Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-15 / 38. szám

JWVÍRYIÖÉK. vm^m^'immmmwmmim 1929. február 15. JfsÍYÍRYIDJSK. 7 Tanügyi hírek i Képzőművészet - Zene Valamennyi állami községi, hitfe­lekezeti és uradalmi elemi isko Iának, valamennyi polgári iskolá nak Illetékes hatóságok napról-nap­ra a legnagyobb megdöbbenéssel állapítják meg azt a szomorú tényt hogy a tüdőbaj a tanulóifjúság körében egyetlen év alatt átlag majdnem 35 o/ 0-al emelkedett. Ezen rettenetes nemzeti vesze­delem ellen, amely tanulót, taní­tót egyaránt fenyeget, minden erőnkkel fel kell venni a harcot. A »Magyar Iskola-Szanatórium Egyesület« a budakeszi első isko­laszanatórium létesitése mellett minden módot megragad arra, hogy az iskoláknak segítségére siessen, e célból végrehajtóbizott­sága elhatározta, hogy a budake­szi erdőben mintaszerűen felszerelt iskolaszanatóriummal kapcsolat­ban köpetvizsgálő állomást állit tel, amely intézmény készséggel áll dijtalanul rendelkezésére a>­összes iskoláknak. Amidőn ezt a körülményt a fel­ügyéletem alatt lévő tanintézetek­kel közlöm, kérem, hogy az egyes iskolák a tüdőbajra gyanús tanuló köpetét egy egész kicsiny orvos­ságos üvegecskében, a tanuló neve kora, valamint édes atyja foglal­kozásának megjelölésével juttas­sák el. Az egyesület a vizsgálatok eredményéről a beérkezés sorrend­jében a legrövidebb idő alatt érte­síteni fogja az egyes intézetek igaz gatóságait. Nemzeti érdek, hogy az egyes iskolák a mindjobban elharapódzó betegség sikeres leküzdése érdeké­ben ezen uj intézményt minél gyak rabban vegyék igénybe. Nyíregyháza, 1929. február 12. Benkő András kir. tanfelügyelő. Mezőgazdaság Hortobágyi* Bikavásár A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara felhívja a magyarfajta szar­vasmarha tenyésztéssel foglalkozó községek, a birtokosság s magán­tenyésztők figyelmét a Debrecen­hortobágyi magyar tenyészbika­telep legeltetési társulat február 21.-én tartandó bikaárverésére, mely alkalommal 60 drb. fajtisz­ta magyar hortobágyi »cifragulyai« származású ridegen nevelt s ed­zett tenyészbika kerül értékesítés­re. A társulat a Kis-Álomzug pusztai telepe a Nagyhortobágy puszta tőszomszédságában fekszik s azzal teljesen azonos jellegű, vas utállomása Nagyhortobágy. A vá­sárló közönség kényelmére a tár­sulat fogatokról gondoskodik vá­sár alkalmával nagyhortobágy ál­lomásra, azon vevők részére, kik érkezésüket legkésőbb február hó 18-ig tudatják a társulat elnök­ségével. (Debreceni Gazdasági Egyesület címen.) A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara igazgatója, dr. Rácz Lajos gazdasági főtanácsosnak a falusi, a tanyai és a városi házi virágos­kiskertek fejlesztésére indított me leghangu felhívása oly nagy meg­értésre és visszhangra talált a Kamara egész területén, hogy a versenyre tömegesen jelentkeznék és érdeklődésükkel keresik fel a Kamara kertészeti osztályát. Kí­vánatosnak találták, hogy a ver­senyre való bejelentkezések határ­idejét március hónap elsejéig meg­hosszabbítsák, mely időn tul már az igényelt ingyenes virágmagva­kat és virágtöveket nem lehet a kérelmezőknek biztosítani. Jeanne Marié Darrée vasárnapi hangversenye a szezon legkiemelkedőbb zenei eseménye lesz A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör február 17-én, vasánap este fél 9 órakor tartja ötödik, s egy­úttal utolsó bérleti hangversenyét a »Korona<; szálló nagytermében. A hangversenyen Jeanne Marié Darée francia zongoraművésznő lép föl, akit már ismer a nyíregy­házi publikum. A hangverseny rendezősége ez­úton közli, hogy a nagy hidegre való tekintettel a terem fűtését már megkezdték, s igy annak tem peraturája vasárnapra a legkelle­mesebb lesz. Nem kell félniök te­hát az estélyiruhás hölgyeknek a meghűléstől. Jeanne Marié Darrée pompás, válogatott műsorral jön Nyiregy- . házára. Ez a filigrán termetű, vé­konypénzü, de végtelenül bájos megjelenésű hölgy, olyan acélos technikával játszik, amit egy férfi is megirigyelhetne tőle. ördöngös bravúrokat visz végbe a zongorán, futamai, mint egy csillogó gyöngy sor peregnek végig a klaviatúrán, eszményien finom billentése pedig a sziv minden érzésskáláját kife­jezi. Nem csoda hát, ha a nyír­egyházi zenekedvelő közönség vár­va-várja a vasárnapi hangversenyt A rendezőség ismételten kéri a bérlőket, hogy tartozásaikat egyen litsék ki, mert ez az utolsó hang­verseny, s ennél tovább a legjobb akarattal sem várhatnak. Páncélos ember a Vay Ádám ntcán Cseppfolyós elintézésbe A hét egyik éjszakáján a szol- ^ gálatát teljesítő őrszemes rendőr nem kis megdöbbenéssel vette észre, hogy a páratlan számú jár­dán csillogó páncélu, fényes ruhá­ju egyén halad feléje. A szokatlan öltözék akkurátosan olyan volt, mint valamilyen középkori lovag páncélja. Fényes volt és merev lapokból álló és ahogy egy-egy vil­lanylámpa ráhullajtotta sziporkázó fényét, ezernyi-ezer szikrát villódz tátott a szélrózsa minden irányába. És ebben volt sok szép, de volt sok megdöbbentő is. A rendnek derék és éber őre a különös és határozottan szokatlan látványra az első pillanatban azt hitte, hogy valahol valamiféle ál­arcosbál, vagy jelmezestély van és a páncélos lovagot onnét szalajtot­ták világgá. Csakhogy ennek az éjszakai páncélos lovagnak hala­dásában nem volt semmi délceg­ség és hányivetiség, ami az ilyen nehézsúlyú egyéneket köztudomás szerint jellemzi. Ez inkább amúgy surranva és suttyanva akart tova­tűnni az utcán, sőt amikor észre­vette, hogy a rendőr figyelme reá­ja irányult, egyszerűen kámforrá akart válni. De a rendőrnek csak annál gya­núsabb lett az éjféli sétáló, aki csillogó lovagi páncélt visel. A következő pillanatban az őrszem meghaltölta a somfordáló páncé­lost és szörnyű kiváncsiskodással vallatni kezdte. És ekkor érdekes történetről hul­lott le a lepel. A páncélos ur — akinek csillo­gó vértezetéről közelebbről kíd» rült, hogy nem egyéb a ruhájára fagyott viznél —• óriási szégyen­kezéssel elmesélte a következőket: Hónapok óta hevesen és lanka­datlanul udvarolt a Vay Adám­utca egyik mellékutcájában egy fiatal leánynak. Az udvarlás valami okból nem találkozott a szülők tel­jes helybenhagyásávál, minek kö­vetkeztében a mama nemcsak a leányát, hanem az udvarlót is gyakran helybenhagyta a — nyel­vével. A látogatásokat mindeneset­re be kellett szüntetni. Ezzel, szemben a fiatalok azt a módot eszelték ki a naponta való találkozásra, hogy késő este, ami­kor a szülők már jogerősen alvás­ban merültek el, a hölgyecske óva­tosan kinyitotta hálószobájának ut­cai ablakát és télikabátját magára, kapva, az ablakból néhány negyed­órán át érzelmesen eldiskurálga­fott a tilalmazott egyénnel. Hála a fnüaőt szerelmi légyott nagyszerű nyíregyházi világitásnak, ezeket a hosszas eszmecseréket mindig a legkívánatosabb homály burkolta. Mígnem... És most jön a páncél a történet­be. A szülők valahogy megneszelték a kedélyes esti turbékolásokat. És mivel nem volt érzékük a Romeo és Júlia érzékeny jeleneteihez, azon nal és kissé — hogy ugy mondjuk — drasztikusan léptek fel. ' A szóbanforgó estén a bősz anya lesbeállt. Az udvarló megjelenése után várt még vagy tiz percet'. Aztán macskaügyességgel behatolt a leánya lakosztályába. A kezében egy gyanús edénnyel. Óvatosan a pásztorórázók közelébe csúszott. Aztán — zsupszl Az edény hirtelen megvillant a levegőben és a tar­talma nagyot loccsant az utcán lebzselő ifjú kalapján, arcán, ru­háján... Még a kisasszonynak is ju­tott belőle valamelyes... Persze a mostani dermesztő hi­degben a folyadék percek alatt jég páncéllá fagyott. De hamarabb is jég lesz a cseppfolyós anyagból, ha az, akire ráöntötték, futni kezd vele. Jelen esetben pedig az tör­tént. Futott a furán megtisztelt ifjú, amíg csak a Vay Ádám-utcára nem ért, a rendőr megpillantásáig. A rendőrőrszem ezekután termé­szetesen mély sajnálkozással kért bocsánatot. Mert hát udvariasság, az van a rendőrökben. És tapin­tat. Megállják a páncélos lovag történetét anélkül, hogy elnevetnék magukat. — A Miss Európa választás filmje egy újság hasábjain. Vive le Hongrie — amióta ez a lelkes, dübörgő éljenzés felhangzott ez­rek és ezrek ajkáról Páris utcáin, a világ minden nagy lapja Miss Európáról ir, arról a magyar kis­lányról, aki a Balaton partjáról indult el szépségével, finomságá­val legyőzve Európa legszebb leá­nyait. Miss Európáról vezércikkez­nek a világlapok, róla irnak hasá­bos tudósításban a külföldi és a magyar napilapok s róla beszél­nek mindenütt: olyan érdeklődés, olyan lelkesedés köszönti minde­nütt Magyarország s Európa leg­szebb lányát, hogy szinte minden más esemény eltörpül a párisi szépségkirálynő választás esemé­nye mellett. A közönség nagyobb izgalommal várta a hirt s na­gyobb óvációval fogadta a Pá­rásból érkező diadalmas táviratot, mint annak idején ar Őceán átrr­pülésének a hirét. Lázas érdeklődéssel, mohón ol­vasott a közönség minden sort,, amit eddig a napilapok a Miss Európa választásról irtak. Az első részletes összefoglaló képet a Miss Európa választásáról a Színházi Élet adja e heti számában. Incze Sándor, a Színházi Elet szerkesz­tője résztvett a választáson és an­nak minden mozzanatáról, minden érdekességéről, minden intimitásá­ról hallatlanul izgalmas cikkben és rengeteg gyönyörű képben számol be lapjának legújabb számában. Valósággal film ez a beszámoló, a Miss Európa választás filmje s a Színházi Élet hasábjain film­szerű változatossággal és eleven­séggel peregnek le Írásban és kép­ben azok az események, amelyek olyan dicsőséget hoztak a magyar nő szépségének. Miss Európa albumot ad ezen a héten a Színházi Élet. Amilyen hatalmas és jelentős esemény az, hogy Simon Böskét, Miss Hun­gáriát választották meg Európa legszebb leányává, olyan gazdag, olyan érdekes, olyan szenzációs a Színházi Élet e heti Miss Európa száma. Incze Sándor nagy cik­ben számol be Miss Hungária el­indulásáról és megérkezéséről, az ünnepi ebédről, amelyet Európa szép leányai tiszteletére adtak,, próbaszavazásról, Miss Magyaror­szág vetélytársairól. Beszámol a nagy operabálról, ahol Christian dán király és Doumergue francia köztársasági elnök jelenlétében (dübörgő tapssal fogadták Miss Hungáriát, amikor megjelent a párisi opera ezüsthidján. Megírja pontosan és részletesen, hogyan választották meg Simon Böskét Miss Európává. Simon Böske be­szélőfilmen üdvözölte az amerikai lányokat. Egy amerikai riporter Miss Európa kedvéért a spanyol forradalom színhelyéről saját re­pülőgépén jött Párisba. Mit ír­nak a párisi nagy lapok Miss Euró páról. A gyönyörű mélynyomásu képek sorozatából kiemeljük a kö­vetkezőket: Miss Magyarország megérkezése a Gare de l'Esten. Simon Böske az Eiffel torony előtt, gyönyörű felvételek a ban­kettről és az operabálról. Manuel a leghíresebb párisi fotográfus portréi Európa szép leányairól, akik Simon Böske versenytársai voltak, Simon Böske csókkal kö­szöni meg Dolly Jancsinak, hogy sikeresen előkészítette a választás­ra, iinnepi fogadtatás a magyar követségen, Simon Böske és In­cze Sándor az amerikai Fox gyár beszélőfilm felvevő készüléke előtt Fergusson amerikai riporter szen­zációs felvételei Miss Európáról A lebilincselő párisi riport mellett a Színházi Élet Miss Európa szá­mának tartalmából ki kell emel­nünk még azokat az írásokat, ame lyeket a zsűri tagjai, hires festők, írók és politikusok irtak Simon Böske emlékkönyvébe. A Színházi Élet leküldte munkatársát Keszt­helyre, érdekes riportban számol be Simon Böske keszthelyi ott­honáról, édesapjáról, barátnőiről, és a leányszobáról, ahol a kis Si­mon Böske először álmodott ar­ról, hogy talán Miss Európává vá­lasztják Párisban, Megható ked­ves gyermekkori emlékek vonul­nak fel a riportban. Simon Böske tanárnője arról a műkedvelő elő­adásról beszél, melyen Bözsi Csip­kerózsika szerepét játszotta el­mondja, hogy Miss Európa volt az osztály legjobb tanulója és már az iskolában ő volt a legszebb leány. A Színházi Élét kiadóhivatala mindenkinek, aki beküldi cimét ée egy pengő értékű postabélyeget, nyomban elküldi a Miss Európa számot bárhova a világon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom