Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-12 / 10. szám
JtólrÍRYlö&L 1929. január 12. lit jésol Izirinsx az nj esztendőre ? Csúnya időik tesznek, de sok mindenféle szép és jó is fog történni. Mikor választ királyt Magyarország? 1929. januárban tartós zord hideg időjárás Ígérkezik, szeszélyes és kritikusnak mondható. Hazánk nagy részében havazni fog, hóviharok lesznek. Februárban is több napokon zord, hideg időnk lesz. Több helyen erős havazással, viharos szelek váltakoznak. Egy két enyhébb nap Ígérkezik. Márciusban szeszélyes időjárás ígérkezik, még itt is lesz részünk egy kis márciusi hóban. Különösen az első felében. A második felében már jön egy kis szép napos idő. Április hónap átlag véve csapadékos jellegűnek ígérkezik. Jön közbe egy kis napos idő. Az idő azonban igen hűvös, majd viharos lesz. Eső itt-ott hóval keverve fog esni. Májusban az időjárás szép melegnek Ígérkezik, különösen az első pár napban, — később mennydörgés, villogás, erősebb zivataros időben lesz részünk. Junius, julius és augusztus hónapok folyamán száraz és igen nagy hőség ígérkezik. 30, 35 és 40 C fok hőségre számithatunk. Az őszi hónapok szintén szépnek Ígérkeznek, félcsapadékos jellegűnek mondhatók. A tél közepesnek ígérkezik, csapadékosnak állapítom meg. A termés jobb lesz a mult évinél. Közgazdaság: Pénzünk jó lesz, a tőzsde pedig megszilárdul. A kereskedelem és ipar szintén javulást igér. Az irodalom, művészet és sport terén nagy tehetségek tűnnek fel. Általában Magyarországon a jövőben nagy javulás ígérkezik. 1930 —31-ben nagy váltózás Ígérkezik. Királyválasztás lesz. Az I. György nevet fogja kapni, akárki lesz a király. Egyebet nem leplezett le Szinusz mester. Megjelent a Filatéliai Kurír művészi kiállítású, gazdag tartalma karácsonyi száma A magyar filatéliai életnek szenzácója a Filatéliai Kurir karácsonyi száma. Dicsősége ez a szám az egész magyar filatéliának és mi nyíregyháziak különösen büszkék vagyunk, mert e kitűnő újság szerkesztője örvös János, aki ezelőtt 15 évvel ennek az újságnak elődjét a »Philatelia<£ bélyeggyüjtési folyóiratot Nyíregyházán indította meg. A művészi kiállítású, abszolút szaktudással és írói készséggel szerkesztett újság gazdag karácsonyi tartalma a következő: Szalay Gábor báró dr. postavezérigazgató nyilatkozata. — Rédey: Van-e rombuszos 5 koronás, vagy sincs? — A II. Debreceni Bélyegkiállitás sikere. —• Bartha Antal földmives bélyegeskönyve. — Uj magyar tévnyomat ritkaságot fedezett fel egy szegedi filatélista. — Biró Marcell: Az 1871-es litográfiák hamisít ványai. — örvös János cikke az álló vizjegyü 1925-ös Masaryk bélyegekről: Pinterits Sándor: Veszedelmet jelentenek-e a gépbélyegek a filatéiiára. — Hollaender dr.: Az ok mánybélyeggyüjtésről. — Kiss dr.: Az okmánybélyegek teljeseiről. — Rampacher: Alkalmibélyeg katalógus. — Tizenöt esztendő. Mezőgazdaság Tanyai kirendeltség Irta: Máyer János fölémivelésSgyi miniszter A között a sok nehéz feladat között, amely az erőszakos békeparancs folytán létfeltételeiben megtámadott magyarság vállaira roskadt, van nem is egy, mely már több évtizede megoldásra vár s amelyet mégis e korszak kormányzati intézkedésének kell megvalósításhoz juttatnia. Ilyen a tanyakérdés is, mely csak ugy megvolt a múltban, jelentősége azonban akkor nem nyomult annyira előtérbe, mint ma, amikor az ország kegyetlenül meg van csonkítva s mikor az élni akaró nemzet minden erőkifejtésére, polgárai kettőzött munkateljesítményére van szükség. Ily viszonyok között nem lehet közönbös, hogy a nemzettest jelentős tömegét alkotó tanyai földmives lakosság mily gazdasági helyzetben s rríinő kulturális viszonyok között él, miként gaz dálkodik és hogy gazdálkodása milyen reális eredményeket tud felmutatni. Aki a tanya világ különleges viszonyaiba bepillantást nyert, sajnosan tapasztalhatta, hogy e túlnyomó többségben színmagyar nép gazdaságilag is, művelődés szempontjából is elmaradott, hogy a tanyai területek értékesítési viszonyai teljesen szervezetlenek, aminek folytán természetesen a lakosság általános gazdasági helyzete is eléggé kedvezőtlen és megállapíthatta, hogy e területek népessége — önhibájukon kivül eső okokból —- sok vonatkozásban (kü Iönösen az egészségügy, közlekedés, iskoláztatás tekintetében, de általános közigazgatási szempontból is) még azokat az előnyöket is nélkülözni kénytelen, melyeket a közteherviselés elvére alapított állami berendezkedésnek minden polgára számára biztosítania kell. Kétségtelen, hogy a tanyakérdést megoldani nem könnyű feladat. Nehézzé teszi a lakosságnak igen nagy — hiányos úthálózattal biró —- területeken való szétszórtsága is. A kérdés gyakorlati és gyökeres megoldása céljából tanyai kirendeltségeket létesítettem Hódmezővásárhelyen, melynek mű ködési területe Csongrád, továbbá Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék, úgyszintén Szeged és Hódmezővásárhely városok külső tanyaterületeire terjed ki. Ez persze a tanyavilágnak csak egy kis része, de egyelőre nem látszott célszerűnek tulnagy területek bekapcsolása, a kiterjesztés lehetősége azonban megvan. A tanyai kirendeltséggel a tanyai lakosság helyzetén kívánnak segíteni, ami elsősorban a tanyai gazdálkodás színvonalának emelésével, a termelés fokozásával és a termésértékesités megfelelő szervezésével történik. A tanyai kirendeltség a tanyaterületek lakosságával állandó ösz szeköttetésben van s a kirendeltség tagjai bejárják a legtávolabb eső, elhagyott kis tanyákat is, hogy meghallgathassák panasza* kat és segíthessék őket gazdálkodásukban. Ez az újonnan létesített tanyai kirendeltség, ezek szerint nem bürokratikus intézmény, hanem oly, valóban nélkülözhetetlen szerve a töldmivelésügyi kormánynak, mely a helyszínén állandóan tanulmányozza a különleges tanyai viszonyokat, mely otthonában keresi fel a tanya* népet, ellátja tanáccsal, útbaigazítással a gazdálkodás minden ágában, amely, emellett figyelmét kiterjeszti mindazokra a kérdésekre, melyek a tanyai lakosság életérdekeire fontossággal bírnak s amely igyekszik minden fölösleges alakiság kikerülésével, a bármely téren észlelt hiányokat és hibákat az illetékes hatóságok közbenjöttével pótolni és orvosolni. A tanyai "kirendeltségnek ilyen képen fontos feladat jut a nem zetmentő munka körül s erősen bizom abban, hogy a fontos gyakorlati szempontok előtérbe helyezése ujabb kirendeltségek szervezésének a szükségességét fogja magával hozni. Kereskedelem Amerikai szemmel Irta: Ealfeányi Kálmán, az 01IE igazgatója Nagyon érdekes könyvet kaptam ünnep előtt Klein Gyulától. Ez a Klein Gyula nem az a Klein Gyula, akire a nyájas olvasó gondol. Nem a Hitelbank nagytekintélyű igazgatója, hanem az egyszerű washingtoni bürokrata, aki mindössze a Foreign and Domestic Commerce központi hivatalát igazgatja. Mikor fent jártam nála 12. emeleti sarokszobájában —milyen remek kilátás nyilt onnan a Fehér Házra és a világ ezen hatalmas fővárosának remek parkjaira., — Klein igazgató megígérte hogy egy és más engem érdeklő nyomtatványt el fog juttatni hozzám. Az ilyen igéret Amerikában szentírás, ezért egy cseppet sem csodálkoztam, mikor pár nap előtt Hodgman Vilmos ur, az amerikai kereskedelmi attaché elküldte hozzám Klein Gyula ajándékát, a legújabb kereskedelmi évkönyvet, annak is a második kötetét, mely « rilág minden országának gazdasági fejlődését tartalmazza. Azt hiszem, nem egyedül vagyok igy ez évkönyv külföldi olvasói közül, én elsősorban a magam hazájára vonatkozó adatoknál ütöttem fel az Évkönyvet. Lás suk csak, hogy itéli meg ez az amerikai a mi viszonyaink fejlődését. 1927. esztendőt — úgymond a külkereskedelmi mérleg deficitjének rapid emelkedése jellemzi, ami egybeesik a külföldi kölcsönök beáramlásával. Ez a helyzet legnagyobbrészt a háború utáni újjáépítés munkájának és a gazdasági szervezet helyreállításának s ebből folyólag az otthoni és a bevitt áruk fogyasztása emelkedésének tulajdonitható. Az egyes iparágakat általában véve jól foglalkoztatják és igy jobban megközelítették a termelési kapacitásokat, mint a megelőző évben. Azzal végzi be a jelentés, hogy az alkalmazottak helyzete javult, egyébként «e cpbKEem rali komoly probléma ebben a túlnyomóan mezőgazdasági országban. A Klein évkönyvének van néhány adata, amely szemébe szökik az amerikai olvasónak, ha csak féligmeddig figyelmesen pillant bele a könyvbe. 1910-ben még 125.000 négyzetmértföld volt ez az ország, ma csak 35.000négyszögmértföld a területe. A lakossága akkor majdnem 21 millió volt ,most kevesebb 8 milliónál. De a háború óta is igen szomorú számadatok sorakoznak fel az amerikai évkönyvben Magyarországra vonatkozóan. 1923-tól 1927-ig a születési arány 1000 lakos után átlag 27.4 volt. 1927fban az a születési arány lecsökkent 25.2-re. Ez az egy adat megmutatja a amerikai olvasónak, hogy 16.000 magyar gyerek nem született meg az utolsó kimutatási évben. Ha tovább lapozunk a Klein Gyula könyvében, meg is találjuk erre a magyarázatot. — A mezőgazdaságot a külső piacok megtalálásának nehézségei nyomják. Nagy handikep a befektetett tőke szűkössége és a rövid terminusra adott kölcsönök drágasága. Külkereskedelmi téren a kivitelnek a megcsappanásával találkozunk. amelynek okai gyanánt hármat állapit meg az amerikai szerző ,a valamivel ltisebb mezőgazdasági felesleget (1927-ről van szó) továbbá a reparációs kontóra való szénszállítások megcsappanását és végül a szomszédos országok magas védővámos politikáját. Végül megemlíti az Évkönyv,, hogy valójában lényegesen nagyobb az amerikai import Magyarországba, mint amennyit az amerikai statisztika tüntet fel. — Ennek nyilvánvaló oka az, hogy nem minden amerikai indul el az eladási állomásról egyenest Magyarország felé. Van sok olyan portéka, amely bizonyos átmeneti stáció után veszi útját Magyarország felé. Igy történt aztán, hogy a 4.245.000 dolláros amerikai behozatalról az amerikai adatok alapján alig volt az Egyesült Államoknak tudomása. Érdemes volna így végigmenni az egész köteten és megvizsgálni pontonként a sok ezer adatot. Igy például amerikai szemszögletből nézve érdekes megfigyelni, hogy Németországra nézve mi a Klein Gyuláék megállapítása. — Az egykori győztes ország kereskedelmi hivatala minden kommentár nélkül állapítja meg, hogy 1927-ben Németország már olyan gazdasági prosperitáshoz jutott, amely felülmúlja a háború előtti átlag éveket. Az infláció után két esztendő kellett ahhoz, hogy a gazdasági élet újjászervezése betetőződjék. Azok a vállalatok, amelyek nem voltak képesek megállani a helyüket, sorra elpusztultak és ezSel megtörtént az első döntő lépés a fejlődés felé. Legérdekesebb része a Klein-féle Évkönyvnek a táblázatok tömege, melyet a könyv második részében ad az egész világra vonatkozólag. Itt is elsősorban Magyarországot nézem meg, kíváncsi vagyok rá, hány ember foglalkozik az ame rikai statisztikus számítása szerint kereskedelemmel. Kisül, hogy pont 5 százalék azoknak a száma, akik Magyarországon kereskedelemből szerzik kenyerüket. — Ezzel szemben ha sorravesszük az Egyesült Államokban 10.2 százalék, Kanadában 13, Argentínában 9.3, Chilében 8.9, Belgiumban 10.7 Csehszlovákiában 6, Dániában 10.8" Franciaországban 10.4, Németországban 11.7, Olaszországban 6.4 Németalföldön 11.7, Norvégiábae11,1, Portugáliában 6.1, Svájc-