Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-19 / 41. szám

JhdfÍRYIDÉK. 1929. február 19. Nemes Endre: Mementó Itt él még előttem bútól felhős arcod, S úgy mint Te, én is vívom a harcot. Kérdezed-kérdezem: úgye fáj az Élet? Sok színes ábrándunk fáj. hogy semmivé lett! ...Amint én akartam, Te is úgy akartad, Most szánva-szánsz engem s szánakozom rajtad. ....Elszálltak, itthagytak tavaszéji álmok S az új tavasztól már kár várnunk virágot. ...Mi mégis remélünk.., téli éjszakákon Ölelkezik két vágy tavaszt váró nászon. ' ...Itt élsz a lelkemben, s a lelkedben élek Te új tavaszt remélsz, új tavaszt remélek. Megnyílt a Szociális Misszió Napközi Otthona Az idei szigorú tél dermesztő szibériai hidege sok szenvedést és aprócseprő bajt hozott az emberek nyakára. Hatványozott mertékben sújtotta az élet elesettjeit, akik — a legnagyobbrészt önhibájukon kivül — a mindennapi kenyeret sem bírják megszerezni. Ezért kétszeres kötelessége minden jó és jobb sorsú magyar polgárnak, hogy a szociális bajok enyhítését célzó egyesületekkel együtt munkáljon, ki-ki a maga lehetőségei szerint. A pénteki háromszoros gyermekhalál mutatja, legjobban, milyen rettenetes tragédiák csiráját rejti magában a titokban lappangó nyomor, mely lassan, alattomosan dolgozik a mélységben és kitartó szívós munkával ássa alá a társadalom szilárd alapját a szociális jólétet. Ha a szerencsétlen anya beadhatta volna gyerekeit egy napközi otthonba mielőtt munkahelyére ment akkor a három kis áldozat ma is él... Mily rettenetes leírni ezt az igazságot. Csodálatos találkozása a véletlennek, hogy épen a végzetes eset után egy nappal megnyílt a Szociális Misszió napközi otthona, mely bár meglehetős szük keretek között, mégis egy hatalmas lépéssel tovább viszi a szegény ügyet. Kállay Miklósné főispánné elnöknő nemes, mélységes szociális érzéstől áthatott lelkületéből fakadt intenciók szerint, a város támogatásával a Misszió vezetősége berendezett egy 3 szobás helyiséget, 30 gyermek számára. A gyerkek reggel 7-től este fél 7-ig tartózkodhatnak az otthonban, hol kosztot is kapnak és állandó felügyelet alatt vannak. A Misszió elnökségétől nyert információnk szerint az elnöknő sokszori sürgetése ellenére azért nem nyithattak meg előbb az otthont, mert nem volt elégséges tüzelőjük, amivel a szokatlan hidegben átfüthették volna a még kissé vizes falakat. Mezőgazdaság Hogy lehet megvalósítani a gazdasági népiskolákat ? Általában el van ismerve, hogy , a gazdasági szakismeretek általánosítására, csakis a községenként felállítandó gazdasági népiskolák volnának a legjobb eszközök, de erre gondolni sem lehet oly sokba kerülnének. Ezen iskolák felállítása azonban oly jó gazdasági befektetés, amit sokáig halogatni nem lehet. Egy ország boldogulása a nagy gazdasági termelésen épül fel. — Természetesen megfelelő ipar is csak ezt követheti nyomon és ha kellő forgalomról, jó közlekedés mellett, a kivitelről élénk kereskedelem gondoskodik, amit a helyes kormányzásnak kell lehetővé tenni. De mindez csak a virágzó mezőgazdaságon alapul ezért nem szabad a mezőgazdaságot fejlesztő befektetésektől idegenkedni és mi lehet gyümölcsözőbb befektetés, mint a gazdaközönség szakismeretének megalapozása, intelligenciájának fejlesztése. A több termelés csak akkor nem válik frázissá, ha a gazdaközönség alapos szakképzéséről gondoskodás történik, de ezt téli és más gazdasági tanfolyamok rendezésével nem lehet elérni, csakis a községi gazdasági népiskolák felállításával, amelyekben a 16—19 éves földművesek részvétele kötelező kell hogy legyen. Mi adja meg a többtermelés helyes lehetőségét? A helyes gazdálkodás. Min alapszik a helyes gazdálkodás ? 1. A jó vetésforgón és az ezen alapuló állattenyésztés és tartáson. 2. A helyes talajmunkáláson. 3. A helyes trágyakezelésen. 4. A helyes trágyázáson. 5. A tarlóhántáson. 6. A mély ősziszántáson. 7. A tavaszi szántás kerülésén, ehelyett az ősziszántás fogasolása, gruberozása vagy tárcsázása. 8. Kellő állat létszámon. 9. Műtrágyázáson. 10. nemes vetőmagvak használásán. Hogy az itt elhangzottakat a gazda helyes arányba tudja hozni, hogy a megfelelő vetésforgót megtudja állapítani és ennek alapján* üzemtervét helyesen fel tudja állítani, azért van szüksége rendszer res szakképzésre, amit a 3—4 évig tartó; gazdasági népiskolákban télen rendezett kötelező tanfolyamokon érhetnek el a 16—19 éves falusi kisgazdák. Ha ezen iskolák felállítására sajnáljuk a befektetést, úgy teszünk, mint a rossz gazda .aki azért nem ruháza be mert az sokba kerül; igy aztán gazdasága mindig lejebb száll. A tagosítás és a .gazdasági népiskolák. Ezen iskolákat legkevesebb költ séggel és legpraktikusabban meg lehet szervezni, a tagosításokkal kapcsolatban. Eddig is hasítottak ki minden tagosításnál 1—2 holdat faiskolának, 5 százalékot pedig ott, ahol szükséges volt közlegelő céljára, ujabban erdősítésre is bizonyos területet; tehát most is a határ nagysága szerint 1—1.5 százalékot, minta parasztgazdaság alakítására kell fordítani, ugy, hogy 15, 25. 30,40, 50 kholdas területek alakuljanak, melyeken a gazdasági népiskolákkal kapcsolatos mintagazdaságok rendeztetnének be. Ezen iskoláknak és gazdaságoknak berendezését az állam és a földbirtokosság eszközölné és pedig a tagosítás befejezés eután legfeljebb 5 év alatt, ugy, hogy a berendezés költségeinek 25 százalékát a földbirtokosság fedezné és 75 százalékát az állam. Az állam ezenkívül a 15 holdas kategóriák vezetőinek évi 960 P-vel járul. A nagyobb kategóriáknál azonban semmivel sem, csak a teljes mintaszerű be-> rendezést eszközli és a vezetők fizetése a birtok jövedelme. Az igy felszerelt gazdaságok vezetőiül legalább 8—10 éves gyakorlattal bíró okleveles gazdák alkalmazandók, akik ezen jól felszerelt birtokok jövedelméért a 16—19 éves földmiveseket gazdaságilag alaposan kiképezik, ugy elméletileg, mint a gyakorlatban. Hogy alakulnak a költségek? Ha felvesszük, hogy évenként az országban 100 községben tagositanak és 50 községben 15 holdas mintagazdaságok lesznek, úgy ezek jövedelme lesz évenkint 960 P-vel kiegészítve a vezető fizetésére; a többit adja a birtok jövedelme. Ha felvesszük, hogy Csonkamagyarország 4000 községéből, 2000 ilyen iskolával és 15 holdas mintagazdasággal lesz ellátva akkor ez a vezetők fizetésénél évenkint 1.920.000 P kiadást okozna, de ez csak 40 év múlva érné el azt az összeget. A befektetés pedig körülbelül igy alakul. Épületek, állatok, gépek és eszközök, vetőmagvak és forgótőkére összesen 60.000 P. Ebből az állam fizet 45000 pengőt egyszersmindenkorra, vagyis a 2000 iskola felszerelés kerül 90 millió pengőbe, amit 40 év alatt kell befektetnie, tehát évenkint 2.250.000 P-t és 48.000 P-t az 50 tanár fizetésére, ugy, hogy 40 év alatt 92 millió lesz a 2000 iskolának a költsége, ebből 90 millió a befektetés, 2 millió pedig a tanárok fizetéspótléka. Most vegyük a többi kategóriákat, a másik tagositott 50 közsségből 20 lesz, 25 holdas gazdasággal, ennek berendezése ugyanannyiba kerül, mint az előbbié vagyis 900.000 P-be, itt már fizetéskiegészités nincs. Lesz 30 holdas 15, 40 holdas 10 és 50 holdas 5. A 30 holdasok berendezési költségét 70 ezer P-vel számítva, ebből esik az államra 52500 P ez 15 iskolánál 792.500 pengő. A 40 és 50 holdasok berendezését 50 ezer P-vel véve ebből esik az államra 60 ezer, ami a 15 iskolánál összesen 900.000 P. Az államnak tehát az évi 100 gazdasági népiskola berendezése kerül évenként 4.842,000 P beruházásba és évenkint növekvőleg 48000 P tanári fizetésbe, amely 2 millióig emelkedik 40 év alatt és ezen összegért évenkint 100 gazdasági népiskola alakitható, vagyis 40 év alatt 4000. Ezen alapos és hatásában gazdaságunkra beláthatatlan eredményeket igérő, nagy nemzetgazdasági fontosságú alkotással lehet hazánk mezőgazdaságának boldogulását örökre megalapozni és & lehető legkisebb költséggel. Attól ne féljünk, hogy a 25— 50 holdas gazdaságokra ne kapjunk megfelelő vezetőket, mert most a 3 gazdasági akadémia, a közgazdasági egyetem és az ujabban felállított 6 vagy 8 középfokú gazdasági iskola ontja magából az állás nélküli existenciákat, akik mellett a 2—3 ezer kiérdemesült állásnélküli gazsdatiszt érvényesülni nem tud és a proletárok számát szaporítja. Ezen javaslatomnak nagyhorderejű szociális, nemzetgazdasági és hazafias tendenciája első pillanatra átlátható és megvalósítása csak kívánatos. Pár évvel ezelőtt tettem egy Nyíregyházán felállítandó gazdasági népiskolára javaslatot; hála istennek ez az eszme jó kezekbe került és a város, valamint a gazdasági kamara áldozatkészségével meg is valósult. A nyiregyházi gazdaközönség már egy évtized alatt nagy hasznát fogja látni, annyival inkább, mert igazgatóul Magyarország egyik legkiválóbb homoki gazdáját W. V. urat nyerték meg, igy jobb kezekre az ügyet bizni nem is lehetett. Csokalyi Fényes Károly, oki. gazdatiszt. A Tiszántúli Ipar és Kereskedelem, a Tiszántúl egyetlen közgazdasági hetilapja, legújabb számának vezetőhelyén sürgeti a munkák megindítását az egész Tiszántúl az iparosság rendkívül súlyos helyzetére való tekintettel. Részletes statisztikával számol be a kézmüveskamarai agitáció teljes kudarcáról a Tiszántúl. Közli az összes tiszántúli versenytárgyalási, szállítási pályázati hirdetményeket, munkaalkalmakat, kereseti lehetőségeket, beszámol a Tiszántúl minden pénzintézeti eseményéről, különösen a kiskereskedői és kisipari kölcsön ügyéről stb. A' Tiszántúli Ipar és Kereskedelem a tiszántúli iparosok, kereskedők, vállalkozók érdekeiért küzd minden erejével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Debrecen, Piac-utca 81. Olvassák az egész Tiszántúl! Előfizetőinek minden szakkérdésben díjtalanul ad felvilágosítást s kiskereskedőknek, kisiparosoknak nagy kedvezményeket nyújt. — Üzleti könyvek, pénztárkönyv, főkönyv, strazza, folyószámlákon?-*, minden minőségben nagy vAks»~ tékW*n kftpbuték ae VjsáffceltlHM,