Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-16 / 39. szám

2 J/VíRYIDÉK. 1929. február 16. Tengerhajózásunk érdekében A „Nyírvidék" számára írta: dr. Görgey István országgyűlési képviselő A magyar állam a magyar ten­gerhajózás fejlesztése érdekében i» múltban is nagy áldozatokat ho­zott, s kétségtelen, hogy főként, ennek a nagy állami támogatás­nak volt köszönhető, hogy a ma­gyar tengerhajózás olyan örven­detes fejlődést mutatott. A hábo­ty kitörésekor 35 gőzösünk volt üzemben 135.297 teljes tonnatar­talommal. A háború elvesztése, a trianoni szerződés megfosztott nemcsak egyedüli kikötőnktől, Fiú­métól, hanem az összes magyar hajóinktól is. A trianoni békeszerződés köte­lezte a magyar államot, hogy a magyar hajóstársaságok tulajdo­nában levő, magyar lobogó alatt járatott hajókat kisajátítás céljá­ból a jóvátételi bizottság rendel­kezésére bocsássa, amely ezeket a kisajátított hajókat, azután a győztes államoknak juttatta. Azok a hajózási vállalataink pedig, ame­lyeknek székhelye nem Budapes­ten volt, hanem Fiúméban, az­által, hogy a székhely idegen im­périum alá került, eo ipso meg­szűntek magyar tulajdon lenni. A mai helyzet tehát kétségte­lenül kedvezőtlenebb, mint a régi volt, azonban a nagy közgazdasági érdekek feltétlenül kívánatossá te­szik, hogy a mi rendelkezésünkre álló eszközeinkkel is lehetővé te­gyük, hogy a világtengereken a magyar lobogó újból megjelenjék és hogy a hajózásban a magyar hajózás is, ha szerény keretekben is, de valamilyen formában részt­vegyen. Ez az elgondolás késztette a magyar kormányt arra, hogy azok nak a hajózási vállalatoknak, ame­lyek szabad hajózással foglalkoz­nak, bizonyos kedvezményeket, adó- és illeték mentességet bizto­sítson. A magyar állam pénzügyi helyzete természetesen nem en­gedi meg azt, hogy hatalmas segélyekkel szubvencionálja a ha­józási vállalatokat, noha a mi ex­portkereskedelmünk érdekei szem­pontjából feltétlenül kívánatos, hogy azokra a vidékekre, —- külö­nösen Keletet értem ez alatt — amelyekre határozottan gravitál a magyar áru, amelyekre a magyar közgazdaság az export terén szá­mit, bizonyos járatsegélyeket biz­tosítva rendszeres hajójáratokat létesítsünk. Biztosra veszem, hogy a magyar kormány ezzel a kérdéssel is fog­lalkozván, rövidesen megfelelő tör­vényjavaslattal jön e tekintetben az országgyűlés elé. Ettől függetlenül, a szabad ha­józást üző magyar tengerhajózási vállalatoknak állami kedvezmény­ben való részesítéséről szóló, most életbe lépett, uj törvénycikk, min­den vállalatnak, amely szabadha­józással akar foglalkozni, —• szem glőtt tartva azt a nagy elvet, hogy csakis uj, vagy nem nagyon régi, elavult hajókkal biró társulatok részesülhetnek, ezekben a kedvez­ményekben — e vállalatoknak ál­lami adó- és illeték mentességet helyez kilátásba. Kimondja ez a törvény, hogy a vállalatok, mindazok után a .ha­jók után, amelyek vizrebocsátásuk tói, számítva, még nem érték el tizenötödik, illetőleg huszadik évü ket, legfeljebb 15 évi időtartamra felmentetnek a társulati adó és járulékai, az általános kereseti adó alól, s a vállalat tulajdonosának a hajóból származó jövedelme a jövedelemadó alól, hajókon levő vagyon pedig vagyonadó alól egészben, vagy részben szintén felmenthető. Kimondja még ez az uj tör­vény, hogy a vállalatok fölment­hetők minden előre nem látott közszolgáltatás alól, amely eset­leg a jövőben, törvényhozási uton rendszeresittetik, mint például a vagyonváltság és a kényszerköl­csön, felmentetnek továbbá az adó mentességben részesülő hajók után a lajstromozást dij alól és abban az esetben, ha a vállalat részvény­társaság alakjáDan részesül, a részvénykibocsátási illeték alól még pedig ugy a megalakuláskor, mint a társaság működésének ide­je alatt, az alaptőke felemelése céljából kibocsátott részvények után. Ezenekivül ki van kötve az is, hogy ezek a magyar vállalatok összes hajóikon, tehát még a ked- B vezményben nem részesült hajói- 1 kon is, a rendes létszámon felül, fizetés nélkül, de élelmezést adva ] kötelesek egy-egy magyar hajó- j gyakornokot, vagy hajóapródot és egy-egy gépészgyakornokot, vagy gépfelvigyázót alkalmazni. Mert különben nem lenne módjukban azoknak a fiatalemebereknek, akik hajózási, hajóstiszti, vagy hajógé­pészi pályára készülnek, hogy megszerezzék a szükséges gyakor­lati tapasztalatokat. A régi törvény kikötötte, hogy a kedvezményben részesített ha­jókon, a hajóstisztek és a hajós­legények megválogatásánál a ma­gyar állampolgároknak elsőbbség biztosítandó. Ebben a törvénycikk ben nincs külön kifejezésre juttat­va, de nem is szükséges, mert az 1879: XVI. t.c. kapcsán kiadott kormányrendelet, amely a magyar hajók lajstromozásáról intézkedik, ugy is kiköti, hogy mikor egy hajó a magyar hajólajstromba bejegyez tetik, a tisztikarnak legalább négy ötöd része magyar állampolgárok­ból kell, hogy álljon, a legénység­nek pedig egyenlő feltételek mel­lett, szintén magyar állampolgá­rokból kell rekrutálódnia. Tehát a magyar kormánynak mindenkor, amikor egy hajó-lajstromozás ké­relmeztetik, módjában van a leg­szigorúbb kikötéseket megtenni a tekintetben, hogy ezeken a hajó­kon tényleg magyar állampolgá­roknak biztosítsunk foglalkozást. Kiszámíthatatlan károkat okozott a hideg időjárás A gazdasági főfelügyelő jelentése Kausay Tibor m. kir. gazdasági főfelügyelő Szabolcsvármegye köz­igazgatási bizottságának tegnapi ülésén a következő jelentést ter­jesztette elő a vármegye mult ha­vi gazdasági állapotáról. A szokatlanul hideg időjárás mezőgazdaságunkban kiszámítha­tatlan kárt okozott. A vetések tel­jesen hótakaró nélkül állanak, a mélyebb részeken pedig jégkéreg borítja és igy bizonyosra vehető, hogy azokban lényegesebb fagy­kár fog mutatkozni. Ugyancsak tetemes kárt okozott az elföldelt burgonya és répák­ban, hisz a föld több mint egy méter mélységben átfagyott, igy az elföldelt burgonyák és répák a fagykártól feltétlen szenvedtek. Hogy a kár milyen nagymérvű lesz a vetésekben, az elraktározott Péntektől—vasárnapig leghatalmasabb attrakciója OÍAKELET (A SZIVEK HERCEQE) romantikus szerelmi történet ti felv. — Rendezte: LUBITS ERNŐ. Hétfőn Kedden ÉJFÉLI REM Detektív történet 8 felvonásban. Szenvedések iskolája Galschworthv világhírű regénye 8 felvonásban. ElőadaRok kezdete : hétköznap 5, 7 e» vasarnap 3, 5, 7 és 9 órakor burgonya és répákban, ma még megállapítani nem lehet ugyan, de az tény, hogy a burgonya vető­gumó a fagykár miatt igen kere­sett lesz. Hátráltatja a dohány simítási munkálatokat is ugy, hogy a be­váltó hivataloknak a beváltásra megállapított határidejét minde­nütt meg kellett hosszabbitaniok. Mult hó 14-én Nyírpilis község birtokrendezési ügyében az OFB. megküldötte Ítéletét, ezzel a vár­megye összes községeire Mandel Andrásnak már megváltót piricsei birtokából adandó csere kárpót­lás ellenében 40 házhely részére 8 kh. a nyirpilisi gör. kath. egyház, a piricsei ref. egyház és a nyir­pilisi v. úrbéresek és zsellérektől váltatott meg. Földszükséglet ki­elégítésére pedig a Mandel And­rástól már megváltott, de még fel nem használt 29 kh. 1501 négy­szögölön felül még Neumann Jó­zseftől 40 kh—at, Mandel Gyula és társaitól 60 kh-at, ezenfelül vagyonváltságban gr. Károlyi György hitbizományi birtokából 100 kh. váltatott meg. E községre hozott Ítélettel a vármegyében a vármegye összes községeire és Nyiregyháza r. t. város lakossága házhely szük­ségletére 3242 kh., földszükségle­tére 48374 kh., legelőszükségleté­re 9696 kh. összesen 61312 kh. váltatott meg, mely az összes szántóterületnek 10 százalékát te­szi ki. A megváltott területből 31638 kh. a vagyonváltságban le­adandó terület. A 19758 házhely céljára meg­váltott területből mult év végéig 18657 adatott birtokba, ezeken eddig 6473 ház épült fel és 750 volt épülő félben. A földszükség­letre megváltott területből pedig 27109 érdemes részére 48257 kh. adatott birtokba, mig a legelőből 9540 kh. A megváltott ingatlanokért fi­zetendő haszonbér, megváltási ár 9 község kivételével már minde­nütt megállapítást nyert. A ha­szonbér kh-ként átlag 100 kgr. buzaértékben, pénzben pedig 27 P 82 fillérben, a megváltási ár pedig kh-kint átlag 480 P-ben, a házhelyek ára pedig 900 P-ben állapíttatott meg. Póttárgyalások elvétve még leginkább a visszamaradt, vagy lemondások folytán üresedésbe jött területek juttatása végeit tartatnak ugyan, de a Nyírpilis községre most már meghozott íté­lettel a vármegyében a birtok rendezési eljárás teljesen befeje­zést nyert, ujabb megváltások mi­att birtokosainknak aggódni nem kell és igy a birtokrendezési el­járásból folyó bizonytalanság most már nem zavarhatja a termelés rendjét. Az eljárás befejezésével a fel­ügyelőségnek e téren erősen igénybevett munkássága is fel­szabadul, mert bár a földhöz jut­tatottak gazdálkodásának el­lenőrzését, azoknak oktatását, ta­náccsal való ellátását továbbra is szigorú kötelességünknek fogjuk ismerni, mégis e fontos feladat nem fogja annyira igénybe venni munkásságunkat, mint azt az ál­landó tárgyalások igénybe vették és most már fontosabb, a mező­gazdaságot érintő, különösen a földműves nép jólétét előmozdí­tani célzó feladatunknak jobban eleget tehetünk. A járási gazdasági felügyelők a téli hónapokban gazdasági oktató előadásodat a gazdaközönség élénk érdeklődése mellett más-más köz­ségben jóformán minden nap tar­tanak. A mult év folyamán az ál­taluk tartott előadások száma 150 volt. Kisvárdán Herczeg Gusztáv járási gazdasági felügyelő vezeté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom