Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-26 / 47. szám

JNfYÍRYIDÉK. 1929. február 26. Az 5° üdyö£ vidé k" Képzőművészet - Zene A nyíregyházi ev. leányliceum üdvözlete. Tekintetes Szerkesztőség! A vidéki sajtónak — akár csak sa fővárosinak — megvan a maga feladata. Ez a napi újdonságok közlése mellett tőként egy-egy vidék gazdasági, szociális és kul­turális kérdéseinek szolgálatában áll. Ezt a feladatot a Nyirvidék félszázad óta sikerrel teljesiti. Mel­lette ujabb lapok támadtak és tűntek el, az »öreg« Nyirvidék korát meghazudtoló. fürgeséggel állta a versenyt és végezte az esz­mék elintézésének, a közönség fel­világosításának hasznos munká­ját. Tanítóság és tanárság évről­évre tapasztalta, milyen lelkessen támogatja b. lapjuk a kulturális törekvéseket s milyen készséggel nyitja meg hasábjait minden is­kolaügy számára. Ezért a megbe­csülés és hála érzelmével köszön­ti tanári testületünk is a Nyirvi­déket jubileuma alkalmával s kí­ván számára a következő félszáza­don át ujabb sikereket. Hazafias üdvözlettel az áj;, h. ev. leányliceum tanári testülete nevében Nyiregyháza, 1929. febr. 23. Adorján Ferenc igazgató. Zahonyay Ferenc verses üdvöz­lete. A »Nyirvidék«-nek (50 éves jubileumára.) Koszorúmat bár megkésve, még Elhoztam ime zölden és üdén S a »Nyirvidék«-nek zengő ünnepén Az örvendők közt átnyújtom én is. Szent a zászló, szent és drága, drága. Mely eszmét hirdet s büszkén fennlobog, Mely játszva bír le egy fél­századot S öregsége szebb, mint ifjúsága. Mit elme és szív szépet alkotott, A »Nyírvidék« csak szépet írt, dalolt S ezt ma milliók szíve érzi át; Fáklyafényünk most is éjsza­kánkban S míg csonka hazánk ül talpig gyászban, Hirdeti a jog s szabadság dalát. Bököny, 1929. febr. 18. igen szives üdvözlettel Zahonyay Ferenc Az Országos Állatvédő Egye­sület üdvözlete. Tekintetes Szerkesztőség! Stoll Ernő tanitó úrtól, az állat­védelem ügyének lelkes hívétől azt az értesítést vettük, hogy becses lapjuk, a Nyirvidék e hó folyamán ünnepelte fennállásának ötvenedik évét. A Nyirvidék mindenkor haza­fias megértéssel készségesen tá­mogatta a7. állatvédelmet kulturális és erkölcsnemesi tő feladatában, és ennek hálás elismerése mellett a legmelegebben üdvözli az Országos Állatvédő Egyesület a Nyirvidék _igen tisztelt Szerkesztőségét fél­százados jubileuma alkalmából. Fogadják legszívélyesebb sze­"rencsekivánatainkat. Kiváló tisztelettel Budapest, 1929. február 16. t Füredi Henrik zenetanár üdvöz­lete. Ötven éves jubileumuk alkalmá­ból szívből gratulál Füredi Henrik és neje. A budapesti Operaház első tenoristája hangversenyezik Nyíregyházán március 9-én Bessenyei-est, amelyen 1 pengő a belépő-díj (A Nyírvidék tudósítójától.) Március 9-én este fél 9 órakor régóta nem hallott zenei esemény színhelye lesz a »Korona«-szálló nagyterme. Laurisin Lajos, a buda­pesti m. kir. Operaház első teno­ristája lép föl Nyíregyházán, a Bessenyei Kör hangversenyén, el­sőrangú, élvezetes műsorral. Ez a hangverseny bérleten kívüli lesz, azonban a bérlőknek mindössze t pengőt kell belépődíjul fizetniök. Hogy mi az oka ennek a hallatlan olcsóságnak, erre vonatkozólag a hangverseny rendezőségétől a kö­vetkező információt kaptuk: Annak idején, amikor a Bes­senyei Kör hangversenyeire bérle­tet Tiirdettünk, a tervezet szerint az V. hangversenyen Horovitz Vla­dimír, a világhírű orosz zongora­művész szerepelt volna. A művész hangversenye azonban — rajtunk kivül álló okok miatt — elma­radt. Ez kétségen kivül nagy vesz­teséget jelent, amelyen azonban nem segíthetünk másként, mint ugy, hogy tőlünk telhető legna­gyobb igyekezettel pótoljuk azt a hiányt, amely a Horovitz fellépése helyett tartott hangverseny és a beigért Horovitz-hangverseny kö­zött van. Ezért egy VI. hangver­senyt is adunk, amelyet a nem bér­lők 4, 3 és 2 pengős helyárakkal hallgathatnak meg, mig a bérlők, .tekintet nélkül arra, hogy milyen rendű helyet bérelnek, mindössze 1 pengőt tartoznak fizetni, a dolo­gi készkiadások némi ellenértéke képen. Eddig tan informátorunk felvi­lágosítása. Mi a magunk részéről a legnagyobb elismeréssel adózunk a Bessenyei Kör vezetőségének, hogy egy ujabb hangversennyel gazdagítja Nyíregyház 1 kultúrtör­ténetét. Az Operaház eiső tenoris­tájának fellépése olyan művészi esemény, amely kell, hogy a leg­szélesebb rétegekben keltsen nagy érdeklődést. A hangverseny részletes műsorát egyébként legközelebb hozzuk. Miiyen értékű és miiyen mennyiségű áru legyen a 6 pengős szeretetcsomagokban ? Versenyezzenek a nyíregyházi kereskedők — Lássak, ki ad többet 6 pengőért ? (A Nyírvidék tudósítójától.) A hatalmas méretekben megin­dult adományozás a nyomor leküz­désével kapcsolatban még állan­dóan folyik és a társadalom úgy­szólván minden rétege részt vesz az akcióban, hogy a kisexisztencía néhány nélkülözhető fillérjével, a tehetősebb jelentékenyebb ado­mánnyal segítsen az éhező ember­társain. Ezzel a nagyszerű akció­val kapcsolatban egy é "o­blémát vetett fel a egyik szaktekintélyéről ismert kereskedő­je. A kereskedő azzal a propozició­val kereste fel szerkesztőségünket, hogy a "Nyírvidéki; versenyre hívja fel a helybeli kereskedőket 6 pengő értékű szeretetcsomagok összeállítá­sa céljából. A versenyben minden kereskedő részt venne és aki a leg­praktikusabb összeállítású és leg­nagyobb mennyiségű csomagot aján lana fel, a város a leérkezett pénz­adományokból annál rendelné meg a csomagokat. Szívesen tesszük magunkévá ezt a gondolatot, mert ebből a nemes versengésből a város szegényeinek javát látjuk, másrészt igy nem ér­vényesülhetnek protekciók és nem monopolizálhatja egyik kereskedő sem a szeretetcsomagok összeállí­tását, hanem, aki a legtöbbet és megállapítottan a legjobbat tud 6 pengőért nyújtani, a/ kapná a meg­bízatást. A Magyar Köztisztviselők Fo­gyasztási Szövetkezetének egyik fiókja például a következő árukat ajánlja fel a szeretetcsomagban: t kg. kristálycukor 1.24 P i kg. főzőliszt —.42 P 4 kg kenyérliszt 6-os- 1.44 P i kg. rizstörmelék —-54P 1 kg. borsótörmelék —.76P 1 o kg. disznózsír 1.20 P 1 2 kg. gersli —.40 P összesen . . . 6.00 P Természetesen az áru minőségét is elbírálná az arra kijelölt bizott­ság, ugy, hogy azok is, akik eddig adományaikat kereskedőknél vásá­rolták be, a verseny befejezése titán a győztes kereskedőt keresnék fel a szegénység érdekében. Nyiregyháza kereskedői több íz­ben megmutatták már, hogy a ka­ritatív eszméktől nem idegenked­nek, hogy az emberszeretet mély­ségét átérzik és mí megvagyunk győződve, hogy felhívásunk nem lesz pusztába kiáltott szó és meg fog indulni lapunk hasábjain a ne­mes versengés a szegényügy érde­kében. A legkisebb nyíregyházi táncosok fényes sikerű be­mutatkozása volt Kálmán Eva táncvizsgája Kálmán Éva. Nem kell erősen a múltba tekintenünk: mintha tegnap történi volna, amikor egy táncvizsgán harsogó tapsogó taps köszöntött egy csodálatos tánc­készségű kisleányt: Évikét, aki a mester büszkesége volt. Évi-bői Éva, a kis táncos tanítványból tánciskola tanárnője, a tánckul­tusz lelkes, tehetséges, szorgal­mas propagálója lett. Nemrégen őt tapsoltuk meg a táncvizsgán, most az ő növendékeinek tánc­vizsgáján tapsoltunk a mesternek, Kálmán Évának. A vizsgán a legbájosabb, legki­sebb nyíregyházi táncosok debü­táltak, a tánciskola Bethlen-ut­ca 16. szám alatti nagytermében. Ez a terem most szűknek bizo­nyult az érdeklődő szülők és fia­talok befogadására. Fél hét he­lyet fél nyolckor kezdték meg a vizsgát a »Babatündér« c. gyer­mekbalettel. A mese tündérvilágá­val varázsló színes babacsoport­ból párosával léptek a függöny elé a pöttömnyi kis táncosok. — Zongora és hegedű kisérte a tán­cokat, amelyek gazdag változat­ban peregtek le Kálmán. Éva pe­dagógus gondosságát, művészet­szeretetét, gyöngéd, odaadó taní­tói lelkületét, végtelen szorgalmát hirdették az üde ritmusu preciz táncmozgások, a kisgyermekek bá­tor fellépése, élénk mozgás em­lékezete, táncuk kedves tónusa. Seidenfeld Ibi és Stem Ela ti­roli kosztümben, tiroli táncot mu­tattak be, majd sorra jöttek, mind nagy tapsot érdemelve: Balogn Katica, a mosolygó, kedves és ügyes beszélőbaba, Stein Magda és Fried Kató, a friss hollandus pár, Freund Klári, Balogh Agi, Simkovics Lili, a nagy tetszést arató karakterbabák. Gotteszmann Ilona, a magyar menyecske, Ba­logh Marika és Lengyel Juci, a Pierot és Pierette, akiknek min­den mozdulatában az ösztönös ritmus lendülete éreztette a leen­dő kiváló táncosokat, Propper Lili a tökéletes illúziót keltő bájos japán baba, Freud Magda és Hel­ler Klári, akik ennivalóan ked­ves tótocskák voltak, Német Mag­da, a gráciával táncoló Polú hind­ié, Reich Vera és Balla Ica,-a tűzről pattant olaszok, Bőhm Edit,, a tökéletes rokokó baba, akit ugyancsak megtapsoltak és a mű­sor büszkesége a rózsaszínű baba­tündér, a kis ballerina. Lengyel Juci, aki keringőjével a legna­gyobbak finom stílusával hatott s akinek művészi készségei ezen az estén is tündököltek, Tivadar Ida a fiatalság májusi költésze­tét árasztotta szép spanyol táncá­val, majd a nagyhatású műsort Vasskó Irén és Balogh Ilonka fe­jezték be Brahms magyar táncá­nak nagyhatású előadásával. Az elegáns, kedves rokokó ur, aki a babákat árusította Bötykös Gi­zella volt. A balett elején, mig meg nem érkezett, Kálmán Éva helyettesitette. A zajos tetszést arató programm után Kálmán Éva tánctanárnőt meleg ovációval vet­ték körül, majd a köztáncokban elért szép sikerű eredményt mu­tatták be a növendékek. Gyulaháza község nagy részvéte mellett temették el Barkóczy Béla földbirtokost (A Nyírvidék tudósítójától.) Megrendülten vettük a szomorú gyászhírt: szálai Barkóczy Béla meghalt Gyulaházán e hó 1 5-én. A mélységes tiszteletnek és közsze­retetnek örvendett földbirtokost a környék és az egész falu nagy rész­véte mellett temették. Darányi Fe­renc esperes-plébános végezte a gyászszertartást, majd Takács­László községi főjegyző búcsúztatta el a halottat rnagasszárnyalásu be­szédével : Gyulaháza község közönségének a képviseletében jelentem meg r koporsónál, — mondotta, — hogy végbucsut vegyünk annak egyik leg idősebb és érdemekben leggazda­gabb tagjától, Barkóczy Bélától. Csodálatos, hogy ezen anyagiakban gazdag ember szivéhez legközelebb állottak a szegények. Szivéhez leg­könnyebben tudtak férkőzni a baj­ba jutottak, a segitségre szorultak, akik mindenkor bizalommal és ra­gaszkodással fordultak hozzá támo­gatásért. Nem hiába, mert ahol szükség volt, ott mindenütt megje­lent az ő segítő keze. Aki ugy cselekszik, mint Barkóczy Béla élt és cselekedett, arról bátran mond­hatjuk, hogy nemcsak anyagi, de erkölcsi javakban is gazdag. Meghalt Barkóczy Béla — fe­jezte be szavait Takács László fő­jegyző —, de sirja nem lesz a fe­ledés, a pusztuláe helye, mert éle­tében jótetteivel minden márvány­nál értékesebb, állandóbb és mara­dandóbb emléket Állított sirja felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom