Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-09 / 7. szám

1929. január II. JhdrÍRYI DÉK. Farsangi levél a Szerkesztőhöz Szerkesztő Ur! Itt a farsang, Mulat az egész világ; Csak én magam szomorkodom S elborul az is, ki lát.., Hogy a fészkes fülmiiébe Ne lennék én szomorú. Mikor a két lányom h'jába Várja azt a koszorút. Pedig olyan áldott lányok. Mint ezek az enyémek Nem teremnek sehol már ma S nem is olyan szegények. lanka,... gazdag évszámokban Kelengyéje régen kész, Nyerne bármely ifjú véle Ha elvenni vőn' merész; Hitvest, anyát és nagyanyát Kapna benne egyszerre. Ébresztőóra sem kéne, Mert $ nyelve peregne. Ica sorrendben a kettős, Nem rég mult csak harmincnégy, Molett mint egy mangalica Olyan mint egy festett kép. Ezzel is jól jár valaki, Kinek fontos, hogy a nő Odahaza üljön folyton, Mert nehezen mozdul ő. Itt van hát a jó alkalom Ne tétovázzunk sokat. Szerkesztő ur! arra kérem Vegye el a lányomat! Jankát vegye feleségül Már adom is az áldást Nem jár rosszul, mert megkapja Icát is — mint ráadást. Styx A jó gazda 1 APnm INC" motor- és tratc„LKnUULIIlC torolaiokat használ. Vezérképviselet: Nyíregyháza, Széchenyl-ut 9. 461-2. Telefon : 507. AMTIFEIG M Autójának hűtője nem fagy be: _ töllss meg tys rész

,,,Antifrlg"-gel! JL Autója üzemhiztos marad bárinily hidegnél! Ára kg.ként 2 70 pengő. Marton és Társa nyíregyházi autóüzeme Zrínyi Itoan-u. 8. Telefon 230. 53* Műhely Árpád-a. 5. Telefon 532. 10903— ? ; ^wímíuíii"'7 mdgio a tegjobDök! KAPHATÓ: SIMGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. „Boldog vagyok, hogy munkatársa leisetek ag 50 éves „Nyír?idék"-aek — írja Krúdy (íynla „k Reggeliben Krúdy Gyula, a nagy magyar mesemondó, a szabolcsiak büszkesége, levelet irt rólunk Lázár Miklósnak, »A Reggel szerkesztőjének. Jólesik «iekünk ez a levél, mert egy aranytollú magyar iró elismerése, s jólesik az öreg »Nyír vidék -nek, mert ebben az írásban felcsillanni látja a nagyranőtt fiu megbecsülését szülővárosának sajtóorgánuma iránt. És ha Krúdy Gvula boldog, hogy munkatársa lehet a »Nyírvidék -nek, akkor mi kétszeresen vagyunk boldogok és büszkék, hogy az egyik legnagyobb magyar irót vallhatjuk magunkénak, az ezüstösfej ü, de szivében aranyló ifjú Krúdy Gyulát, aki észrevett bennünket és megemlékezett szerén? ünnepünkről. A kedves hangú levelet itt közöljük : A >;Nyirvidék« ötvenedik jubileumára... Engedd meg, mélyen tisztelt Szerkesztő Barátom, hogy a »Nyírvidék« cimü újságot ötvenedik évfolyama alkalmából figyelmükbe ajánljam mindazoknak, akik szeretik alaposan megtanulni a dolgokat az Útmutatóból. A »Nyírvidék« cimü napilap, amely ötvenesztendős korához érkezett, speciális újságja hazánknak, szolgálta rm»£«SHaHKi3ES jóban, rosszban a közvéleményt, még politizált is, ha az idők igy akarták; de voltaképen a »Nyírvidék< mégse arra született, mégse azért élt ötven esztendeig, hogy az olvasóit összeveszítse egymással, hanem mindig azt a drágalátos békességet pártolta, amely a nyírségi urak, olvasók, vitatkozók között már csak annál is szükségesebb mert hiszen a múltban éppen elég fejet vertek be e tájon a véleménykülönbségek miatt. Egy bölcs újság, amely esténként megjelenve: nem azt a célt szolgálja, hogy az olvasói bikával, vademberrel, vagy tűzzel álmodjanak, hanem arra ébredjenek, hogy mégis csak van valami értelme az életnek, ha az ember indulatosság nélkül tölti az életét. Bölcs, kedves, jótékony újság, mintha egy régi jóbarátot hallgatna az ember, aki a nyírségi emlékekről, gyermekkorról, tengeren tett utazásról, névnapról, lakodalomról, "temetésről és az élet örömös kirándulásairól szeret leginkább megemlékezni, nem pedig a hajbakapásokról, céltalan vitatkozásokról. Boldog vagyok, hogy munkatársa lehetek e komoly, derék, becsületes, a régi magyar világ igazmondásához hasonlatos liangu vidéki újságnak. Nincs baj a Nyírségben, hazánkban, amig a »Nyírvidék« megjelenik. Krúdy Gyula. debreceni daiosimep keretében országos kiállítást rendeznek Bematatják a debreceni specialitásokat (A Nyírvidék tudósítójától.) Debrecenből jelentik; A debreceni országos dalverseny alkalmából — mint ezt máitöbb ízben jelentettük — az ünnepi aktusok egész sora tölti be egy egész hét programmját. Akkor ugyanis tizezernél jóval több dalárdista és ki tudja, hogy még hány ezer kisérő érkezik velük Debrecenben. Ezt az alkalmat tehát Than Gyula főszerkeszt-főrendező felhasználja arra, hogy Debrecen ipari, kereskedelmi és egész közgazdasági élete bőséges tanúbizonyságot tehessen nagyszerű, sőt az ország vidéki városai között páratlanul álló fejlődésérői és nagy arányairól is. Még eddig a város közönsége csak azt tudja, hogy az országos dalverseny, amelyre az a rengeteg idegen Debrecenbe érkezik, három napig fog tartani, de arról még csak nagyon kevesen tudnak, hogy Than Gyula főrendező már hetek óta késziti elő egy debreceni kiállítás tervezetét, amely értékessége és érdekességévei a közeli idők kiállításai között páratlanul tog állani; egy egész hétig lesz nyitva, amely idő alatt nemcsak a dalvarsenyre Debrecenbe érkező sok ezer ember, hanem magáért a kiállításért Debrecenbe utazók száma is igen nagy arányokban togja szaporítani ebben az időben Debrecen idegenfor' galmát. A kiállítás ugyanis négy nappal az országos dalverseny előtt veszi kezdetét, a dalverseny három napos ideje alatt, sőt utánna is még egy napig, tehát összesen nyolc napig marad nyitva. Ez a kiállítás teljesen debreceni jellegű lesz, mert azon a debreceni híres, sőt világhíres specialitásokat fogják kiállítani, hogy ezzel is módot és lehetőséget adjanak Debrecen vidéki vendégeinek a debreceni különlegességek csoportos megismerésére. A debreceni különlegességek eme kiállításán több pavillonban kiállítják a híres debreceni hentesárukat, a kolbász, sonka, szalonna nagyszerű példányait és ott lesz a debreceni perec, a debreceni pipa, a debreceni szűrők tárlata, nagyszerű körtörténeti adatokkal. Természetesen nagyon sok, sőt ujabb debreceni specialitás is van, ezek mind odakerülnek a kiállításra. Nem is kell részleteznünk például a híres debreceni mézes kalácsot, a hortobágyi juhturót, a debreceni kulacsot, karikást, az echós szekereket, sőt a mezőgazdaság sok és teljesen debreceni vonatkozású érdekességét. — Tánciskolái értesítés. Tisztetettel közlöm a tánckedvelőkkel, hogy tánciskolámban, Bethlen-u. 24. 1. 1929. január hó 14-én hétfőn este 8 órakor uj kezdő tánctanfolyam kezdődik. A tanfolyamon ,mely 6 hétig terjed, tanításra kerülnek a magyar és a legújabb szolid modern táncok. Tanórák: hétfő, szerda, péntek, Vasárnapokon 8—12-ig összgyakorlatok! 13-án vasárnap este 8 órai kezdettel reggel 4 óráig tartó nagy próbabál, melyre ezennel ünnepélyesen meghívom volt növendékeimet és kedves hozzátartozóit. — Teljes tisztelettel Schildmayer Árpád, oki .tánctanár. v3x — Pénzintézetek részére levélborítékot vegyes szinben és minőségben 1000 darabonként 9 pengőért scáüit a. Jób*-»Tom<k. Mo z 1 Lon Chaney és a világsajtó A szibériai réninapokról. Lon Chaney a következőket mondta egy amerikai újságírónak, a xRémnapok Szibériában« cimü filmjének bemutatóján: A »Rémnap ok Szibériában« cimü film felvételénél használtuk először az uj világítási berendezést: ívlámpák helyett izzólámpák ontották a fényt a színészekre. A megváltozott világítás a maszk terén is nagy változásokat jelent. Az izzólámpa melegebb fénye jobban csillog a 1 K,',festett arcon és különösen premierplan felvételnél kell vigyázni a helyes sminkelésre. Az izzólámpa fénye élesebb, ezért kevesebb festéket szabad az arcra ken ni. Eddig egy árnyalattal halványabb púdert használtunk, mint az alapsmink színe — most ez megváltozott, mert az uj lámpák a kis szineltérést is visszaadják a filmen. Engem a »maszk mesterének« neveznek. Be kell vallanom, hogy a mesterségemet újra kellett kezdenem. Csak többhónapos világítási és festékpróba« után mertem maszkban az uj lámpapark elé állni. És csak sok kísérletezés után ismertem ki az uj világítási technika minden fortélyát. * Lon Chaney ilyen nagy még nem volt, minden eddigi alakítását felülmúlja. (Morning Post.) Lon Chaney legújabb szerepe a »Rémnapok Szibériál>an«, fordulópontot jelent a film eddigi fejlődésében. (Daily News.) A »Rémnapok Szibériában« csak két napig, szerdán és csütörtökön kerül bemutatásra az Apollóban. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Tisztviselő jegyek csak az 5 és 7 órás előadásokon érvényes. A kék hegyek vándora — Chaplin rapszódia »A kék hegyek vándora« RichaiL Bartmelmess filmje. Észak-Amerika elhagyott völgyében játszódik le a darab cselekménye, amelynek középpontjában egy elveszett fiu áll. akivel annyira kegyetlenül bánik nevelője, hogy kénytelen megszöknie a hegyek közé. Ott él egy darabig egy jólelkű család csendes kunyhójában, ahol gyermek szivével bele is szeret jótevője leányába. Később bekerül a városba, ahol egy előkelő ur veszi pártfogásába és iskoláztatja is. Közben kitör a polgárháború s a kék hegyek vándora önként jelentkezik katonának. A sors ugy akarja, hogy mint az északi seregek kapitányát éppen annak a völgynek a megvédésére vezényeljék ki, amelyikben nevelkedett. Itt a háború tüzében újra összetalálkozik első szerelmével, a kék hegyek egyszerű leányával, aki tői nem is válik meg többé. Hiába örököl nagy vagyont előkelő nevelőapjától, akiről kiderül, hogy igazi apja volt, ő a kék hegyek vándora marad. Ezt a szép telvé telekben gazdag darabot, amelyet a »Chaplin^íapszódia« cimü burleszk előz meg, még csak ma vetíti az Apolló. Magyar rapszódia Valóban megható az az imponáló érdeklődés, amellyel eziránt a magyar tárgyú film iránt viseltetik Nyíregyháza és a vármegye közönsége. .Állandóan zsúfolt házak előtt megy a Magyar rapszódia, s a