Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-13 / 11. szám

JNÍYÍRYIBÉK. 1929. január 13. mnasaai Vasárnap Szombaton Egy aross grófnő szeaviáései a világkáboraban és a forradalmakon kereszflü 1® felvonásban CLAUDIA VICTRIX a fősében HARROLD LLOYO bmrlamxk. Hétfőn Kedden filKjéDea A SZESZÉLYES ASSZONY Egy asszony szerelmi regénye S felvonásban Wilhelm Speyer (a Színházi Életben) megjelent regénye AZ UTCA LILIOMA B5Í»claáok kezdete: vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor, hétkéaaap S, 7 és 9, árakar Bijf&lan telefon, vagy távirati szobarendelést köeretit az átépített és teljesen modernizált budspesti V a dás zfc Qr t-s zálloda részére a helybeli Menetjegy iroda. 10028 — 12 Csődöre sikó. A szerenci cukorgyár gazdaságaiban eladásra kerül 1 drb. importált belga csődör után származó hathónapos világospej csfdörcsikó, továbbá 4 drb. magas, félvér simmentbali tenyész­képes, kifogástalan küllemű, nagy tejelő anyáktól származó bika és 25 drb. 11 hónapos mangalica kan. 89-2 MMM 1 MiaJtAtMA AlfcJk*.!! B0MTA-LE¥EIEK I Nem szerelem a üisssóaprólélset Kedves Szerkesztő Ur! Akár hiszi, akár nem, de tény, hogy én nem szeretem a disznó­aprólékot. Hiába no. Nem szere­tem a disznóaprólékot. Nem és nem Még a kolbászt csak csak, de már a gyilkos kinézésű véreshurkát,, vagy a száz villogó rizskásasze­mekkel vigyorgó májashurkát már nem veszi be áz alaptermészetem. Én már ilyen vagyok. Otthon a családban, a gyermekek előtt, pél­daadásnak okából egy évben egy­szer mégcsak elviselem a disznó­toros vacsorát és következményeit, de vendéglői külszolgálataimban an­nál óvatosabban és messze^ elke­rülöm. Mégis mi történik ? Elegáns meghívót hoz a posta Lajos barátomtól egy kis disznó­toros vacsorára. Iszonyú meg­tiszteltetés. Ide muszáj elmenni. Lajos barátom a disznó-szezon minden áldott estéjén tart disznó­tort, arra apránként meghívja a félvilágot, de engem még soha­sem hívott meg. Végre mégis. Lám már nem éltem hiába, végre felfedez­tek, végre méltányolják rendkívüli képességeimet, Bizonyos, hogy rövi­desen soronkivül előléptetnek és duplájára emelik a fizetésemet. A kezdet biztató. Ide el kell menni. Csak legalább ne disznóaprólék vol­na vacsorára. Én nem is értem Lajost. Annyi sok drága, áldott, jó magyar étel van, mért ragasz­kodik ő pont a disznótoros' vacso­rához? Ott van például a rántott csirke, hát ez kitűnő étel. No a tejfeles paprikáscsirke sem meg­vetendő. A sült libát is megeszem uborkasalátával. A rántott hal, az is jó, A hagymás rostélyost Is meg lehet enni. Mi a fenének töri magát pont a disznóságok után. De mindegy. A jövőjéért mit nem tesz meg az ember. Ide el keli menni. És elmegyek. Másnap egyik kollegám szerény­kedik be hozzám és meghív estére ünnepi vacsorára. A feleségének a születésnapját ünnepli. Okosan. — Egy születésnapi vacsora nem meg­vetendő dolog. És már rendezgetem agyamban a születésnapi felkö­szöntő rigmusait. Vagyunk vagy' kilencen hivatalosan és ünnepi áhítattal üljük körül a gyönyörűen megterített asztalt. Hirtelen hoz­zák a toros káposztát, a disznóapró­lék csalhatatlan előjelét. Engem a guta kerülget. Ezt észreveszi a házigazda és szelíden eképen vi­gasztal : Tudod, disznót kellett ölni a zsír miatt és gondoltam, hogy meg­hívom a barátaimat az aprólékra, nehogy megbüdösödjék. Nem tud­tam hamarjában titulust kitalálni a vendégeskedésre, mig végre a felességem bevallotta, hogy ma van virágzó életének harmincadik szü­letéssnapja, amit csak három év múlva akartunk megtartani. Egy nagyot nyeltem és jóllak­tam. A "Születésnapi felköszöntőből természetesen semmi sem lett. Rákövetkező nap az iparosok bankettjére hivtak meg, mint tisz­teletbeli kisiparost. Ez igen! Egy bankett! A világ teremtése óta minden banketten bélszint és rétes­tésztát adnak. Ez beszéd... A mennykő csapjon belé, az első fogás: véres és májas hurka. A többi fogásra már nem voltam kíváncsi. Másnap Tóni bátyám hivott ki Kemecsére. Hála Istennek! A falu, az áldott, tiszta, jó falu. Vala­hányszor megcsömörlöm a városi; disznóságoktól, mindig a falu bé­kít ki. De azért elkövettem min­dent, hogy semmiféle meglepetés t ne érjen. Kora délután mentem ki g és vacsora terítésig példálózgattam Tóni bátyámnak a falusi baromfi­udvarok praktikus és okszerű vol­táról, különös tekintettel a vendég­lására és hogy én mennyire sze­retem a rántott csirkét. Mikor teríteni kezdtek, meg­szólalt Tóni bátyám: —: Na fiu, ma nagy kanállal eszel! — Rántott csirke lesz ? — kér­deztem boldogan. — Nem, felelt ő ragyogó arccal, még annál is jobb: Hurka-kolbász! Reggel beállított hozzám Tóni bátyám egy kis csomaggal: Eljöttem megtudni, hogy job­ban vagy-e már, amiért tegnap este szó nélkül elrohantál. És ha már nem vacsoráztál nálunk, legalább hoztam egy kis kóstolni valót, itt van! Gazember! ordítottam és a torkának estem. és most várom a segédeit. Bonta. Egy nyíregyházi érdekeltség villatelkeknek a (A Nyírvidék tudósítójától.) Köztudomásu, hogy Csonka­magyarországon a sóstói gyógy­fürdő gyönyörű fekvése, egész­séges erdei levegője és szikes tartalmú gyógyvize miatt egyike a legelső és legjobban látogatott fürdő lenne, ha mindazok a nagy­arányú tervek, amelyeket a város régóta elhatározott, megvalósul­hatnának. A város tervezi a Sóstó szélének parkírozását, strandfürdő létesítését és egy nagy komfor­tos, modern szálloda építését, de miután a szükséges tőke egyen lőre hiányzik bizonytalan, hogy mikor lesz belőle valami. Azonban, mint ahogy értesül­tünk, egy érdekeltség orientáló­dik a Sóstó felépítése érdekében. Az érdekeltség a mostani szőlő­birtokok helyén akarna villasort építeni. A villákat a nyári hősé­gek idején bérbeadná a fürdő­vendégeknek, amellyel ország­szerte kedveltté tenné a fürdőt. A szőlőbirtokosok örömmel vették a hírt, miután a mostani viszonyok mellett a szőlőterme­lés nem rentábilis, azonban a hir hallatára siettek a sóstói sző­lőbirtokok értékét 25o/ 0 al fel­emelni. Várallyay Jené: A tükör előtt Őh lélek tükre szem Hajolj ki véres üregedből Beszélj nekem Mi úton lettél azzá, ami vagy? Szent forradalmadhoz mit szól az [agy, Mikor kitörve a csontfalon Szabaddá, úrrá tetted magad... Nem a kíváncsiság beszél, Szí vem kérdez és lelkem legjava. Lásd mi szemei az embertörzsnek Még nem tudtunk egész kitörni S a csontok bár ropogva törnek, Rettenet óh, ahogy szenvedünk mi. Szorít, tör, présel, omló börtö­[nünk Szeges szilánkjai testünkbe váj­[nak; Mondd néma tükre álmaimnak Szólalj meg szem! Az őseitek lm eddig vártak? Meddig tartott a hosszú hősi út, Hányan vakultak meg a sötétben Hányan haltak meg az éj börtö­[nében, Amig fellobbant a győzelmi láng A fény, a szemek fényessége Utat kutatón a végtelenségbe... A Déli vasúti igazolványok meg­hosszabbítása A Duna Száva Adria vasút­társaság által kibocsájtott kedvez­ményes utazásra jogositó igazol­ványok 1929-re érvényes bélyegét a helybeli Menetjegyirodában Zrínyi Ilona utca 7. Telefon 112. lehet meghosszabbítani. Ugyanott minden utazással kap­csolatos kérdésre információt ad­nak az érdeklődőknek. Hamis fogsort adott a kedvesének majd megpofozta A jó gazda I ásnni motor- és trak­„IHllUULinc torolajokat használ. Vezérképviselet : Nyíregyháza. Széchenyl-ut 9. 461-2. Telefon : 507. Miwankeeből jelentik: Elias Hynninen nagyon jó viszonyban volt a háziasszonyával, elhal­mozta mindenféle ajándékkal, vett neki többek közt egy hamis fog­sort 115 dollárért. Később azon­ban a szerelmesek összevesztek és Hynninen ugy szájon vágta az asszonyt ,hogv majdnem lenyel­te az ajándékba kapott fogsorát. A bíróság könnyű testi sértés cí­mén bűnösnek mondta ki Hynni­nent, de büntetésétől eltekintet és egy évi próbaidőre szabadon bocsátotta .

Next

/
Oldalképek
Tartalom