Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-08 / 6. szám

1929. január 8. JftfVíKY IDKL Péter, Bellenegger Róbert, Han­kóczy Jenő, Kovácsy Béla stb. Az egyes közleményeket igen sok ábra, fénykép, grafikon és táblá­zat teszi élvezetessé és hasznosab­bá. A második rész, az úgyneve­zett hivatalos rész, a magyar föld­mivelésügy szervezetét és a föld« mivelésügyi minisztérium tevékeny ségét ismerteti. Bepillantást nyer­hetünk a magyar mezőgazdaság főhadiszállásának lázas és tevé­keny munkájában, ahoi Mayer Já­nos földmivelésügyi miniszterünk vezéri parancsszava és tervei alap­ján a kiváló tisztviselők és szak­emberek intézik mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében ujabb és ujabb tervek alapján a megfeszí­tett küzdelmet a versenytermelés terén és intézik ezer és ezer ma­gyar gazda ügyes-bajos dolgait. Igen ügyesen van összeállítva »A magyar gazda abc-je« cím alatt mindaz a sok tudnivaló, amelyre a magyar gazdának a mai rohanó időkben mindjobban szüksége van. A tartalmas kis könyvhöz Ma­yer János földmivelésügyi minisz­ter irt igen értékes és komoly elő­szót. A Versenytermelési Utumutató­nak egy magyar gazda asztaláról sem szabad hiányoznia. A több tudás a legjobb fegyver a ma­gyar gazda kezében, ha sikerrel akarja felvenni a harcot az agrár­termékek világversenyében. Több tudást és ismereteket ad a Ver­senytermelési Útmutató is, amely­nek megjelenéséért a gazdatársa­dalom részéről csak elismerés il­letheti a szerkesztő-bizottságot és a szerkesztőket. A Versenytermelési Útmutató nyomdai kiállítása a Pátria-nyom­da áldozatkészségét és szép mun­káját dicséri. A könyv ára 3.— pengő. Beszerezhető az Útmutató szerkesztőségénél: Budapest, IX. Bakács-utca 8. III. 17. Kitűnően sikerűit az Öregek Bálja (A .Nyírvidék" tudósítójától.) Vasárnap este 8 órakor a Ko­rona fényesen kivilágított nagy­termében mind nagyobb szám­ban gyülekeznek a hagyományos öregek báljára a szórakozni vágyó vendégek. Az öregek bálja — fogalom Nyíregyházán. A vá­ros iparos társadalma minden évben pompás bál rendezésével kezdi meg az uj esztendőt. A szeretet és összetartás impozáns megnyilatkozását pecsételik meg ezen az estélyen, amely a far­sang egyik legszebb és legsi­kerültebb mulatsága. Fél 9 órakor Horváth Lajos kitűnő cigányzenekara a türel­metlen, táncolni vágyó fiatalság unszolására a .Zöldre van a, zöldre van a rácsos kapu" kez­detű csárdásra zendit és a nagy terem sima parkettjén egyszerre a megszámlálhatatlan párok so­kasága perdül a szép magyar temperamentumos táncra. A rendezőség élén Zomborszky Dániel ipartestületi elnök, ifjú Tóth Pál alelnök, Bálint István p ügyész és Zeke László jegyző j fogadják a vendégeket. Fél 9 után dr. Kállay Miklós I főispán érkezik meg Harsányi • László titkár kíséretében. A fő­ispánt nagy szeretettel fogadja az ipartestület vezetősége. Nyíregyháza iparosságát ezen a fényes ünnepi estén a debre­ceni Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében dr. Harsányi Imre és dr. Olasz Vilmos titkár, a debreceni Ipartestület képvisele­tében Varjassy Imre ipartestületi elnök, Tóth Lajos alelnök és Lechner Lajos jegyző jelentek meg. A város reprezentatív egyéni­ségei között ott látjuk Szohor Pál főjegyzőt, Ozory István rendőrtanácsost. Tóth László iparhatósági biztost, dr. Walter Géza volt iparhatósági biztost, dr. Oönczy József árvaszéki el­nököt, és dr Polunszky Pál. II. aljegyzőt. Az Iparos Ifjúság Ön­képző Egyesületét dr. Garay Gyula elnök képviselte. Az ipa­rostanonciskola nevében Varsa Ferenc igazgató jelent meg. Az ifjúság a legszebb hangu­latban, tüzes temperamentummal táncolt, szinte megszakítás nélkül és csak a hajnali órák nappali világossága mellett ért véget a nagyszerűen sikerült Öregek Bálja. MAGYAR RAPSZÓDIA prolongálva szerdára - csütörtökre Egy pengő! a „Nyíregyházi Útmutató ésTelefonnévsor" Kapható trináM kömyvlnrMkadfebm és a Jóba-nyoradáfcea. Mozi Onnepi díszbe öltözötten, zsnfolt nézőtér előtt peregtek le a „Magyar rapszódia" jelenetei lég csütörtökön is a Magyar rapszódiát játszák Még a legnagyobb világslágerek előadásainál sem tapasztaltunk olyan elementáris erővel kitörő érdeklődést, mint amilyet a »Ma­gyaj- rapszódia« szombattól folyó előadásain. A Városi Színház agi­lis és fáradhatatlan igazgatója, Vadnay Ferenc, erre a kivételes alkalomra nemzeti szinü pompába öltöztette a színpadot, orkesztert és nézőteret, sőt az üzemi kerté­szet is képviseltette magát a díszí­tésben, amennyiben a rivalda előtt egy sor cserép piros muskátli stíl­szerűen illeszkedett bele az ünnepi hangulatba. Magáról a filmről mit írjunk ? Azt meg kell néznie mindenkinek, aki csak teheti. Nemcsak azért, mert magyarfilm s tele van a ma­gyar alföldön s közvetlen Nyír­egyháza mellett felvett festői táj­képekkel és jelenetekkel, hanem azért is, mert a darab jórésze itt játszódik le Nyíregyházán, a hu­szárlaktanyában. Talán lehet arról beszélni, hogy a darab szüzséjén és rendezésén itt-ott, apró nüanszok­ban meglátszik, hogy nem született magyar keze alkotta, de ezeket nem számithatjuk hibának, hiszen a filmnek ezer jó tulajdonsága és szépsége mellett ezek a kicsiségek eltörpülnek. A gazdag miisorban, amelyei még csütörtökig játszanak a Vá­rosi Színház Mozgóban, egy kis rajzburleszk, egy délamerikai uti­kép s egy kacagtató burleszk is szerepel. Tekintettel a nagy érdeklődésre, az igazgatóságnak sikerült a film játszási jogát nagy áldozatok árán két napra prolongálni s igy a »Magyar rapszódia« még szerdán és csütörtökön megy a Városi Színház Mozgó. A mozgó zenekarán kívül, amely a magyarfilm előtt Liszt Ferenc II. rapszódiáját játszotta el nagy sikerrel, Mantu Aladár is játszott zenekarával az egyes tipikus ma­gyar jeleneteknél, amelyekben bő­velkedik a nagyszerű darab. Rémiapok Szibériában: — mi más rej­tőzhetne ez alatt a cím alatt, mint egy kiragadott epizódja an­nak a kinzóan érdekes kornak, amelyben a cár Oroszországa be­lefeküdt a forradalom lángoló Prokrusztes-ágyába! Nagy színész alakításán keresz­tül lép közel hozzánk a Szentből Cédává váló Oroszofszág lelke — Lon Chaney halhatatlan szobrot állit játékával és maszkjával egy orosz muzsiknak, aki szerelmes földesasszonyába. Tatjána: a föl­desasszony.- Barbara Bedford a filmen, mellette és Lon Chaney mellett még Huszár Pufinak nyújt alkalmat a Rémnapok Szibériá­ban, hogy filmpályája legjobb alakítását produkálja. Az Apolló Lon Chaney-nek az Notredamei toronyőrt és az Operaház fan­tomját is felülmúló filmjén kívül két szenzációs burleszket mutat be a »mi bandánk-kal« és »Stan és Pan «urakkal. Az Apolló an­nak ellenére, hogy a Lon Chanef film igen nagy áldozatokba került, helyárait nem emelte fel. * Lon Chaney nagyszerű játéka dominál ebben az amerikai film­ben, amely a bolsevizmus rémsé­geit tárja a maguk meztelen va­lóságában a nézők elé. A filmen megelevenednek azok a szörnyű­ségek, amelyekről idáig legfeljebb csak leírásokból nyerhettünk ké­pet. Lon Chaney nagyszerű játéka mellett Barbara Bedford és Ri­cardo Cortez gondoskodnak arról, hogy a rendezés mellett játékban is tökéleteset nyújtson a film. * A Rémnapok Szibériában című hatalmas Lon Chaney filmet csak két napig tudja az Apolló műso­ron tartani, szerdán és csütörtö­kön, mert péntektől újra egy ha­talmas orosztárgyu filmet kényte­len műsorra tűzni a Néva leánya címmel Cendia Cictnc-szel a fő­szerepben. á hóhér fia Í »A hóhér fia« című film, ame­lyet tegnap és tegnapelőtt muta­tott be a Diadal Mozgó aagy si­kerrel, Ujkaledóniába vezet ben­nünket és ott a rabok szigetének elrettentő miliőjében játszódik le a hátborzongató történet minden mozzanata. A sziget kegyetlen hó­hérának elvesztett gyermekét a sors husz év után az apja kezei közé sodorja, aki csak a nyaktiló mellett ismeri fel a fiát, akinek épen ártatlanul fejét akarja venni. A könnyed, napsugaras filmek kö­zött ujszeriileg hat nagy ritkán egy­egy ilyen sötét hátterű, megdöb­bentő borzalmakat feltáró dráma is. Ezt a szomorú filmjátékot »Johny és a nők« című burleszk kísérte. Mától kezdve uj műsora van a. Diadalnak. Két napon keresztül Eise »Jeruzsalem« cimü regényé­nek filmváltozata, »A szent Ska­rabeus«, továbbá »A primadoanai négy lovagja« cimü vígjáték ke­rülnek bemutatásra. Az első da­rabban Grete Moshelm és HoIIay Kamilla, a másodikban pedig Irene Rich játszák a főszerepet A S2inházi tenekar betanítása a Kalina Tivadar kitűnő karmester érdeme. A Debreceni Kereskedelmi éi Iparkamara ftdTözll az 50 é?es Nyirfidéket A debreceni Kereskedelmi és Iparkamara titkára dr. Diczig Ala­jos levelet irt szerkesztőségünk­nek, amelyben megemlékezik arról a jő viszonyról, amelyben a nyi»­egyházi és szabolcsvármegyei ke­reskedők és iparosok kerületi ér­dekképviselete minden időben volt lapunkkal, majd a következőket irja a Nyirvidék 50 éves jubileu­mával kapcsolatban: Magam részéről is kívánom, hogy a lap nagyszerű szerkesztő­jével egyetemben sokáig éljen, vi­ruljon, boldoguljon. Legújabb bivatlapoK az UJSÁGBOLTBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom