Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-20 / 42. szám

JfortrfRYiDEK. A város szegényei ötezer pengő gyorssegélyben részesülnek Hatalmas program a szegényügy rendezésére. — Anyaotthont állítanak fel a szegényházban (A Nyíryidék tudósítójától.) Á tegnapi szakosztályok ülésén, a nyomor ellen való küzdelem je­lentős lépéssel jutott előbbre. A városi tanács által a szakosztályok elé benyújtott és elfogadott javas­lat gyökereiben igyekszik kiirtani a város életében, sajnos, mind­jobban gyarapodó nyomort, de megakarja semmisíteni a sze­génység tépett köntösével és si­rámaival fellépő álnyomorgók, szé­delgők és egyéb koldusok sás­kahadát is. A fokozódó munkanélküli­ség nem az ország, vagy a város hibája, hanem vi­lágjelenség Kardos István kuiturtanácsnok ismerteti a munkásszervezet által benyújtott kérvényt, amelyben a munkanélküli ipari munkások ré­szére, a többi városok példája sze­rint sürgős segély kiutalását kéri. A szociáldemokrata szervezet 314 munkanélküli ipari munkást sorol fel, megemlítve azt, hogy a foko­zódó munkanélküliség nem az or­szág, vagy a város hibája, hanem világjelenség. A Kiosz csoportjá­ba tartozó és a keresztény világ­szemléletben egyesült munkanél­küli ipari munkások, akik mind-J össze nyolcan vannak, oda nyi­latkoztak, hogy a nekik kiutalan­dó segélyt a hadiárváknak juttat­ják. A város nem csoportoknak adja a segélyt, hanem azoknak, akik rászorulnak A városi tanács azonban javas­latában annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy segélyt a vá­ros ne csoportoknak és ne csak a munkanélkülieknek adjon, hanem mindenkinek, aki arra tényleg rá­szorul. A tanács felhatalmazást kér 5 vagon szén 2 ezer kilogram kenyér és 2 vagon burgonya be­szerzésére. Ebből egy-egy család 1 mázsa szenet, 50 kg. burgonyát és 5 kiló kenyeret kap. Ezenkívül a nagyobb családos munkanélkü­liek galyfa segélyben és gyermek­ruha segélyben is részesülnek. A kiosztást egy bizottság fog­ja intézni, amelybe 1 szakosztályi tag, 1 nőegyleti tag, 1 iparos, 2 munkás és a városi közgyám len­ne delegálva. Kéri utasítsák a bi­zottságot, hogy minden nehézkes büiokratizmus mellőzésével gyor­san és pontosan végezze munká­ját, mert a gyorsan adott se­gítség kétszeres értékű. Erre a segélyakcióra a javaslat 5 ezer pengő fedezetet kér. Csak természetbeni segélyt adnak 1 A szegényügy intézményes to­vábbfejlesztésére még a következő pontokat tartalmazza a javaslat: — Miután a készpénzsegélyezés a segélyezésnek a legtökéletlenebb módja, utasítja a képviselőtestület a tanácsot, hogy a segélyezések ügyében térjen át a természetbeni segélyezés rendezésére és pedig elsőrendű élelmi és szükségleti cikkek: kenyér, tűzifa, szén, zsír, gyermekeknek tej, cipő stb. kiosz­tásának rendezésére. — Utasítsa a képviselőtestület a tanácsot, hogy a szegényügyi saa­bályrendelet a mai szociális viszo­nyoknak megfelelően a népjóléti igazgatás, szegényellátás és középi­íés módjaira kiterjedőké minél előbb dolgozza át és terjessze a képviselőtestület elé. A jótékony egyletek együtt­működése — Kívánatosnak tartja a képvi­selőtestület, hogy a Nyíregyházán működő összes jótékonysági és szo­ciális egyesületek együttműködése megbeszéltessék és biztositassék, e célból közös megbeszélést tartsa­nak, amelyen megállapítják az egyesületek és intézmények műkö­dési területét, megbeszélik annak módját, hogy tartják nyilván, hogy melyik szegény melyik egyesület­hez tartozik és miképen értesitik, egymást arról, hogy ki milyen se­gélyben részesült. Ezeket tartalmazza a tanács javaslata és leszögezi, hogy a vá­ros kötelességének érzi, hogy párt­állására való tekintet nélkül segít­sen minden szegényen, tehát kü­lönbséget nem gyákorol a segé­lyek kiosztásánál. Egyébként a se­gélyeket és a munkanélkülieket egyenként és családonként is kü­lön-külön elbírálja, illetőleg ezek­nél a legbehatóbb — környezet — tanulmányt folytassa le annak megállapítására, hogy mennyiben szorultak rá a segélyre. — Miután a város 1899. évi I szabályrenedelete a könyörado­mánygyüjtést, azaz a koldulást megszünteti és ennek alapján a vá­ros polgármestere az időközben ki­adott koldulási engedélyek vissza­vonása iránt tett előterjesztést a vármegye alispánjához, járuljon hozzá a képviselőtestület, hogy a város polgáraihoz, kereskedőihez, iparosaihoz, lakossalhoz