Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-11 / 9. szám
JtfVf&TiDjír. á Hatzel-téren kihalt a régi piacok elevensége A megbolygatott ótskapiac árosai visszasírják a régi időket i Dalárda! „Víg ut" mísorábél Ujabb felfedezés ! Tegnap délután a városházán volt dolgunk. Az egyik, nem hivatalos helyiség mellett elhaladva, női, kacagás ütötte meg a fülinket. Érdekeset sejtve, megálltunk és hal'gatóztunk. Próbát tartottak a dalárdai víg est kabaré darabjaiból. Pompás, ötletes darabok, tele humorraj, elmésségekkel, komikummal. Éppen kapóra jött a dalárda ügyvezető alelnöke. Szigorú diszkréció mellett elárulta, hogy három egyfelvonásos kerül teritékre : A műkedvelő orvos, [A modern költő [és Végre uzsonázhatunk! A szereplők közül csak a férfiak nevét sikerült tőle kivasalnom: két közismert komikusunk Batáry Béla és Raksányi Sanyi fogják Csáky Oyu Iával hármasban és négy hölgyszereplővel (kiknek nevét még igazán nem árulhatjuk el) halálra kacagtatni a hálás közönséget. Fehér darab mind a három, de a javából; a műkedvelők pedig elsőrangú erők! Most már, azt hiszem, rnTfi** dent felkutattam, ami a vígestét vonzóvá fogja tenni, csak még azokat a fránya aktuális strófákat szeretném meghallgatni, mert félek, magam is ott leszek az „aktuálitások" kőzött. De nem vallanak, se Szatke Sanyi, az operaénekes jelölthelyettes, se a kísérője ! Mindamellett még tovább nyomozunk. SPORT •••••• A Magyar Fntballbirák Testiletének Keletmagyarországi Alosztálya január 20-án közgyűlést tart A Magyar Futballbirák Testületének Keletmagyarországi Alosztátálya 1929. január 20-ikán délelőtt 10 órakor a Keletmagyarországi Labdarugók Alszövetsége hivatalos helyiségében Debrecenben (Ferenc József ut 34 I. emelet) tartja éri rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal : 1.) Elnöki megnyitó. 2.) Jogosult résztvevők igazolása. 3.) Főtitkári jelentés. 4.) Pénztári jelentés. 5.) Ellenőr és számvizsgálót jelentése. 6.) Felmentvények megadása. 7.) Indítványok (az indítványok a közgyűlés előtt 14 nappal adandók be). ».) Választások. A közgyűlés befejezése után az újonnan megválasztott tanács tagjai tartják első tanácsülésüket, melynek keretében megválasztják a testület gazdasági-, ellenőrző , fegyelmi és biróküldő bizottság tagjait. Legújabb bivatlapok azUJSÁGBOLTBAN (A »Nyírvidék« tudósítójától.) J A Nyirvidék is erős támogatója volt az »alvég« régi jogos kérelméének, amikor a Halzel-téri régi piac visszaállítása érdekében indult meg a mozgalom. A Hatzel-tériek meg is kapták a piacot, de nem ugy, ahogyan várták. Nem kaptak teljes piacot és elvesztették az térre telepitettek át az orvosi hitérr etelepitettek át az orvosi hivatal véleménye alapján. Az ócskapiac elvesztése fájdalmas következménnyel járt. Azelőtt piac napokon százával özönlött a vidéki nép az ócskapiac felé, ahol nagy forgalmat bonyolitottak le. A Buza-téri ócskapiac látogatottsága E kérdés elé vannak állítva most az ország iparosai, hogy saját maguk döntsenek afölött, hogy mi legyen a felállítandó központi szerv cime. A legtöbb iparos nincs tisztában e kérdés lényegével, azért tehát megvilágítani óhajtom saját felfogásommal, hogy a január 13-iki közgyűlésen már tájékozódva adhassák le szavazatukat azokra a kérdésekre, amelyeket Hermann Miksa kereskedeími miniszter feltett. Nehéz a helyzetem ezen kérdésben — mint kamarai alelnöknek — irányt szabni, mert a kézműves kamara hívei a mozgalom megindulása óta a kereskedelmi és iparkamarákat az iparosság érdekeinek elgáncsolásával vádolták és ugy tekintettek állandóan rájuk, mint akik nem elég erélyesen védték eddig az iparosság érdekeit. Hogy ezen kérdésben magam részéről mégis igyekszem irányt szabni, azt teszem csupán kötelességérzetből, mert nem hagy hatom szó nélkül, hogy hamis vádakkal igyekezzenek a közös kamarák intézményét (amelyekre eddig fennállásuk óta panasz nem volt) elgáncsolni, tekintélyüket lerombolni. Az igazság az. hogy a mi közös kamaránk is túlnyomó részben ipari ügyekkel foglalkozik, erről tanúsítódnak a minden hóban kiadott ügyforgalmi jelentések is és ott olyan képviselete van az iparosságnak, hogy minden előfeltétel megvan arra, hogy az iparosság akarata érvényesüljön. Ha az iparosság saját helyzetén igazán segítem akar. akkor legelsősorban is szálljon magába, vetkőzzön ki a közönyösségéből és akkor talán megtalálja a helyes kivezető utat, amely oda vezet, hogy a parlamentbe igyekszik olyan képviseletet teremteni, mely az iparosság érdekeinek megfelel. Mig ez nem lesz meg, addig hiába létesítünk bármilyen uj kamarát vagy testületet, minden igyekezetünk meg fog feneklení — ugy mint eddig. A közös iparkamarák nem ellenzik. sőt helyesnek találják, hogy az ipartestületek egységes törvény alapján reformáltassanak, csak abban térnek el a vélemények, hogy az ipartestületi intézményt egy hivatalos országos központi szerv, melybe minden ipartestület bekényszerittessék, vagy egy szabadszervezet írányitsa-e ©5 hogy mi legyen annak a szernem is hasonlítható a Hatzeltéri nagy zsibvásárhoz. De súlyosan érintette az áthelyezés az ócskapiac árusait is. Ezek évtizedek óta az alvégi utcák lakóiból kerültek ki. Az árus közel lakott a piachoz, napközben rövidebb időre haza ís térhetett a családja megtekintésére. — Most szomorúan gondolnak vissza a Buza-téren árusító asszonyok a régi boldog időre, a Hatzel-téri szép napokra. Vizsgáljuk meg orvosi szemp<|itból újra a kérdést és helyezzül^vissza az ócskapiacot ősi földjére, a Hatzel-térre, az al~ végiek örömére. nek a neve. Én a magam részéről azon a véleményen vagyok, hogy az ipartestületek megreformálása szükséges, de csak akkor, ha, több autonóm jogot biztosítanak nekik, műit amennyi eddig volt; az országos központi szerv létesítését pedig azon oknál fogva mert azt úgyis kizárólag az iparosságnak kellene fenntartani, nem tartom szükségesnek, mert akkor az csak egy sablon szerv lenne, amelynek függetlensége nem tudna sohasem kidomborodni, mint egy szabad szervezetben. Külön ben is ez nem volna egyéb, mint a munkát kivenni a kerületi kereskedelmi és iparkamarák kezéből, amelyek a vidéki Iparosság szempontjából mégis csak hozzáférhetőbbek, mint az egyetlen központi szerv, amely egyúttal külön megterhelést is jelent az iparosságra és ahol elkerülhetetlen lenne az a sokat hangoztatott túltengés, amely állandóan jellemzi a központ; szerveket a vidék rovására. Szerintem az ipartestületek reformjával felmerülő teendőket az iparosság terhelése nélkül nagyon szépen elvégezhetik to-... vábbra is a kerületi kereskedelmi és iparkamarák, országos vonatkozásban pedig vegye a kezébe az irányítást egy életképes szabad szervezet, amely nincs kötve senkihez, aki csak saját erejére támaszkodik. • A miniszter azon kérdésére, hogy »az ipartestületeket összefoglaló orsiágos szerv felállítása helyett megfelelőbbnek találja-e a rendkívüli közgyűlés azt a megoldást, mely a kereskedelmi és iparkamarák kebelében egy harmadik osztálynak, a kézműves ipari osztálynak felállításában állana« — az a felfogásom, hogy az iparosságra nem előnyös, mert a kamarák jelenlegi szakosztályaiban számszerűleg úgyis mindenütt a kézmüiparosság dominál (a soproni kamarában például 16 soproni iparos tag közül t gyáros, 16 vidéki iparos tag közül pedig 2 gyáriparos van) és az ügyeknek külön a kézműipari és külön a gyáripari érdekeltséggel való esetleges tárgyalása hosszadalmas és sok nehézséget idézne elő, pedig a közös érdekeknek mindenkor egy célba kell beérniök. Hogy az iparosságnak ez az életbevágó ügye még ma sincs tisztázva, annak csak az az oka, hogy akik eddig irányították, ma(929. január 11. M'IMiiWMM il l I WII I III llll IIIMBB— guk se voltak határozottak, hol' elvettek álláspontjukból, hol hozzátettek, ugy, hogy most a miniszter kénytelen gyámkodni fölöttünk. Érdekes azt is tudnunk, hogy a legutóbbi statisztika szerint az országban 320 ipartestület van, amelynek kötelékébe 132.317 képesített iparos tartozik, azonban. 240—250 ezret ís kitesz az öszszes iparüzők száma, tehát körülbelül roo ezer iparos nem tartozik semmiféle ipartestület kötelékébe. A 320 ipartestület öszszes bevétele 3,058.720 pengő volt, ebből azonban csak 944.000 pengő esett tagsági dijakra, mig a többi ítalmérési, szerződtetési, terembérbeadási stb. bevételekből eredt. Statisztikai megállapítás szerint átlag egy iparosra ez alapon 7 P 4 fillér teher esett. Ha most figyelembe vesszük, hogy az ipartestületi szerv kiépítésével (3000 község) legalább negyed résznyi többkiadás fog mutatkozni, előre látható, hogy az átlagteher fejenként 10 pengő lesz. Az ipartestületek reformja bár nagyon üdvös, de mindenesetre áldozatot követel. Mindenkinek el kell készülve lennie tehát, hogy fokozottabb áldozatot kell hoznia, de mindenesetre figyelembe kell vennie azt is, hogy napról-napra több teher zudul (aggkori biztosítás stb.) gondterhes Vállaira, tehát csak azt vállalja — amit muszáj. Eddig én magam is a központi szerv szükségességét hangoztattam, azonban a viták során felmerültek olyan nézetek, amelyek a* érem mindkét oldalát megvilágították és a miniszter azon jjjjározott kijelentése, hogy a meglévő kamarákhoz nyúlni nem engedj meggyőztek arról, hogy a központi szerv létesítése helyett az iparügyek irányítását ilyenformán a. meglévő kamarák kebelében sokkal jobban lehet végezni, mint egyetlen szervben és sokkal függetlenebbül is tárgyalhatja meg ügyeit a vidék iparossága, mert a budapesti kamarán kivül a meglévő kamarák továbbra is mind a vidék iparosságának a szervei maradnak, amelyek részükre könnyen hozzáférhetők is, mert azok székhelyei egyes nagyobb vidéki ipari gócpontokban vannak. Fontos ez azért is. mert köztudomás szerint nemcsak a gyáripari érdekek ütköznek olykor-olykor ösz sze a kisipari érdekekkel, hanem a vidéki érdekek is gyakran ellentétbe kerülnek a fővárosi érdekekkel. Arra kérem tehát iparostársaimat, hogy a kérdés eldöntésénéi ne a jelszavak után induljanak,, hanem vegyék figyelembe felhozott indokaimat és jól gondolják meg azt, hogy saját érdekükről van szó. — Gobelin-képek kaschirozását pessepertout-sierüleg a legkényesebb igényeket is kielégitőea késíiti a j ó b a-n j o m d a könyvkötésaete Nyíregyhásán, Síécheayi ut 9. Telefon 139. Tens üteroények éi mindenféle cukrászsütemény KUGLER e?. és kir. udvari tukrátz eredeti receptjei alapján pótanyagmentesen Sípos cukrásznál Rónsei kiiholikui blrpa'eta. Telefon: 3 — 13. Kézműves Testület vagy Kézműves Kamara ? Irta: Székely Géza a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara ipari szakosztályának elnöke