Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-14 / 37. szám

1929. február 14. JÁÍKFLBÉK. vésbbé sem érdemesek a felkaro­lásra. Ez az az embertípus, aki lefelé mindig goromba, felfelé pe­dig roppant alázatos. Katonáéknál ellenben mindig az érdemet a rá­termettséget tekintik. Már a tiszt­jelöltek kiválogatásánál nagyon vigyáznak ujabban arra, hogy a legjobb előkészültséggel kerülje­nek be a honvédtisztképző főis­kolára. A sok száz érettségizett jelentkezőnél megvizsgálják első­sorban a testi alkalmatosságot, azután ismételten formális érett­ségi vizsgálatnak vetik alá őket és csak azokat veszik fel, akik leg­jobban megfelelnek minden tárgy­ból a katonai szaktanárok kérdé­seire. A vizsgálat eredménye alap­ján nyomban megtörténik a jelölt­teknek első rangsorba osztása. A volt közös hadsereg szerve­zetét alaposan ismertem, mert a cs. és kir. 19. gyalogezrednek tartalékos hadnagya voltam. Is­mertem a hadsereget minden eré­nyeivel és hibáival egyben. Ha némileg idegen organizmus volt is a közös armádia a nemzet tes­tében, mégis jó nevelő iskola volt azt fiaink számára. Különben a világháború idején ide is kezdett bevonulni erősen a magyar nem­zeti irányzat. Csak még egy-két lépés, készen állott volna a ma­gyar nemzeti hadsereg. A közbejött rettenetes megpró­báltatások árán megszületett vég­re nemzeti hadseregünk, mely pó­tolhatatlan szerve immár az állam nak és mindig mélyebben bocsájt­ja le éltető gyökereit a nemzet testébe. Meg kell hát ezt az orga­nizmust kedveltetni a magyar if­júsággal, úgyannyira, hogy sóvá­rogva lessék és várják azt a pil­lanatot, amidőn szertefoszlik a trianoni boszorkány konyhában kotyvasztott méreg átka és min­den magyar fiu törvényesen és szive szerint is kötelezett tagja le­het a nemzeti hadseregnek. Ugy legyen! Az ötvenéves Nyírvidék üdvözlése (A Nyírvidék tudósítójától.) A Nyírvidék ötvenéves évfordu­lójának ünnepe alkalmából az üd­vözlő iratokon kívül számos táv­iratot kapott szerkesztőségünk. Az üdvözlő táviratok a következők: A jubileum alkalmából a szer­kesztőség tagjait és munkatársakat üdvözli és a sikeres további mű­ködéshez sok szerencsét kiván Rakovszky Ivem. Az ötvenéves Nyírvidéknek to­vábbi diadalmas évtizedeket kívá­nok annál is inkább igaz lelkese­déssel és őszinteséggel, mert nem­csak »szakmabeli«, hanem nyír­vidéki is vagyok, ami most mikor szülővárosom lapja jubilál, különös büszkeséggel tölt el. György Endre, Az Újság belső munkatársa. * Ötvenéves jubileumuk alkalmából őszinte szerencsekivánataikat küldik Dr. Hartstein József és feleségé. * A félszázados jubileum alkalmá­val őszintén gratulál A Székesfehérvári Friss Újság szerkesztősége és kiadóhivatala. Szeretettel gratulálok a Nyír­vidék szerkesztőségének, olvasói wak, a gyönyörű jubileumhoz Alapi Nándor és Kamaraszínháza. A wenweti színészei igaz barát ját az ötvenéves Nyírvidéket, lel­kes hódolattal üdvözli Oidyás színigazgató és társulata. •* Távolból köszöntjük vállalatu­kat, e szép és magasztos ünnep al­kalmából A Dunántul vezérigazgatója. Kollégiális szeretettel üdvözöl­jük ötvenéves jubileuma alkalmá­" ól az öreg, de szellemben és len­dületben fiatal Nyírvidéket Alföldi Újság. £ Hirtelen megbetegedésem miatt a legnagyobb sajnálattal nem je­lenhetek meg, fogadja a tekinte­tes szerkesztőség és kiadóhivatal a Nyírvidék 50 éves jubileuma alkalmából szivből jövő szerencse kivánataimat. Iklódi Molnár, a Szabolcsi Kézműiparos szerkesztője. * Az ötvenéves tiszta mult és a mai szép ünnepély adjon erőt és kitartást á további küzdelemre Szelkó Sándor. * Az ötvenéves fennállás alkalmá­ból őszinte jókívánságokat. Harsányi hirdetöiroda. * Jubileuma alkalmával örömmel gratulálunk A Poel Zedek nevében Fleiner. 1 revízió hősi halottja Annak a monumentális nemzet­ujjáépitő gondolatnak, melynek magunk között csak egyszerű »re­vízió« nevet adtuk, kétségtelenül legnagyobb és legaktívabb szószó­lója, vezére, harcosa Rákosi Je­nő volt, aki 87 éves korában hagy­ta abba a harcot, és csak akkor vált meg fegyverétől, ékesen be­szélő tollától, mikor már a halál erőszakkal elvonszolta őt a küz­dőtérről az ősi családi sírbolt felé. A revíziós mozgalom vezére le­tette a tollat, elment közülünk anélkül, hogy meglátta volna mun­kájának beteljesülését, ö a reví­ziós mozgalom első hősi halottja akit tényleg a legnagyobb harcok közepette ragadott magával a könyörtelen halál. Az utolsó pil­lanatig küzdött eszméi kivitele mellett, még akkor is, amikor már sem utazni, sem írni nem tu­dott. Tanácsokat adott, cikkeket sugalmazott, útirányt mutatott és mozgatta tovább is azt a nagy gépezetet, mely a revíziós mozga­lom éltető erejét szállítja. És ott esett el a legszebb harc mezején, ahová csak a költők ^ÓJKlQdják magukat s ahol munkájával örök nyomot fog mutatni az utódoknak a további helyes munkálkodáshoz. Rákosi Jenő meghalt I.., Ebben a szomorú tényben talán nem is az a megrendítő, ami a halállal van kapcsolatban, hiszen Rákosi f Jenő gyönyörű korhatárt ért el s minden kétségen felül állott, hogy egy nagyobb betegség meg fogja szabadítani őt az aggság hátralevő idejétől. Rákosi Jenő halálában az a rettentő tragikum, hogy a vezér ment el, az a vezető harcos, akit nem egykönnyen le­het majd pótolni s akinek el­hunyta mérhetetlen veszteséget \elent a magyarság nagy és szent ügyének: a revíziós mozgalom­nak. És ez a veszteség százszor tragikusabbá, százszor fájdalma­sabbá és ezerszer elviselhetetle­nebbé teszi Rákosi Jenő halá­lát. Mert az aggkorában is tevékeny munkát végző Rákosi Jenőben nemcsak az újságírót, a vezér­cikkírót és szindarabirót kell néz­nünk és látnunk, hanem főként azt, ami lényege volt: a nemzeti gondolat katonáját, aki minden szavát, minden erejét, minden te­kintélyét arra használta föl, hogy a nemzeti gondolatnak minél szé­lesebb szárnyakat adjon és minél messzebb repíthesse a győzelem legszélsőbb pontjai felé. Mióta Trianon átkos békéjét ránkkény­ritették, nem volt nyugodt nap­ja többé az ősz újságíró fejede­lemnek. Minden képességét, min­den művészetét belevitte cikkei­be és a legszebb szavak arzenál­jával, a legmeggyőzőbb érvek so­rával hangoztatta a revízió szük­ségességét, mert lehetetlennek tartotta és érezte, hogy az igaz­ságtalanság ennyire elnyomhassa az igazságot. Ebben a harcában nemrég egy igen jelentékeny külföldi segítő­társat kapott lord Rothermere személyében. Mikor a lelki köze­ledés, a messzi távolság dacára, is megtörtént közöttük, Rákosi akkor volt igazán elemében. — Soha nem harcolt olyan hevesen, soha nem küzdött olyan nagy kedv vei és lelkesedéssel, mint ezekben az időkben, mert ugy érezte, hogy van értelme a küzdelemnek, már külföldön sem áll egyedül s a ba­rátok sora egyre növekszik. Ek­kor ment, rohant, utazott. nem törődött magas korával, egészsé­gével, erejével, csak ment, mert megakart győződni arról, amit a külföld mond az ő munkájáról. És meggyőződött. Igaz, hogy en­nek a meggyőződésnek alapján bi­zonyos pontban revideálni kellett LUKÁCS PÁL es POLA NEQRI 1 SZÍNÉSZNŐ szerelmei SZODATÓL A DIADALBAK As tlöadáwkat a Tárasi S«Ukái Uo«gi motora kisiri. I álláspontját, de nem ez volt a lé­nyeg. A lényeg a haza megmenté­se, a régi magyar haza visszaál­litása volt. De akkor már megtámadta egy­re gyengülő szervezetét a vesze­delmes influenza* mely hónapo­kig kínozta ,gyötörte, mig végül elrabolta tőlünk, hogy ne legyen többé. És Rákosi Jenő örökre el­ment... G az első hősi halottja annak a revíziós mozgalomnak, mely még csak idebent folyik ma­gunk között, de már egyre szé­lesebb hullámokat vet és nem­sokára elönti az egész európai közvéleményt-, hogy fölszabadít­hassa Magyarországot. Ha aynjtot!ák be a nyíregy­házi csatornázás részletes terveit a népjóléti minisz­tériumba Budapestről jelentik: A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszté­riumban ma délelőtt nyújtotta br Becsey Antal dr. kir. kormányfő­tanácsos, főmérnök Nyíregyháza város csatornázásának terveit. A népjóléti minisztériumban dr. Ivó miniszteri tanácsoshoz kerülnek a tervek, aki soronkivül hozzáfog a tervek felülvizsgálásához. Ez a munka tudósítónk szerint két hé­ten belül okvetlen befejezést nyel­és igy február végén megkapja Nyíregyháza városa a mindeneset­re jóváhagyott terveket. Ezek szerint márciusban meg­kezdődnek a vízvezeték és csator­názás tervei alapján azok a szá­mitások, amelyek nyilvánvalóvá teszik, hogy mekkora lesz az a kölcsön, amelyet a városnak fel kell vennie a vízvezeték és a csa­tornázás, továbbá az okvetlenül megoldásra váró közegészségügyi, szociális és kulturális feladatok megoldására. — Mindazon mérgezési esetek leküzdésénél, melyeket - romlott élelmiszerek, valamint tulsok ivás és dohányzás, vagy morfium és kokain élvezete idéz elő, a termé­szetes »Ferenc József« keserűvíz használata fontos segédeszközt képez. Híres orvostudományi köny vekben felsorolják azt is, hogy a Ferenc József víz többek közt ólommérgezésnél nemcsak meg­gyógyítja a makacs székrekedést, hanem mint SDecifikus ellenszer is kifejti kitüno hatását. Kapható gyógyszertárakban, drogériákba* és füszerüzletekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom