párt az esztendőforduló alkalmából ekkor üdvözli vezérét: Bethlen István grófot s az üdvözlésre ő válaszolni fog. A klub hatalmas márványtermét zsúfolásig megtöltötte * vacsora érdeklődő közönsége, kétségtelenül csupa olyan férfiú, aki legnemesebb érzéseit és magyar lelkének legjobb kívánságait Hozta el. És nekem mégis ugy tetszett, kogy ami itt körülvesz, az nem az újévi örvendezők hangulata, nem azóké, akik, ha másért nem, hát régi, jó magyar szokásból, ilyenkor, félrevágják a but és gondot és azt mondják, legalább mi legyünk vidámak, ha már a sorsunk nem az. Mihelyt konstatáltam ezt a. hangulatot, már az okával is tisztában voltam. Jóideje volt már akkor, hogy a képviselőház és vele a politika ünnepi szünetét tartotta, már pedig a magyar közéletnek legalább is egy része, mostanában, csodálatos ' hajlamosságot mutat arra, hogy nyomban kishitüségbe essék, mihelyt magára hagyják. Meginog, megriad és védtelenné válik azoknak a közéleti kuvikoknak és egyéb halálmadaraknak a számára •kik mindig itt settenkednek a háttérben és abban lelik perverzus örömüket, ha megzavarhatják mások örömét. Régi partmenti hajósok leírásaiból olvassuk, hogy a hajó, a tenger és a levegő nyomban rémekkel és szellemekkel népesedett be, mihelyt kialudt a parti torony fénye. A magyar közéletnek és közvéleménynek mai idegállapotában szintén kell, hogy jtz a tüz folyton előtte égjen és \ világítson, mert különben a kétségek és riadalmak serege rohanja meg. . . Azon az estén azutan mi is tanul voltunk, amikor, egyszerre, felgyúlt az a láng és merész sugarait belelövelte a homályba. Hogy szakadozott fel a borulat, hogy tisztult a látóhatár és mint kotródott vackába és odúiba mindaa, attt «em birja a világosságot. Ugy nyúlt meg, oly magasságba és hivatásának olyan régióiban Bethlen István, miközben újévi beszédét elmondta, mint a világítótornyok őre, aki tudja, hogy amikor a tüzet gyújtja, fénypásztájával a viharzó tengeren vág utat és ezer és ezer kalandozót, megrémült tévelygőt vezet haza. A hatás előttem volt, mélységes és közvetlen, Szinte szárnyuk suhogását éreztem az éjszaka madarainak, amint rémülten menekültek és szárnya suhogását a Géniusznak, mely meg jelent. Ennek a tűznek, ennek a fénynek a színei ragyogták be az arcokat és az a hatalmas embertömeg ujjongva ünnepelte, hitem szerint, nem a szónokot, hanem a saját csorbítatlan hitének, a magyar jövőbe vetett bizalmának visszatérését. Lehetetlen is lett volna menekedni ennek a látványnak és ezeknek a szavaknak hatása alól! Ha Bethlen István, aki a legtöbbet veszítettek között van, mert a hazából is igazi hazáját veszítette el, — ha Magyarországnak, kivételesen nagyhatalmú kormányelnöke, aki a legmagasabbrói látja át dolgaink összefüggését cs intézi sorsunkat, ha ő áll ily sziklaszilárdan bizalmában, ily acélgerinccel és mozdíthatatlanul, ha szellemének reflektorfényénél ő mutatja meg a tengernek még nyugtalan, de már járható arculatát és ő mondja nekünk, hogy hazatalálunk: akkor mit akar nak még itt a pocsolya békái, rothadt odvaknak halálmadarai! Egész lelkemmel és testvéri szeretetemmel üdvözlöm Veszprém nagyszerű megmozdulását, a hűségnek, a hitnek, a magyar akarásnak és nemzetfenntartó optimizmusnak ékes bizonyságát. De egész hitemmel és ha némi kis érdemet tulajdonítanak közéleti munkásságomnak, azzal kérem önöket: szegezzék tekintetüket ar ra a tüzpontra és ne hagyják, hogy a kishitűek, megalkuvók hatalomlesők és p_csolyalelküek utjukból, mely mindannyiunk közös utja, eltérítsék. Üzenem önöknek, hogy a toronyőr a helyén van, — mutatja az utat, amelyen hánykódó sajkánk nem fog a szirteknek csapódni és révbe ér. És küldöm önöknek újévi beszédének szavait: Érik az idői A magyar kérdés él és többé nem lehet eltemetni. Én nem félek — úgymond Bethlen István — mert érzem, hogy a magyar kérdésben olyan dinamikus erő van, amelyet megsemmisíteni és visszaszorítani nem lehet. Nyolc éve tartom kezemet a nemzet ütőerén és ugy érzem, hogy egészséges ritmusban ver, mint annak a fiatalembernek a pulzusa, aki még nagyra hivatott. E nemzetnek energiája, évszázados és év ezredes kulturája biztositéka annak, hogy amit célul magának kitűzött, azt el is éri. Csak mi magunk ne rontsuk el! « •••••••••• á házasságon kívül született gyermekek tartási pereiben Nyíregyháza város árvaszéke a legmesszebbmenő segélyt nynjtja az anyáknak Emelkedett a válóperek száma. — Az 0. F. B. és az árvák Házasságon kivtil 119 gyermek született az elmnit évben (A Nyírvidék tudósítójától.) Nyíregyháza város árvaszékének mult évi működéséről sok érdekes adat jelent meg Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos, polgármes ter jelentéséből. Ezek az adatok, amelyek igen sokat mondó szimp tomái a jelen társadalmi életének, a következők: Atyai hatalom és gyámság alatt álló kiskorúak névjegyzékébe az árvaszék az év folyamán 401 kiskorút, ezeknek 192 törvényes képviselőjét, illetőleg gyámját vezetSierdán Csütörtökön A REZERVISTA ÁLMA Zenéa hangulatkép agy magyar baka életéből Az er*deti zenét összeállította Lazarus Walter 6 szép leány szállást keres Kedélyes udvari történet S felvonásba* Verebe

s Ernő ég Jenni lugó * főwrcpbc

a Péntektől -vasárnapig ttKt A mai Európa képel Orosz emigráns dráma! "Wm A FOLDONFUTOK (OROSZ KANCSUKA) Dráma az orosz ramekültekról 10 felvonásba* WILHELM DIETERLE é« MADY CHR1ST1ANS a viláskirü ném«t mávéiepánal a főszerepben Előadások tr«ed«t*: hélfciarap fi, 7 és » érakor tette be, az év végén a névjegyzékben 4260 kiskorú volt bevezetve és 2405 törvényes képviselő, illetve gyám. A szülőtlen vagyonos kiskornak és gondnokság alatt álló vagyonos egyének A) törzskönyvébe bevezettetett 47 kiskorú és gondnokolt, év végén nyilván volt tartva 406 kiskorú és gondnokolt. A szülőtlen vagyontalan kiskorúakról és vagyontalan gondno koltakról vezetett B) törzskönyvbe 118 kiskorú és gondnokolt vezettetett be, az év végén nyilván volt tartva 535 kiskorú és gondnokolt. Az 1928. évben a nyilvántartásból töröltetett 467 kiskorú, ebiből nagy kort ért 283, nagykorusittatott 46. férjhez ment 48 és elhalt 54 kiskorú. Gondnokság alól felmentetett az 1928. évben 9 gondnokolt. Hány elhagyott gyermek van Nyíregyházán? Egész évben elhagyottá nyilváníttatott és az állami gyermekmenhelyre felvétetett 49 kiskorú, az év 1 folyamán töröltetett az elhagyottak W nyilvántartásából 28 kiskorú, a jelenleg elhagyott gyermekek száma 233, vagyis 71-el kevesebb, mint az 1927. évben. Ennek oka, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter ur az államot terhelő gondozási dijakat csökkenteni akarván, a gyermekek felvételét nagymértékben korlátozta. A tegutóbb megjelent rendeletek értelmében az elhagyottá nyilvánítás kérdésében az árvaszék a legnagyobb körültekintéssel járhat el s csak azokat a gyermekeket véteti fel a menhelyre, akikről hatóságilag is megállapittatott, hogy igazán reászorultak az állami támogatásra. A házasságon hívül született gyermekek Házasságon kívül 199 gyermek született. A házasságon kívül született gyermekek száma évrőlévre szaporodik s mig az 192 5. évben csak 1 52 volt, addig az 1928 évben 199, tehát 47 gyermekkel több született házasságon kivül, mint az emiitett 1927. évben. Az 1927. évinél is tizzel több a törvénytelen gyermekek száma. Ennek oka egyrészt természetesen a lakosság szaporodása, azonban ez csak kisebb százalékban segíti elő a törvénytelen gyermekek születésszámát, nagyobb és jelentősebb körülmény a gazdasági viszonyokban 2 kereswwM, rwrt a törvényiéi*.