Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-17 / 14. szám
Nyíregyháza. 192$, január 17. * Csütörtök , évfolyam. 14 sizám EUULs«léal árak h»*te©n é» vMAkt* : Így héra 2'50 pangd. Nw«4*w« >60 poajgt. tUMtetróai&kMk és MM tea* 20»í» AtapKoMa JÓBA ELKK, FfeMwfcmztő: Dr. E. SZABÓ LÁSSLÓ. FateJöa mrkatiti: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal; SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Taloton ss4m 139. Postachequ» 29SSA Kéziratokat naaa adunk vissaa. t mar rrwmiimamiÉiiiiiii wiiimrii 11111 1 Bethlen nagy beszéde He csináljink a kilpolitikából belpolitikai kérdéseket, sem akarom a nemzetet egy óriási blamázs elé állítani, — mondotta a miniszterelnök a reviziós gondolat iáőelőtii felvetéséről — A gazdasági élei bajairól szálfa kijelentette, liogy az export és termelés érdekében Táltoztaini keli a vám és hitelpolitikán Budapest, január 16. Az egységespárt kedden este Eszterházy-utcai helyiségében értekezletet tartott. A kormánytagjai teljes számban vettek részt az értekezleten Bethlen István gróf miniszterelnök vezetésével. Almássy László az értekezlet megnyitása alkalmával üdvözölte a párt tagjait. Áttért ezután az értekezlet a honvédek ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására, amelynek kapcsán Csáky Károly grót honvédelmi miniszter utalt arra, hogy gondoskodni kell a tizenkét évre szerződő legénységi állományú egyének ellátásáról a szolgálatból való kilépésük után Szabó Sándor, Csizmadia András, Szapáry Lajo<- grót a hadiözvegyek ,árvák és rokkantak ellátási kérdésének a megoldását is sürgősnek tartják. Bethlen István gróf miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a javaslati. tulajdonképeni célja az, hogy azok a legénységi állományú katonák, akik a szerződésszerű tizenkét év letelte után megválnak a honvédség kötelékéből, tudjanak elhelyezkedni a polgári életben. Ezzel az értekezlet véget is ért, majd a képviselők pártvacsorához ültek le, amely alkalommal Bottlik István báró üdvözölte a miniszterelnököt. Üdvözlésében rámutatott arra, hogy a nemzet célja és ideáljai ugyanazok, csupán az eszközökben van eltérés. Ezekért az ideálokért, a nacionalizmusért küzdött Bocskay, Rákóczi és Kossuth. Meleg szavakkal üdvözölte Bethlen István grófot, a párt vezérét, akiben az államférfiúi kellékek, a szilárd akarat ,erős kéz ís biztos célkitűzés egyesülnek. Bottlik István báró szavait az egységes párt tagjai nagy helyesléssel vették tudomásul s a miniszterelnököt hosszasan ünnepelték. á minisztereinek beszéde Bethlen István gróf miniszterelnök általános figyelem közt emelkedett szólásra és megköszönte Bottlik István báró üdvözlését és a következőket mondotta: — Sok nehéz feladatot. oldottunk meg, de ugylátszik még sokkai nehezebb feladatnak a megoldását várják a kormánytól. Előttem szóló igen tisztelt barátom a nemzet célját a nacionalizmusban jelölte meg. Én azt mondom, hogy a nemzeti egység és a nemzeti függetlenség azok a nagy célok ,amelyeknek a megvalósítására a nemzet évszázadokon át törekedett. A cél ma is az: a függetlenség megtartása és a nemzeti egység helyreállítása. — Annyiban változott a helyzet, hogy nem különszakadt programm alapján, hanem a nemzeti erők egyesítése utján kell céljaink megvalósítására törekedni. A nehézségek annak idején a monarchia konstrukciójából következtek, ma a nehézségek meg vannak, de azok nem bel, hanem külpolitikai természetűek. Ma a magyar kérdés külpolitikai kérdés. Van-e stagnálás Az utóbbi időben azt láttuk, hogy bedobták a közvéleménybe azt a jelszót, hogy stagnálás van, hogy a bel- és a külpolitika terén visszafejlődés mutatkozik. Nézzünk szemben a vádakkal. Azt mondják, hogy külpolitikai tekintetben meghunyászkodó külpolitikát követünk. Csak rámutatok néhány tényre. Kétségtelen, hogy a magyar igazság nagy térhódítása nemcsak a mi munkánk ,hanem barátaink munkája is, akiknek felvilágosító tevékenysége sok sikert ért el. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben egy nagyhatalom képviselője nyíltan is lándzsát tört a magyar igazság mellett. (Zajos éljenzés közben ünnepelte az egységes párt Mussolini miniszterelnököt.) Ez az államférfiú nyilatkozatát megismételte a legutóbbi időben is. Javult a helyzet Nemzetközi viszonyunk megjavult. Ugyanez mondható el egyik nagyhatalommal, Franciaországgal való kapcsolatunkról is. Kétségtelen, hogy azok a szerződések, amelyeket Lengyelországgal és Törökországgal kötöttünk, a régi barátság megerősítését jelentik. El nem tagadható, hogy a szomszédainkkal legutóbb olyan tárgyalásokat folytattunk. amelyekre előbb gondolni sem mertünk volna. Rá kell mutatnom itt azokra a fontos külpolitikai sikerekre, amelyeket a magyar kormány képviseletében Genfben megjelenő Apponyi Albert ért el. Én vagyok az