fordulha­tunk és egy pár fillér, legfeljebb havi 20 fillér önkéntes felajánlást kérhetünk a koldulás alól való mentesítés címen s az ekként be­folyó összeg teljes egészében a költségelőirányzaton felül a segé­lyek felemelésére fordittassék. Anya-otthont állítanak fel a szegényházban — Járuljon hozzá a képviselő­testület, hogy a város polgármes­tere a szegényház egyik üresen álló termében 1 o ágyra berende­zett átmeneti anyaotthont állithas­son fel, amelynek adminisztrációja, élelmezése a szegényházéval közös és külön költséget nem jelent, de amelynek az a szociális rendelte­tése, hogy a hajléknélkül éjszaká­ra iderekedt anyák, leányanyák gyermekeikkel, csecsemőikkel együtt í—2 éjszakára szállást kap­hassanak addig is, mig a Stéfá­MA KEDDEN AZ APOLLÓBAN ÉJFÉLI RÉM Detektív történet I felvraítfcafc, GALSWORTHY «ngo! iró regélje Szenvedések iskolája Egy asszony megráz ó tragédiája t felvonásban. APOLLO Kozákok Tolsztoj Leó filmre irt műve lázba hozza Nyíregyháza mozi pulíkuroát! A Metro-Qoldryn filmgyár összehalmozott ebben a filmben mindent: erőt, szépséget, izerelmet, szép­mÜTészetet és vértpezsditő izgalmst. Kozáko Ma még csak mi hirdetjük, de az Apolló szerdfli premierje után mindenki, hogy a Kozákok főszerepébe* John Giíbert felülmúlta öaaagát! ozákok női főszereplője, Re«ee Atforee (t Bij Persde hősnője), a Kozákokba* wegmatatja, kogyaa azeret, lsddit és szenved *z igazi nő és fcogoaa — férkőzik a k«z«na£g kegyeibe! Mtaletftt kapható!_ femeli & Kagy T«j«c£vetkexetl Kttzpenij hl.pMt, L, H«rU>7 UlkiiMl II* in­nia Szövetség vagy gyermekmen­hely, vagy fiatalkorúak felügyelő hatósága utján elhelyezésükről gon doskodik. Dologházat kell felállítani a nyomor vámszedői, a koldusok részére Énekes János prelátus kanonok a város nyomorgóinak legalapo­sabb ismerője, aki hosszú évti­zedek óta krisztusi türelemmel és szeretettel emeli fel, segiti talp­ra a szánandó, elesett hajótörött­jeit a mai küzdelmes, könyörtelen életnek a dologházak sürgős fel­állítását tartja szükségesnek. A tanácsi előterjesztésnek különösen azt a részét helyesli, amely sze­rint pártállásra való tekintet nél­kül minden ténylegesen és a bi­zottság által megállapítottan rá­szoruló nyomorgó egyén, vagy csa­lád részesül segélyben. Helyesli, hogy a város nem pénzbeli, ha­nem természetbeni segélyt utal ki. A koldus engedélyek bevonása na­gyon helyes intézkedés volt — mondotta, mert ezek között a leg­több hivatásból űzi a koldulást. Ezek a nyomor vámszedői, akik életerős, egészséges emberek, de akik iszonyodnak a munkától. — Dologházat kellene felállítani, ahol ezeket a koldusokat munkára kényszeritenék, mert ezek a tény­leg segélyre szoruló, de szerényen meghúzódva szenvedő szegények kárára, álszegénységükkel szemér­metlenül hivalkodva mindenhová befurakodnak, ahol segélyt nyúj­tanak a nyomorgóknak. A jótékony egyesületek egy­öntetű működése üdvös és helyes voma. Énekes János prelátus kanonok nagyon szép gondolatnak tartja, hogy a város a vagyonos polgá­rokhoz, kereskedőkhöz fordul ön­kényes adakozásért, de a tervbe vett havi 20 filléres áldozat véle­ménye szerint igen csekély ösz­szeg. Ha a város a koldus invá­ziót véglegesen rendezné, hite sze­rint sokkal több áldozatra volná­nak hajlandók a koldusok vekza­turájától folytonosan zaklatott ke­reskedők. A jótékony egyesületek egyön­tetű működése —- mondotta — üdvös dolog volna, nekem régi cé­lom is, de nagyon nehéz kérdés. Nagy örömmel venné, ha a város­nak sikerülne közös plattformot teremteni az egyesületek között. A visszaélések megszünteté­sére a bizottság alapos környezettanulmányt vé­gez, mielőtt a segélyt ki­utalná Bencs Kálmán dr. polgármester osztozik Énekes János prelátus ka­nonok véleményével. Rengeteg visz szaélés történik a nyomorral kap­csolatban és ezért igen fontos­nak tartja a segély kiutalás előtt az alapos környezettanulmányt. — Példákat sorol fel az egyes visz­szaélésekről, amelyekben éles rea­lizmussal világit rá, hogy a tőle segélyt kérő tisztán és jól öltö­zött asszony, aki szerényen, félve beszélt helyzetéről milyen rettene­tes nyomorban volt és ezzel szem­ben « rongyos ruháju, szinte kö­vet előleg fellépő másik nőnél ép­ptm disznóölést tartottak nagy dá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom