Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-09 / 7. szám

jfmvIBBK 1929. január 9. Nem lehet elszakadni a szülő várostól — irja a »Nyírvidék«-nek dr. Hoffmann Móric A következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Nem "tudom zavaromban, hogy melyik érzés-hullámnak engedjem át magam azok közül, melyek a Nyírvidékben rólam megjelent so rok hatásaként versenyre kelnek beru nem! A meghatódásnak? a hálának?, a szomorúságnak? — azokért a meleg és kedves sorokért, avagy annak a ritka örömnek, hogy íme élve olvashatom: mit fognak rólam mondani, ha a Nfy íregyházán már jóelőre megépített igazi »örök«-lakásba költözöm. — Mert igaz, hogy a szereplés és munkásság szinteréről a nyugalom kicsi, de boldog otthonába vonultam, de nem szakadhattam el szülővárosomtól, amelyhez ezer szál füz. Eltékintve attól, hogy :az év nagyobb felét — ha közigazgatásilag Nyirpazonyhoz is tartozó, de valójában nyíregyháziak által birtokolt Sóstószőlőtelepen óhajtom tölteni, ahonnan naponként az imádott Sóstófürdő parkjában teszek nagy sétákat s ép ily gyakran fogok bejárni a városba, casinóba, körbe, -— mindettől eltekintve érdeklődésem városunk sorsa és ügyei iránt á legkevésbbé sem csökkent, mit egyelőre az bizonyít, hogy sohasem olvastam a »Nyirvidék«-et oly alaposan és oly figyelemmel, mint elköltözésem óta. Azután vannak szivemhez nőtt gyermekeim Nyíregyházán. A néhai Fest László jobbján állottam, mikor — tán 30 év előtt a kereskedőtanonciskolát létesítette. A felsőkereskedelmi iskola létesítésének két évi munkája is erősen hevített ,no ezért Baruch Arthurral együtt a képviselőtestület részéről nyertünk jegyzőkönyvi elismerést. A gyermeküdülőtelep létesítéséről is elmondhatom magamban, hogy »quorum pars mag11a fui!« És a »Nyirvidék!« Sohasem felejtem el, hogy a közigazgatás államositása« címen — névtelenül — irt cikkeimre mily elismerő kijelentéseket hallottam a casinóban előkelő személyektől az ismeretlen cikkezőre. És a Bessenyei hangversenyekről irt tárcák milyen tetszésben részesülten. Aztán az »Természet-Társadalom« rovat, amelyet egy évig töltöttem meg. És a sok apró-cikk-gondolat, amit a »Nyirvidék<: közvetített. Nem-nem; nem lehet elszakadni a szülővárostól, melyben 65 évig éltem és 39 évig ügyvédkedtem. Elmentem, mert az uj idők rohama nem az én erőmnek való, mert a mai idők szelleme, mely annyira ideálok nélkül szűkölködő, melyet a tülekedés, anyagiasság jellemez, nagyon távoli nekem. Vágytam a csendes nyugalom után és megelégszem a szemlélődéssel. Ez azonban élénk és főtárgya a szeretett város és annak minden ügyei. Még egyszer köszönöm a meleg sorokat az írójának és a »Nyirvidék«-nek és vagyok állandóan tisztelő híve Budapest, 1929. január. Dr. Hoffmann Móric. — Üzleti könyvek, pénztárkönyv, főkönyv, strazza, folyószámlakönyv minden minőségben nagy választékban kaphatók az Uj ságboltban. — Gobelin-képek kaschirozását passepartout-szerüleg a legkényesebb igényeket is kielégitőe® készíti * ] ó b a-n y o m d a könyvkötéseete Nyíregyházán, Széchenyi „Az alkohol számlája" címmel tart előadást Kielmer Károly dr. sierdáű délután 6 órai kezdettel a Toráéi Körben Érdeklődőket szívesei lát a Turáni lör vendégül (A Nyírvidék tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Turári Kör Közművelődési Egyesület január hó 9-én délután 6 órakor folytatja Nyírvizpalota köri helyiségében, nagy népszerűségnek örvendő ismeretterjesztő és irodalmi előadásait. Bánhegyi Kálmán, Névery János és Bekény Aladár nagyhatású és rendkívül érdekes előadása után most Klektier Károly dr. igazgató főorvos tart előadást, »Az alkohol számlája* címmel. Az előadásra, amely a Turáni Kör Nyírvizpalota első emeleti helyiségében pontosan délután bórakor kezdődik, a tagok, hozzátartozóik és vendégeiken kívül az érdeklődő nagyközönséget is szeretettel meghívja a Turáni Kör. Belépti dij nincs. % A KIOSZ helyi csoportja tegnapi űieséo a Kézműves Kamara mellett foglalt állást (A Nyírvidék tudósítójától.) Tegnap este 8 órakor tartotta a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének helyi csoportja saját székházában nagyválasztmányi ülését, Huray János elnöklete alatt. Az "ülésen mintegy 50 iparos vá lasztmányi tag jelent meg. A fon' tosabb ipargazdasági kérdések letárgyalása után Hermann Miksa kereskedelmi miniszter kívánságával kapcsolatban, — melynek lényege az iparosságnak a sorsa felett való saját döntése, foglalkozott az Önálló Kézműiparos Kamara kérdésével is. Köztudomásu dolog, hogy az ország összes ipartestületeinek rendkívüli közgyűléseken kell dönteni febr. hó 3-ig ^afelett, hogy tud-e önállóan cselekedni és akaratának érvényt szerezni, minden külső befolyás nélkül. Nyíregyháza iparossága tudja, hogy a közös Kamarák harca nem az iparosokért való Szeretétből fakad, ellenben az önállóságra való törekvés az egész iparosság évtizedes küzdelme. Ezzel a kérdéssel foglalkozva iklódi Molnár Zsigmond választmanyi tag, aki a következő indítványát adta elő: Minden iparos tudja, hogy a közösségnek soha sem volt haszna, legalább is az iparosságra nézve nem. Megadta a kereskedelmi miniszter ur azt a lehetőséget, hogy megmutassa az iparosság, hogy megérett-e az önálló gondolkodásra és megérdemli-e azt, hogy önálló legyen. Hívják tehát fel a választmányon keresztül az egész nyíregyházi iparosságot és álljanak talpra az önálló Iparos Kamara mellett, ne üljön fel a közös Kamarák ál tal felnyergelt ipartestületi elnököknek s napidíjjal ellátott korteseknek. Itt az ideje, hogy a rendkívüli közgyűlésen tántoríthatatlanul, az Önálló Kézműipari Kamara mellett foglaljon állást. Az indítványt a választmány egyhangúlag elfogadta, majd kimondta az Önálló Kamara mellett való állásfoglalását. ELJÁRÁS INDULT A BÖKÖNYI VEREKEDŐK ELLEN December 27-én bál volt Bököny községben az elemi iskola egyik tantermében. Ugy 3 óra lehetett, amikor a bálból hazafelé indult Csordás József bökönyi lakos. Alig lépett ki az utcára, amikor mellé lépett Boros József és három társa, közre fogták, átkísérték az utca másik oldalára s ott arra kérték, hogy menjen velük be a korcsmába s igyanak meg még egy pohár bort. Csordás vo-' nakodott velük tartani, mire Boros szidalmazni kezdte, majd két ízben arcul is ütötte. Csordás erre védelmére elővette zsebkését s a dulakodásban megsebezte Boros homlokát, majd futásnak eredt. A társaság tagjai utána vetették magukat s vagy 200 méternyi távolságra ettől a helytől utolérték s Juhász Mihály kétszer beledöfte a kését Csordás jobb alsó és felső karjába. Közben a társaság többi tagjai is odaértek s ki kézzel, ki késsel ejtett rajta sérülést, ennek a támadásnak részleteire azonban Csordás nem tudott már a csendőrségen felvilágosítást adni, mert egy szúrás az arcán, egy pedig a homlokán érte s a vér annyira elborította az arcát, hogy semmit sem látott. Mikor jól helyben hagyták Csordást, a tettesek tovább állottak. A feljelentés nyomán a csendőrség megkezdte a vizsgálatot s mindenekelőtt Borost hallgatta ki, aki beismerte, hogy valóban belekötött Csordásba s minden különösebb ok nélkül kétszer arcul is ütötte, amire Csordás őt zsebI

késével megsértette a homlokán s ez a sebe 3 nap alatt gyógyult be. —- Juhász Mihály beismerte , azt, hogy Csordást üldözte s elsőnek érve utol megszúrta. Okul , csak annyit tud felhozni, hogy j Boros neki barátja s amikor meg• látta, hogy Boros homloka véres, I bosszút akart állni Csordáson a | barátjáért. Sarkadi János beismeri, hogy kézzel megütötte Csordást, azt azonban tagadja, hogy kést vett volna elő. Juhász János volt a társaság negyedik tagja, ő azonban azt vallja, hogy nem vett részt a verekedésben, sőt ő volt az, aki amikor meglátta ,hogy Csordás erősen vérzik, felszólította társait arra, hogy hagyják abba a verekedést, mert már alaposan elbántak Csordással. Azt a szembesítések során sem sikerült megállapítani, hogy az arcán és a fején ki szúrhatta meg Csordást, akinek a sérülése három héten belül gyógyulhat meg. A verekedésben résztvevők el-r len az eljárást megindították. ^iHiiiiiiiiiiiinitiiiimiiíiiiiüiiiNiiiiiiiiiiiiiiiHniiiihu ÚJRA Pli OKU A MÁLTÁK A KÖZLEKEDÉSI Megint új közlekedést rend van S így most már annyi a stmhály, kérem, Hogy a: ember törheti a fejét: Siabály szerilen mikép is tépjen. Minap is a paragra fusokat Sétám köriben úgy összecseréltem, Hogy a, vasúti állomás helyett Ki a. Morgó legvégére értem. DIOIKUS. 'Wfii!íinni]»iiiii!aii!í!íiiiiiniiiiMfiiíiiii!(fiinii{(' ^ertsa és sx&T^e^eV, és ai^&gaV. nagy választékban érkeztek Schoblik i Xárolyné kézimunka üzletébe ' Lutherház. 10028-3 j •V ,„.,.„_ 1 Napi hírek KISNAPTAR Január 9. Szerda. Róm." kath. Julián. Gör. kath. Polyeukt. Prot. Marcel. Izr. Tebeth 27. Apolló Mozgó: »Rémnapok » Szibé" riában«. (5, 7 és 9 órakor.) Diadal Mozgó: »A vereshaju«. (5, 7 és 9 órakor.) Városi Színház Mozgó: »Magyar rapszódia«. (5, 7 és 9 órakor.) Egész héten át a Gergelyffy és /w&zs-gyógyszertárak tartanak ügyeleti szolgálatot. A Városi gőz- és kádfürdő: nyitva reggel 6 órától. A gőzfürdő kedden és pénteken csak nők részére van nyitva. Vasárnap csak déli 12 óráig van üzem. Szabolcsvármegyi Jósa-Muzeutn : zárva. Rádió műsor. Budapest. Szerda. 9.1 5: A m. kir. 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. — 930:' Hírek. — 9-45: A hangverseny folytatása. — 12.00: Déli harangszó. — 12.20: Zongorahangverseny. -— 1.00: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 2.30: Hírek, élelmiszerárak. — 3-3o: A Ma gyar Rádió Újság Morse-tanfolyama. — 4.00: Kálmán bácsi mesedélutánja. — 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. >— 5.10: Pillítz Dezső előadása. — 5.40: Kurina Simi és cigányzenekarának hangversenye. —• 6.50: Rádióamatőrposta. — 7.50: Kabaré-est. — 10.06. Pontos időjelzés, hirek. Utána: Gramofonhangverseny. — Eltemették Klis Lajost és fiát. Klis Lajos 65 éves korában meghalt. A neves tanár holttestét Nyíregyházára hozták a hősi halált halt fiával ifj Klis Lajossal együtt. Temetésük hétfőn délután 3 órakor volt a Morgó temetőben, ahol Nagy Lajos ref. lelkész búcsúztatta. A debreceni siketnéma intézet nevében Markovits Árpád emlékezett meg Klis Lajosról a siketnémák nagynevű pedagógusáról. A család a következő gyászjelentést adta ki: Klis Lajosné, sz. Philippi Ida a maga és rokonsága nevében fájdalommal telt szívvel jelenti, hogy hőn szeretett férje Klis Lajos a budapesti áll. siketnéma intézet nyugalmazott igazgatója, a koronás arany érdemkereszt, a II. polg .hadi érdemkereszt és a legfelsőbb elismerésről szóló érdem-érem tulajdonosa, folyó hó 3-án életének 65., boldog házasságának 42. évében hoszas szenvedés után elhunyt. A drága halottait f .hó 6-án, vasárnap délután 3 órakor a kerepesi temető halottas házából a ref. egyház szertartása szerint elbúcsúztatva, rég elhunyt egyetlen gyermeke földi maradványaival együtt a nyíregyházi családi sírboltba szállítjuk örök nyugalomra. — Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. — Söffőrvizsga Nyíregyházán. Szombaton volt a söffőrvizsga Nyíregyházán. Ezen a vizsgálaton hat soffőr gépkocsivezetésre, egy pedig motorkerékpárvezetésre kapott képesítést . <