utolsó azok között, akik a nagy államférfiú kitűnő képességeiből és a nemzetnek tett nagy szolgálataiból egy jottányit is el akarnának venni, de kérdezem, nem a magyar kormány tette-e lehetővé azt az atmoszférát, amelyben Apponyi Albert gróf vállalkozhatott arra. hogy az igazságunkért nyíltan sikraszálljon. Egy parányi részt magunknak is vindikáljunk ezekből az érdemekből. A revízió ügye Sok szemrehányást tettek azért, hogy nem vettük fel a kormány programmjába a revízió kérdését. A nemzet négyszáz éven át törekedett függetlensége kivivására. Akinek egy kis politikai belátása van, annak be kell látnia, hogy a trianoni összeomlás 8—10 éve alatt nem lehet helyreállítani a nemzeti egységet, amelyet a trianoni békeszerződés nem szüntetett meg. Aki ezt lehetőnek tartja az nem ismeri a történelmi erőket. Én nem vagyok hajlandó addig, mig ezt a megfelelő külpolitikai helyzetet lehetővé nem teszi tulbuzgó patrióták kedvéért ezt a nemzetet egy világraszóló blamázs elé vinni. — A magyar kérdés él és többé nem lehet eltemetni. Ha azt hitték a trianoni szerződés megalkotói, hogy bizonyos függetlenített önálló államok létesítésével kikapcsolják azt a dinamikus erőt, amely a nemzetben évszázadok óta él, nagyon csalódnak. Olaszországban két évszázadon keresztül egy város területére volt koncentrálva a nemzeti gondolat és érzésvilág és a városka diplomatái megvárták a kedvező pillanatot arra, hogy mikor lehet a nemzeti gondolatot testté formálni. — Érik az idő és akik a trianoni szerződések igazságában bíztak, mit szólnak ahhoz, hogy azok a népek, amelyekről azt hirdették, hogy nemzeti életük teljesedését fogják megtalálni, azok az államok most nyugtalanságban és belső meghasonlásban állanak vádlóként Európa szeme előtt. Nem félek, érzem, hogy a magyar kérdés olyan dinamikus erő, amelyet figyelembe fog venni Európa közvéleménye. Nyolc év óta tartom a nemzet pulzusán kezemet, érzem, hogy a pulzus egészségesen és jól! ver. Csak mi ne rontsuk el. Ne mondjuk, hogy egy tál lencsével megelégszünk. Tarthatnak bennünket távol másodrendű belpolitikai kérdések, azonban ne akarjunk belpolitikát csinálni a külpolitikából, óva intem a nemzet minden tagját, hogy ne hánytorgassák a belpolitikai kérdéseket, akkor, amikor külpolitikai kérdésekről van szó. Kéz a kézben. — Belpolitikai tekintetben azt mondják, hogy csőd előtt állunk. Mérhetetlen túlzás ez. Kétségtelenül mutatkoznak a gazdasági krízis jelei, de ez nemcsak nálunk van igy, hanem az egész világon. Ilyen krízis volt a nyolcvanas években, amidőn a mezőgazdasági termények árai sohasem képzelt magasságba emelkedtek és amikor csak tönkremenni lehetett. — Arra van szükség, hogy ezt kikerülhessük, termésünket a piacok szükségleteihez alkalmazzuk, fejlesszük exportunkat. Szólnom kell itt a visszaélésekről, amelyek imitt-amott mutatkoztak. — Nem akarok általánosítani, de kétség telenül, hogy a múltban sok visz szaélés mutatkozott a kereskedőnél és a termelőnél is. Szükség van arra, hogy az állam az adó, a vámtarifa és hitelpolitikáját végignézze és megtegye azt, amit az államháztartás egyensúlyának a veszélyeztetése nélkül a termelés és export érdekében megtehet. Egyre van szükség: hogy ne hánytorgassuk egymás szemébe a hibákat, hanem kéz a kézbe teve megfelelő programm alapján munkálkodva igyekezzünk a nemzetet kihúzni a fennálló bajokból. A nemzet nyugalmat kivan — De kérdem stagnál-e a szociális béke és az egyetértés megalkotása terén a kormány? — A szociális béke érdekében alapoztuk meg a földreform pénzügyi lebonyolításának a kérdését, mert meg akarta a kormány mutatni, hogy a magántulajdon szentségének elvét a nép előtt helyre, kell állítani. A kormány megalkotta az öregségi és rokkantsági törvényjavaslatot. A kultuszminiszter közkinccsé teszé teszi a. nemzet legnagyobb íróinak, költőinek és historikusainak a munkáját. — A királykérdésben csak azt. a kérést intézem a társadalomhoz, hogy szüntesse be azt a küzdelmet, amelyet egyik tábor időről-időre indít a másik ellen. Mert ezen küzdelem zaja a kift földre is hallatszik. A küzdelem és a csatározás csak kevesek munkája, mert a nemzet 99 percentje azt kívánja, hogy nyugalom legyen, ha a kérdés megérik, ezt a nemzet hivatott képviselői oldják meg. A sajtótörvény, a szabadságjogok — Azt mondják nincs szociális konszolidáció, nincsenek szabadságjogok, feudális uralom diktatúrája kormányozza az országot. A szabadság nemesfémből készült érmének két oldala van. A szabadság joga csak ott virágozhátik, ahol rend és fegyelem van. Amikor a kormány le akarja venni a sajtó kezéről a bilincseket, amelyeket a kivételes hatalom rakott rá és a legközelebbi időben törvényjavaslattal kíván a Ház elé lépni, meg fogja szüntetni a Folytatása a 8. oldalon Egyes szám ára fii fillér
