Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

1929. február 1. J^fYÍRYIDÉK. 3 á nyíregyháziak nem jó szemmel müK g Kardos Géza debreceni színigazgató ajánlatát I (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Kardos Géza debreceni színigazgató Nyíregyházán járt. Megjelent a városi kulturtanácsnoki hivatalban, azt kérte, újítsa meg^ Nyíregyháza városa a több évtized előtti állapotot és adja bérbe a debrecenieknek a nyíregyházi Városi Színházat. Valamikor valóban debreceniek jöttek át Nyíregyházára. Amolyan másodrendű állomásnak, fiókállomásnak tekintették, pihenőhelynek tartották Nyíregyházát, amikor mi nem is mertünk arra gondolni, hogy önálló társulatot szervezzünk és tartsunk ei. Am azóta fordult a világ. Nyíregyháza hatalmas arányokban fejlődött és a régi színház szűknek bizonyult, amikor a gazdasági helyzet a színházlátogatást lehetővé tette. Most a város közönsége nem nézi jó szemmel, ha más városok terjeszkedési vágyból el akarják árasztani bármivel is Nyíregyházát. Miskolc is, Debrecen is megkísérelte a szinházinváziót, de minden siker nélkül. Arról nem is beszélünk, hogy a debreceni társulat előadásai és Gulyás társulatának előadásai között nincs olyan nivókülönbség, hogy ezért Nyíregyháza lemondhatna az önálló társulattól várható összehasonlíthatatlanul kedvezőbb eredményekről, a kérdésnek olyan vonatkozásai vannak, amelyekre talán a debreceni társulat nem is gondol. Akkor jöjjön az idegen í város, ha hívják. Első sorban mi és velünk együtt az itt számbavehető nyíregyházi tényezők — és ebben a kérdésben elsősorban a nyíregyháziaknak van szavuk — azon az állásponton va-r gyünk, hogy jöjön Debrecen akkor, ha Nyíregyháza erre felkéri, jöjjön az idegen város akkor, ha Nyíregyházára hivja, mert rászorult az idegen város kulturájára, színészetére. Addig azonban, míg Nyíregyháza maga nem hivja Debrecent meg, nem tartjuk szerencsésnek az ajánlkozást. Azt sem mellőzhetjük ennél a kérdésnél, hogy Debrecen bejövetele esetén egy társulat kenyér nélkül maradna. Gulyás Menyhért 50—60 embernek ad kenyeret és ezt a kenyeret ma nem szabad kivenni Gulyásék kezéből, ma amikor olyan sok színész nyomorog Szerződés nélkül, ma amikor megtörtént, hogy egyik színésznő, akinek szerződését nem újították meg öngyilkos lett, meghalt a nyomortól való félelmében. Az adózó nyíregyházi polgárok érdeke. Van azonban macának Nyíregyháza városának is egy komoly kifogása a debreceniek inváziója ellen A nyíregyházi társulat tagjai itt vesznek ki lakást, itt étkeznek, itt költik el kis fizetésöket, Nyíregyháza forgalmát, gazdasági vérkeringését fokozzák, erősitik. Nyíregyháza kereskedői, iparosai, adó- J fizető polgárai nem nyernek azzal 1 semmit, ha a debreceniek egy-egy estére átjönnek és a szinelőadás után hazamennek Debrecenbe. Nyíregyháza város adófizető polgárai, szegény kis polgársága, akinek a színtársulat négy hónapi idő aéséből évről-évre előre bekalkulált bevételük van, elvárja a hivatalos várostól, elvárja a sziniigyi bizottságtól, hogy nem áldozza fel az ő érdekeiket idegen •városok társulata kedvéért. sulata, hanem a város érdekelt közönsége is aggódva figyeli, mi lesz Debrecen bejövetelével, illetve aggódva lesné ennek a legújabb inváziókisérletnek kifejlődését, ha nem tudná, hogy maga a város tiltakozik jóeleve az ellen, hogy Nyíregyháza bármi tekintetben is fiókja legyen Debrecennek és debreceniek érdekében mellőzné Nyiregyháza polgárságának érdekeit. 1 Ami a nivókérdést illeti. Ami a művészi nivó kérdését illeti, ez a szinügyi bizottság gondja és a városnak hatalmában van a társulat színvonalának folytonos fokozása, amelyet elvárhat a nyújtott kedvezménnyel szemben. De aki igazságos, aki megértő a vidéki színházi élet jelenségeivel, hibáival szemben, aki tudja, milyen verejtékesen kü*d ma a vidéki színészet, nem megy túlzásba, nem követeli meg, hogy a szegény vidéki társulat a fővárosi színházak díszleteinek pompáját adja. Becsületes művészi törekvéseket vár, lelkes munkát, a direktortól és a társulat tagjaitól és a debreceni direktor rosszul van informálva, ha azt hiszi, hogy e tekintetben a város közönsége Gulyással szemben a debreceni társulat mellett foglal állást. Nyíregyháza a nyíregyháziaké. Nyíregyháza a nyíregyháziaké. Erényeivel, szegénységével, minden fogyatékosságával és jóravaló törekvéseivel, egy ez a város azzal a társulattal, amely ettől a várostól nyerte a színházi bérletét. Nekünk van színtársulatunk és ha más kellene, mert a jelenlegivel nem volnánk megelégedve, akkor sem kérünk kölcsön Debrecentől, akkor is önálló nyíregyházi társulatot szerződtet a város. Ez a nyíregyháziak álláspontja és Kardos Géza, akit egyébként nagyrabecsülünk, látni fogja, hogy amit mi megirtunk, az ennek a városnak a határozott álláspontja. A Szabolcsi Tanítók Otthonának elnöke a nagyszabásúnak ígérkező szombat esti tanitóbálról Egész Szabolcsvármegye a tanitóbálra készül, amelyen a legszélesebb körök megjelenése lesz a tanítói munka megbecsülésének bizonyságtétele Vargha Ferencé a Szabolcsi Tanítók Otthonának elnöke a Szabolcsi Tanitó c. lapban a következőket mondja a tanitóbálról. »Bál? Trianon után bál? Van-e csak egy szemernyi okunk a vigaságra, mulatozásra? A magyarnak a múltban ismeretes jókedvét koporsóba zárták, amely csak akkor fog feltámadni, ha Magyarország ezeréves határaival feltámad. És mi mégis február hó 2-án mulatni és táncolni fogunk? Igen, mert a kötelesség szólit a bálterembe, özvegyek, árvák könnyei, a tanítók és tisztviselők szegénysége szólit oda, hogy a bál jövedelme által is könnyeket törüljünk le drága gyermekeink szeméből, ráncokat oszlassunk el a tanitóapák homlokáról és meleg otthont nyujtsunk a kedves családi körből távol tanuló tanítógyermekek részére. Kérdem: Vádolhat-e, gáncsolhat-e valaki bennünket azért, ha egy évben egyszer kilépünk a szürke mindennapiasság kereteiből, hogy szórakozás által segítsünk a magyar nemzet legértékesebb társadalmi rétegének: a tisztviselői karnak gyermekein egy központi internátus létesítésével? Hiszen ezen gyermekekből épülnek a hazai pillérei. Ezeket nem segíteni, ezekért minden lehetőt meg nem tenni a legnagyobb bün. Tehát a mi bálozásunk szomorú helyzetünkben nem bün, hanem erény. Nyugodtan, minden lelkiismereti furdalás nélkül táncolhatunk! De más oka és célja is van öszszejövetelünknek. Olyan időket élünk, amikor leginkább szükségünk van az összetartásra, egymás megbecsülésére. És mit ta• VÁROSI SZÍNHÁZ MOZGÓ q • • • • • • • • • • • • • Január 31-én, csütörtökön, február 1-én, 2-án és 3-án pénteken 5, 7 és 9, B2ombaton és vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor A szezon legnagyo

bb szenzációja 1 A NOSZTY FIU ESETE • • • • • • • • • • • • A közönség aggódra figyelNemcsak Gulyás Menyhért tár§ TÓTH MARIVAL! • • • • • • • • • 0 Mikszáth Kálmán és Harsanyi Zsolt remek müve 10 felv. ' Iiig-vérig magyar iilm. Felvételei magyar országon készültek. Kisérő mfUor : Jerry, mint csodadoktor felv burleszk n Datolyák völgye i«mertető film. s Hétfőn Kedden m H^ahMkncsi bRSTéinitudna é* a A néna lanu • ooöODOöoooooonojoonnoooaoDOöoa pasztalunk? Azt, hogy már a tanítóságot is szét akarják szakítani a különféle alakulatok. Ezt nem szabad engednünk! Minket felekezetek, jellegek, osztályok stb. nem szabad, hogy szétszakítsanak, elválasszanak. Mi csak egy táborba tömörüléssel tudunk győzni I Az egy táborba való tömörülést nagyban elősegíti a fehérasztal, a vig összejövetelek és a bál levegője; ahol minden ellentét elsimul és a szivek tanítói nemfes felfogással és érzéssel egymásra találnak. Február 2-án találkozunk és szó rakozunk egy szebb és boldogabb jövő reményében gyermekeinkért, önmagunk nehéz helyzetének enyhítéséért. Ezért várunk igazi magyar testvéri szeretettel vidéki kartársak a nyiregyházi tanitóbálra.« Vargha Ferenc, az Otthon elnöke Vass Mihály esperes, a Nyirvidék egyik legrégibb munkatársa üdvözli ötvenesztendős lapunkat (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Nyirvidék ötven esztendejének évifolyamait lapozgatva már a legrégibb kötetekben találkozunk Vass Mihály gégényi ref. esperes irányító erejű, bölcs szavú, felemelő hatású írásaival. Vass Mihály esperes, akit büszkén vallunk legrégibb munkatársaink egyikének, a következő levélben válaszol a Nyirvidék meghívására: Tekintetes Szerkesztőség! »Emberé a munka, Istené az áldása így szól a bölcs közmondás. S az áldást adó örökké élő Isten az, aki nemcsak gyümölcsözővé teszi az emberi sziveket és lelkeket, de eszközöket is ad, amelyek által, a gyümölcsök az ő bölcsesége szerint táplálékul szolgáljanak. Isten végtelen kegyelme 50 év óta használja ilyen eszközül becses lapjukat, a Nyirvidéket. S őrzi ezáltal emlékét, annak az áldott, nemesszivü embernek, az öreg Jóba Eleknek, aki által ezt, céljainak szolgálatába állította. * A 46 év messze távlata, amely mint a lap egykori szerény munkásának lelkemben felelevenedik, nagy örömmel tölt el, hogy láthatom, hogy a kis csemetéből milyen terebélyes fa növekedett. S szivemből óhajtom, hogy a gondviselő Isten adjon lapjuknak további örvendetes fejlődést, hogy lehessen messze időkig hű munkása szeretett vármegyénk és drága hazánk szellemi fejlődésének! Isten áldó és segitő erejét kérve a Tekintetes Szerkesztőségre és munkatársaikra maradtam Gégény 1929. jan. 29. Kiváló tisztelettél Vass Mihály, ref. lelkipásztor tb. esperes Hol 20b-3 Hogyan H IEOR hirdessen ? Erre felel a most megjelent „Magyarország Ujs^atalogusa", Kiadja és kivánsagra a frrdíiőknek ingyen éí bérmentve megküldi a RUDOLF MOSSE R T. hirdetői, odd, Budapest, IV. V ciutca 18. szám. (H üdull M is<e há ). T l-ton: Aut «3 és 83í 85.