Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-11 / 9. szám

JtfVf&TiDjír. á Hatzel-téren kihalt a régi piacok elevensége A megbolygatott ótskapiac árosai visszasírják a régi időket i Dalárda! „Víg ut" mísorábél Ujabb felfedezés ! Tegnap dél­után a városházán volt dolgunk. Az egyik, nem hivatalos helyiség mellett elhaladva, női, kacagás ütötte meg a fülinket. Érdekeset sejtve, megálltunk és hal'gatóz­tunk. Próbát tartottak a dalárdai víg est kabaré darabjaiból. Pom­pás, ötletes darabok, tele hu­morraj, elmésségekkel, komikum­mal. Éppen kapóra jött a dalárda ügyvezető alelnöke. Szigorú diszkréció mellett elárulta, hogy három egyfelvonásos kerül teri­tékre : A műkedvelő orvos, [A modern költő [és Végre uzso­názhatunk! A szereplők közül csak a férfiak nevét sikerült tőle kivasalnom: két közismert ko­mikusunk Batáry Béla és Rak­sányi Sanyi fogják Csáky Oyu Iával hármasban és négy hölgy­szereplővel (kiknek nevét még igazán nem árulhatjuk el) halálra kacagtatni a hálás közönséget. Fehér darab mind a három, de a javából; a műkedvelők pedig elsőrangú erők! Most már, azt hiszem, rnTfi** dent felkutattam, ami a vígestét vonzóvá fogja tenni, csak még azokat a fránya aktuális strófákat szeretném meghallgatni, mert félek, magam is ott leszek az „aktuálitások" kőzött. De nem vallanak, se Szatke Sanyi, az operaénekes jelölthelyettes, se a kísérője ! Mindamellett még to­vább nyomozunk. SPORT •••••• A Magyar Fntballbirák Tes­tiletének Keletmagyarországi Alosztálya január 20-án közgyűlést tart A Magyar Futballbirák Testü­letének Keletmagyarországi Al­osztátálya 1929. január 20-ikán délelőtt 10 órakor a Keletmagyar­országi Labdarugók Alszövetsége hivatalos helyiségében Debrecen­ben (Ferenc József ut 34 I. eme­let) tartja éri rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal : 1.) Elnöki megnyitó. 2.) Jogosult résztvevők igazo­lása. 3.) Főtitkári jelentés. 4.) Pénztári jelentés. 5.) Ellenőr és számvizsgálót jelentése. 6.) Felmentvények megadása. 7.) Indítványok (az indítványok a közgyűlés előtt 14 nappal adandók be). ».) Választások. A közgyűlés befejezése után az újonnan megválasztott tanács tagjai tartják első tanácsülésüket, melynek keretében megválasztják a testület gazdasági-, ellenőrző , fegyelmi és biróküldő bizottság tagjait. Legújabb bivatlapok azUJSÁGBOLTBAN (A »Nyírvidék« tudósítójától.) J A Nyirvidék is erős támogatója volt az »alvég« régi jogos kérelmé­ének, amikor a Halzel-téri régi pi­ac visszaállítása érdekében indult meg a mozgalom. A Hatzel-tériek meg is kapták a piacot, de nem ugy, ahogyan várták. Nem kaptak teljes piacot és elvesztették az térre telepitettek át az orvosi hi­térr etelepitettek át az orvosi hi­vatal véleménye alapján. Az ócs­kapiac elvesztése fájdalmas kö­vetkezménnyel járt. Azelőtt piac napokon százával özönlött a vidéki nép az ócskapiac felé, ahol nagy forgalmat bonyolitottak le. A Bu­za-téri ócskapiac látogatottsága E kérdés elé vannak állítva most az ország iparosai, hogy sa­ját maguk döntsenek afölött, hogy mi legyen a felállítandó központi szerv cime. A legtöbb iparos nincs tisztában e kérdés lényegével, azért tehát megvilágítani óhajtom saját felfogásommal, hogy a ja­nuár 13-iki közgyűlésen már tájé­kozódva adhassák le szavazatu­kat azokra a kérdésekre, amelye­ket Hermann Miksa kereskedeími miniszter feltett. Nehéz a helyzetem ezen kérdés­ben — mint kamarai alelnöknek — irányt szabni, mert a kézmű­ves kamara hívei a mozgalom megindulása óta a kereskedelmi és iparkamarákat az iparosság ér­dekeinek elgáncsolásával vádolták és ugy tekintettek állandóan rá­juk, mint akik nem elég erélyesen védték eddig az iparosság érde­keit. Hogy ezen kérdésben ma­gam részéről mégis igyekszem irányt szabni, azt teszem csupán kötelességérzetből, mert nem hagy hatom szó nélkül, hogy hamis vá­dakkal igyekezzenek a közös ka­marák intézményét (amelyekre ed­dig fennállásuk óta panasz nem volt) elgáncsolni, tekintélyüket le­rombolni. Az igazság az. hogy a mi közös kamaránk is túlnyomó részben ipari ügyekkel foglalko­zik, erről tanúsítódnak a minden hóban kiadott ügyforgalmi jelen­tések is és ott olyan képviselete van az iparosságnak, hogy minden előfeltétel megvan arra, hogy az iparosság akarata érvényesüljön. Ha az iparosság saját helyzetén igazán segítem akar. akkor leg­elsősorban is szálljon magába, vet­kőzzön ki a közönyösségéből és akkor talán megtalálja a helyes kivezető utat, amely oda vezet, hogy a parlamentbe igyekszik olyan képviseletet teremteni, mely az iparosság érdekeinek megfelel. Mig ez nem lesz meg, addig hiába létesítünk bármilyen uj kamarát vagy testületet, minden igyekeze­tünk meg fog feneklení — ugy mint eddig. A közös iparkamarák nem el­lenzik. sőt helyesnek találják, hogy az ipartestületek egységes törvény alapján reformáltassanak, csak abban térnek el a vélemé­nyek, hogy az ipartestületi intéz­ményt egy hivatalos országos köz­ponti szerv, melybe minden ipar­testület bekényszerittessék, vagy egy szabadszervezet írányitsa-e ©5 hogy mi legyen annak a szer­nem is hasonlítható a Hatzel­téri nagy zsibvásárhoz. De súlyo­san érintette az áthelyezés az ócskapiac árusait is. Ezek év­tizedek óta az alvégi utcák lakói­ból kerültek ki. Az árus közel la­kott a piachoz, napközben rövi­debb időre haza ís térhetett a családja megtekintésére. — Most szomorúan gondolnak vissza a Buza-téren árusító asszonyok a régi boldog időre, a Hatzel-téri szép napokra. Vizsgáljuk meg or­vosi szemp<|itból újra a kérdést és helyezzül^vissza az ócskapiacot ősi földjére, a Hatzel-térre, az al~ végiek örömére. nek a neve. Én a magam részé­ről azon a véleményen vagyok, hogy az ipartestületek megrefor­málása szükséges, de csak akkor, ha, több autonóm jogot biztosíta­nak nekik, műit amennyi eddig volt; az országos központi szerv létesítését pedig azon oknál fogva mert azt úgyis kizárólag az ipa­rosságnak kellene fenntartani, nem tartom szükségesnek, mert akkor az csak egy sablon szerv lenne, amelynek függetlensége nem tud­na sohasem kidomborodni, mint egy szabad szervezetben. Külön ben is ez nem volna egyéb, mint a munkát kivenni a kerületi ke­reskedelmi és iparkamarák kezé­ből, amelyek a vidéki Iparosság szempontjából mégis csak hozzá­férhetőbbek, mint az egyetlen köz­ponti szerv, amely egyúttal kü­lön megterhelést is jelent az ipa­rosságra és ahol elkerülhetetlen lenne az a sokat hangoztatott túl­tengés, amely állandóan jellemzi a központ; szerveket a vidék ro­vására. Szerintem az ipartestüle­tek reformjával felmerülő teendő­ket az iparosság terhelése nélkül nagyon szépen elvégezhetik to-... vábbra is a kerületi kereskedelmi és iparkamarák, országos vonat­kozásban pedig vegye a kezébe az irányítást egy életképes szabad szervezet, amely nincs kötve sen­kihez, aki csak saját erejére tá­maszkodik. • A miniszter azon kérdésére, hogy »az ipartestületeket össze­foglaló orsiágos szerv felállítása helyett megfelelőbbnek találja-e a rendkívüli közgyűlés azt a megol­dást, mely a kereskedelmi és ipar­kamarák kebelében egy harmadik osztálynak, a kézműves ipari osz­tálynak felállításában állana« — az a felfogásom, hogy az iparos­ságra nem előnyös, mert a ka­marák jelenlegi szakosztályaiban számszerűleg úgyis mindenütt a kézmüiparosság dominál (a sop­roni kamarában például 16 sop­roni iparos tag közül t gyáros, 16 vidéki iparos tag közül pedig 2 gyáriparos van) és az ügyek­nek külön a kézműipari és külön a gyáripari érdekeltséggel való esetleges tárgyalása hosszadalmas és sok nehézséget idézne elő, pe­dig a közös érdekeknek minden­kor egy célba kell beérniök. Hogy az iparosságnak ez az életbevágó ügye még ma sincs tisztázva, annak csak az az oka, hogy akik eddig irányították, ma­(929. január 11. M'IMiiWMM il l I WII I III llll IIIMBB— guk se voltak határozottak, hol' elvettek álláspontjukból, hol hoz­zátettek, ugy, hogy most a mi­niszter kénytelen gyámkodni fö­löttünk. Érdekes azt is tudnunk, hogy a legutóbbi statisztika szerint az országban 320 ipartestület van, amelynek kötelékébe 132.317 ké­pesített iparos tartozik, azonban. 240—250 ezret ís kitesz az ösz­szes iparüzők száma, tehát kö­rülbelül roo ezer iparos nem tar­tozik semmiféle ipartestület kö­telékébe. A 320 ipartestület ösz­szes bevétele 3,058.720 pengő volt, ebből azonban csak 944.000 pengő esett tagsági dijakra, mig a többi ítalmérési, szerződtetési, terembérbeadási stb. bevételekből eredt. Statisztikai megállapítás szerint átlag egy iparosra ez ala­pon 7 P 4 fillér teher esett. Ha most figyelembe vesszük, hogy az ipartestületi szerv kiépítésével (3000 község) legalább negyed résznyi többkiadás fog mutatkoz­ni, előre látható, hogy az átlagte­her fejenként 10 pengő lesz. Az ipartestületek reformja bár na­gyon üdvös, de mindenesetre ál­dozatot követel. Mindenkinek el kell készülve lennie tehát, hogy fokozottabb ál­dozatot kell hoznia, de minden­esetre figyelembe kell vennie azt is, hogy napról-napra több teher zudul (aggkori biztosítás stb.) gondterhes Vállaira, tehát csak azt vállalja — amit muszáj. Eddig én magam is a központi szerv szükségességét hangoztat­tam, azonban a viták során felme­rültek olyan nézetek, amelyek a* érem mindkét oldalát megvilágí­tották és a miniszter azon jjjjáro­zott kijelentése, hogy a meglévő kamarákhoz nyúlni nem engedj meggyőztek arról, hogy a közpon­ti szerv létesítése helyett az ipar­ügyek irányítását ilyenformán a. meglévő kamarák kebelében sok­kal jobban lehet végezni, mint egyetlen szervben és sokkal füg­getlenebbül is tárgyalhatja meg ügyeit a vidék iparossága, mert a budapesti kamarán kivül a meg­lévő kamarák továbbra is mind a vidék iparosságának a szervei maradnak, amelyek részükre könnyen hozzáférhetők is, mert azok székhelyei egyes nagyobb vi­déki ipari gócpontokban vannak. Fontos ez azért is. mert köztudo­más szerint nemcsak a gyáripari érdekek ütköznek olykor-olykor ösz sze a kisipari érdekekkel, hanem a vidéki érdekek is gyakran ellen­tétbe kerülnek a fővárosi érde­kekkel. Arra kérem tehát iparostársai­mat, hogy a kérdés eldöntésénéi ne a jelszavak után induljanak,, hanem vegyék figyelembe felho­zott indokaimat és jól gondolják meg azt, hogy saját érdekükről van szó. — Gobelin-képek kaschirozását pessepertout-sierüleg a legkénye­sebb igényeket is kielégitőea késíiti a j ó b a-n j o m d a könyv­kötésaete Nyíregyhásán, Síécheayi ut 9. Telefon 139. Tens üteroények éi mindenféle cukrászsütemény KUGLER e?. és kir. udvari tukrátz eredeti receptjei alapján pótanyagmentesen Sípos cukrásznál Rónsei kiiholikui blrpa'eta. Telefon: 3 — 13. Kézműves Testület vagy Kézműves Kamara ? Irta: Székely Géza a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara ipari szakosztályának elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom