Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-05 / 29. szám

1929. február 5. JKfYÍRYIDÉK. A Tnráni Kör egyhangú lelkesedéssel tiszteletbeli tagjává választotta meg Eállay Miklós főispánt Klekner Károly dr. a turáni hitvallást átfogó nagy koncepcióin beszéde. — Kondrács Ágoston magyar ipart és magyar munkást védő indítványa a Tnráni Kör közgyűlésén (A Nyirvidék tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Turáni Kör Közművelődési Egyesület február 2 án délután 6 órai kezdettel tartotta meg évi rendes közgyűlését igen szép számú és előkelő közönség jelenlétében. A közgyűlésnek kiemelkedő mozzanata Klekner Károly dr. a Turáni Kör elnökének az egész turáni gondolatot átfogó nagy koncepciójú beszéde volt, mely nagy hatást tett a jelenvoltakra. A főtitkári jelentés és az el múlt egyesületi év ismertetése, valamint az időközi választások rnegejtése után az indítványok sorában nagy feltűnést keltett Kondrács Ágoston indítványa, amely a magyar ipar, a hazai termékek és a magyar munkás felkarolását és nagyrabecsülését tűzte a Turáni Kör feladatai közé. Klekner Károly dr. beszéde Pontosan délután 6 órakor nyitotta meg Klekner Károly dr. elnök a Szabolcsvármegyei Turáni Kör 13-ik évi rendes közgyűlését a következő beszéddel: Kedves Turáni Testvérek! 13 éve annak, hogy a Szabolcsvármegyei Turáni Körben gyűlt össze a helybeli magyar intelligenciának egy része, hogy a keresztény erkölcsi alapon nyugvó magyar nemzeti érzés ápolására egy egyesületben testet öltő szervet létesítsenek. Ez alatt az elmúlt 13 esztendő alatt az események forgataga igazolta a kör alapítóinak aggodalmait a romlásnak indult magyarság jövőjét illetőleg, beigazolta a szövétnek gyújtás célszerűségét és szükségességét is, mert ennek a szövétneknek szerte a világban mindenütt kigyúlt fényénél talált magára ismét az elbukott magyarság s találta meg ismét az ujabb ezredévbe vezető utat. S alig, hogy kezd magához jönni kábultságából a nemzet, mind sűrűbben halljuk itt is, ott is, a társadalmi, a politikai és a gazdasági élet minden ágában hangoztatni a felhívást, hogy ideje már, hogy a légi kerékvágásba térjen vissza minden, ideje már véglegesen és teljesen szakítani a keresztény nemzeti gondolattal, mert megértünk már ismét arra, hogy térjünk vissza a mindent megértő és átfogó nagy liberális elgondoláshoz, amely nem tesz különbséget ember és ember között, hanem a teljes szabadság megengedésével mindenki szabad kiélését biztosítja. Meg kell állnom egy pillanatra ennél a kérdésnél, márcsak azért is, mert én mindig megszoktam szívlelni a velem ellentétes gondolkozásuaknak a véleményét is, nem tartván magamat csalhatatlannak, meg azért is, mert ha ez az előbb emiitett felfogás s helyes, ugy mérlegre kell tennünk körünk további fenntartásának szükségességét is, mert amelyik pillanatban a keresztény nemzeti gondolatnak különös ápolása, fenntartása és fejlesztése szükségtelenné és feleslegessé válik a Turáni Kör fenntartása is, mert a Turáni Kört a keresztény nemzeti gondolattól elvá lasztottan elképzelni nem lehet. A mi nagy nemzeti apostolunk, Körünk tiszteletbeli tagja, gróf Apponyi Albert (hosszantartó lelkes éljenzés és taps) a Kör megalakulásakor tartott beszédjében a turáni gondolatról azt mondotta, hogy a turáni gondolat a magyarság igénybejelentése a müveit Nyugathoz, az őt megillető helynek az elfoglalására a népek sorában a benne rejlő erkölcsi és szellemi értékeknél fogva. Azok az erkölcsi és szellemi értékek, amelyeknél fogva a magyarság joggal követeli az őt megillető elismerést és megbecsülést, mindig a magyarságnak rejlő keresztény erkölcsi és magyar nemzeti szellemi erőknek a megnyilvánulásai voltak és éppen a turáni gondolat az, amely ezeket az évezredes erkölcsi és szellemi erőket a liberális gon dolat által reájuk tapasztott és tőle idegen szennyeződéstől megtisztítja s adja vissza ezáltal a magyarságot önmagának. Ha ez igy van, akkor kérdem tisztelettel mindenkitől, hogy eljöhet-e az az idő, hogy elérhetjük-e a fejlődésnek, a nyugalomnak, a biztonságnak azt a fokát, amelynél ennek a turáni gondolatnak az alapját képező keresztény nemzeti eszmének az ápolása időszerűtlenné, feleslegessé, túlhaladottá válik ? Ugye, hogy nem 1 Nem hölgyeim és uraim, ezt mi már elképzelni sem tudjuk, mert nekünk ez az eszme már öntudatunkká vált, magunkat tagadnánk meg, ha azt megtagadnánk, de ezt nekünk tenni nem is szabad, mert mi nem magunknak gyujtottunk szövétneket a keresztény nemzeti eszmének, hanem utódainkért, a magyar jövendőért és ezért bárminő nehézségeket gördítenek is elénk, bárminő kísértéseknek is legyünk kitéve, nem szabad beugornunk a megtévesztéseknek, hanem apostolokként kell kitartanunk az eszme mellett, hogy átmentsük azt ezer meg próbáitatások árán is a magyar jövő nemzedéknek, hogy ők is éppen ugy tarthassanak igényt a saját magukból kitermelt erkölcsi és szellemi értékeknél fogva a népek elismerésére és megbecsülésére, mint mi Ezért tartom én szükségesnek kürünk további fenntartását fejlesztését és megerősitését minden ellenkező vélemény dacára is és kérek minden turáni testvért alapvető eszméink a keresztyén nemzeti eszme mellett való törhetetlen kitartásra. Ez eszme ápolásával nem egyesekkel, hanem eszmékkel állunk szemben egyenként és összesen s egy eszméért harcolva igyekszünk az egyeseket jobbakká, erkölcsösökké és magyarrá tenni. Ez a mi bűnünk, ha ugy találják egyesek, de ez a mi erényünk ugy érezzük és tudjuk mi! Ennek az eszmének a szolgá latában ugy szeretnénk, ha mindenki velünk tartana, aki hozzánk hasonlóan gondolkozik, mert nagyon sötétnek látnánk a jövőt, ha azt hinnők, hogy csak mi vagyunk a maradék jó magyarok. Nem, tudjuk jól, hisz vannak sokan, akik, ha nincsenek is tagjaink sorában, mégis ez eszmének hódolnak s aszerint cselekesznek, élnek, s ha nincsenek is közöttünk közibénk tartozónak tartjuk őket s ha köztevékenységüknél fogva e téren különös érdemeket is szereznek, ugy elismerésünknek s megbecsülésünknek különös jelét nem tagadhatjuk meg tőlük. Körünk egyik alapítójának és első elnökének, boldogult emlékű Kállay Andrásnak hozzá méltó fia Kállay Miklós

1, Szabolcsvármegye főispánja is olyan férfiú, aki., ha nem is tartozik körünk tagjai sorába, mégis oly kiváló képviselőjét látjuk benne a hazája felvirágoztatását szolgáló keresztény nemzeti eszme vezér egyéniségeinek, hogy azt az índitványt terjesztem a közgyűlés elő, hogy őt ebbeli érdemeinek elismeréseként a Kör tisztelettbeli tagjának megválasztani szíveskedjék ! A közgyűlés ^óriási lelkesedéssel közfelkiáltással magáévá tette a választmány határozatához képest előterjesztett elnöki indítványt, amelyet az elnök határozattá emelt, majd igy folytatta beszédjét: A közgyűlést határozatát közölni fogom Oméltóságával és rá fogok mutatni arra, hogy fogadja szívesen körünk ezen megtiszteltetését, tekintse azt elismerésnek eddigi tevékenységéért és buzdításnak is, hogy hosszú jövő közpályáján, ami még igen sokáig tartson, helyezze őt bármily magas polcra is a jó Isten akarata, keresztény — magyar öntudatában soha ne érezze magát elhagyatva, hanem tudja és érezze, hogy vele van, vele gondolkozik és érez, ha sokkal kisebb jelentőségű polcokon is sok ezer magyar honfitársa, s ezek között a turániak is ! Az elnöki megnyitó után Bernáth Zoltán dr. főtitkára vitéz Mészáros Ede irodalmi szakosztályi, Pillér József könyvtárosi és Bock Béla pénztári jelentése következett, amely után az időközi választásokat ejtette meg a közgyűlés. Titkárrá Walter Géza dr.-t könyvtárossá vitéz Mészáros Edét, egy megüresedett számvizsgáló bizottsági tagsági helyre Kardos Eleket választották meg majd az alapszabályok módosításával a választmányi tagok számát 60-ra emelték fel és en nek megfelelően Pillér József, Mikecz István alispán, Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos polgármester, Ruzsonyi Pál Fekete Jenő, Leschák Antal, Krómy Károly dr. Füzesséry Elemér, Vargha Ferenc, Runyai Jó zsefet és Sikorszky Istvánt választmányi tagokká választották m

eS. — póttagok Racsek György és Nagy Kálmán lettek. k magyar ipar védelme A választások rnegejtése után nagy figyelem mellett Kondrács Ágoston olvasta fel és indokolta meg mély hatást keltve következő indítványát. Mondja ki a közgyűlés, hogy tagjai a nemzeti magyar ipar pártolására, a magyar föld minden termékének, a magyar munkának és munkásnak megvédése érdekében szóval és tettel sorompóba lépnek; a külföldi áruk szükségtelen vásárlását, idegen munkások szükségtelen palkalmazását bűnnek tartják és elitélik ; a tagok összes szükségleteiket a lehetőséghez képest hazai árukkal és termékekkel fedezik. E szempontok népszerűsítése céljából magyar estéket rendez és ezek előkészítésére Szikorszky István iparfelügyelőt kéri fel. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta és határozattá emelte az indítványt, amely után elnök a közgyűlést este 8 órakor berekesztette, Passepartoukat Ízléses kivitelben készit a lóba-nyomda Nyíregyházán, Széchenyi út 9. az A TRIESZTI ÁLTANOS BIZTOSITÖTÁRSULAT „ .. (Generáli) FÖUGYNOKSÉGE IRODAHELYISÉGÉT Zrínyi Ilona-utca 8. sz. alá, Nyírvidéki Takarékpénztár helyiségei mellett, helyezte át, bejárat a kapu alatt balra. Jöv. 167—1929. sz. Hirdetmény a városi cselédszerző és közvetítő intézet újonnan való átszervezése tárgyában. Nyiregyházfa város tanácsa ezúton értesiti a város polgárait, akik háztartási és gazdasági alkalmazottakat, urasági inast, parádés kocsist, üzleti hetest stb. tartanak, valamint az ilyennemű állást kereső egyéneket, hogy a városi cselédszerző és foglalkozást közvetítő intézetet újonnan átszervezte, hol a legmesszebbmenő igények is kielégítést nyernek. Egyben értesiti az érdekelteket, hogy a város területén másnak, mint a városi intézetnek alkalmazottat közvetíteni joga nincs, aki közvetítést teljesít, ellene a legszigorúbb eljárást folytatjuk le. Nyíregyháza, 1929. február 1. 469-3 Városi Tanács. t /