Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-05 / 4. szám

1január S. jWVíRYíDik. 7 Képzőművészet ~ Zene Földessy Araold világhírű gordonkaművész csütörtöki hangversenye egyike lesz a szezon legnagyobb zenei eseményeinek (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Bessenyei ivör január 10-én, csütörtökön esUtc fél 9 órakor tartja negyedik bérleti hangversenyét a Korona nagytermében. — Ezalkalommal Földessy Arnold, a világhírű gordonkaművész, a halhatatlan emlékű Popper Dávid utóda lép fel nagyszerű, változatos műsorral, amelyet legközelebb részletesen hozunk. Földessy Arnold az Országös Zeneművészeti Főiskolán végzett, Popper Dávid tanítványa volt s amikor megszerezte a müvészoklevelet, a m. kir. Operaház hangversenymestere lett. Ezután bejárta egész Európát, Délamerikát az Egyesült Államokat s mindenütt meghódította a közönséget ördögies technikájával és ragyogó művészetével. Sok évvel ezelőtt egy izben már volt alkalma hallani Földessy Arnoldot a nyíregyházi publikumnak és ez a kivételes alkalom csütörtökön este megismétlődik. A nyíregyházi zenei szezon ezen páratlanul nagyjelentőségű eseménye elé a közönség nagy várakozással tekint. Jegyek a Ferenczi-féle könyvkereskedésben válthatók 6, 4 és 2 pengős árban. Telefon: 318. A budapesti egyetemi zenekar szereplése Nyíregyházán A »Tanitók bálja« rendezőségének sikerült megnyerni a budapesti egyetemi zenekart a február 2-iki tanitóbálra. A 42 tagu, csupa egyetemi ifjakból álló zenekar a budapesti zenevilágban is nagy népszerűségre tett szert. 42 fiatal zenész ember egyúttal 42 táncost I is jelent s ugyan melyik bálrendezőség tud már eleve 42 táncost biztosítani? Mert hogy a budapesti jogászok a nyíregyházi uri fiatalsággal versenyre fognak kelni a nyíregyházi lányok és asszonyok megtáncoltatásában, annyi bizonyos! üjíiások az interurbán ieieíoiforgalomban Koss&n beszélgetések, több személy felhívása, időpontkikötések Budapestről jelentik: A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint január 1 -tői kezd ve ugy a belföldi távolsági, mint nemzetközi távbeszélőforgalomban a következő újítások léptek életbe: 1. Ha a forgalmi viszonyok megengedik, a gyenge forgalmú órákban meghatározott időre kért hosszutartalmu beszélgetések is válthatók, dijuk az erős forgalmi órákban folytatott beszélgetések dijának fele. 2. A hívó félnek jogában áll mindaddig, amíg a beszélgetés megkezdésére fel nem csengetik (előzetes felcsengetés), akár saját előfizetői állomásának számát akár a hivott előfizető számát a Méhány ssó a szegényügyról „Vagy vessük ki a jótékonysági adót és fokozzuk a város segélyzö fikcióját, mert ez az eddigi keretekben nem lehet eléggé hatásos." Fenti idézet a Nyirvidék újévi számában, »Nyíregyháza közönségének ujesztendeje« cimü cikkben ötlött a szemembe. A ránk köszöntő újesztendő tennivalói között a szegényügyet is érinti néhány sorban a cikkiró, mint olyat, amely teendő a város vezetőinek ez évi megvalósításra váró tervei között foglaltatik. Ha a szegényügy rendezése ma már olyan mérvű teendővé fejlődött, hogy azzal a város hivatalos köreinek foglalkozniok kell, a város társadalmi tényezői sem haladhatnak el a kérdés mellett közömbösen. Ugy látszik. ma már a szegényügy olyan szociális kérdésévé leli a vá-' rostiak, melyet az eddigi jótékonysági alapon elintézni nem lehet. szóbanforgó két központ hálózatán belül megváltoztatni. A beszélgetés előkészítésénél kívánhatja továbbá azt is, hogy a beszélgetést egy bizonyos meghatározott idő előtt ne létesítsék és a kikötött időpontot utólag is kitolhatja. E kérelem teljesítéséért külön díj nem jár. 3. Külön meghívással két személyt is lehet beszélgetésre kér_ ni és az is meg van engedve, hogy a kijelölt személy megtalálására ne csak egy, hanem két állomást nevezzenek meg. 4. A hivatalos tőzsdeidők tartama alatt a tőzsdehivatalokhoz szóló beszélgetéseket a lehető leggyorsabban kell lebonyoliani. És ha ez' igy van, akkor a kérdés megoldásához, a kérdés rendezéséhez hozzá kell kezdeni még ma és nem holnap! Az utóbbi években a jótékony egyletek egyik a másika után alakulnak azzal a célzattal, hogy az elhagyottakat, az éhezőket, a didergőket különféle célok igénybevétele mellett ellássák a szükséges élelemmel, ruházattal, vagy tüzelővel. Hogy kitűzött céljaikat nem tudják teljes mértékben megvalósítani, az nem az ő hibájuk! És ha azt látjuk, hogy az a sok egyesület nem tudja a szegényügyet a maga karitatív intézményei segélyeszközeivel ellátni, okvetlen keresni és kutatni kell az okokat, hogy miért nem és miként lehetne e kérdést, ha nem is teljes közmegelégedésre, de legalább ugy megoldani, hogy nagy általánosságban már a közeljövőben segítve lenne a bajon. t. Régen, a jó békeévekben, amikor nagyobb volt a kereseti lehetőség, nagyobb volt a munkaalkalom, egy-két jótékony egylet teljesen elegendő volt ahoz, hogy a felfelbukkanó nyomöron segitmessen. Pár fillér teljesen elegendő volt a napi élelmiszerszükséglet fedezésére egy embernek. Ma ezen a téren is más a helyzet. Pár fillérrel nemhogy segíteni lehetne, hanem ellenkezőleg, a nyőmorhoz még gondot is adunk a szűkölködőnek, hogy mit is csináljon a pár fillérrel, mert vásárló ereje nem lévén, segíteni nem tud magán, s ha már egyszer kapott, aznap már nem is kérhet hozzá, hogy segíthessen magán és enyhítsen a nyomorán, mert számtalan azoknak a száma, akiken még aznap segíteni kellene. Viszont a munkaalkalom csökkenése folytán, a fogyasztóközönség igénye leegyszerűsödvén, a kereslet minden téren csökkenvén mindennemű termelési ágazatban, ma a segítésre szorulók száma megsokszorozódott a békebeli viszonyokhoz mérten. Figyelembevéve ezt a két szempontot, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a segítésnek az a módja, amely a békeviszonyokban teljesen helytálló lehetett, ma már nem. jelel meg a követelményeknek. Ha e két tényezőhöz hozzáveszszük még a harmadikat, mely a vigalmiadó, engedélyezési dij és a többi különféle adók formájában a jótékonycélu estélyek jövedelmét alaposan leapasztja, akkor teljesen tisztán áll előttünk a társadalmi egyesületek karitatív munkája, heroikus küzdelme elégtelen voltának a magyarázata. És ha meg van hozzá a kellő bátorságunk, hogy megvalljuk önönmagunknak azt a letagadhatatlan és rideg tényállást, hogy az eddigi módszerek igénybevevéss bármily fokozott arány( ban is tökén jen az, rna már kevés ahoz, hogy a meglevő nyomoron vele enyhíteni lehessen, akkor önként tolul előtérbe annak a szükségessége, hogy az eddig társadalmi uton, nemesszivü, jótékonyegyleti hölgyeink által gyakorolt szociális bajok enyhítésén hatósági uton kell segítenünk. A jótékonycélra szánt adományokat, történjenek azok bármilyen formában a maguk teljes egészében kell rendeltetésükre fordítani. Sem adminisztrációs, sem más cimen nem szabadna azokat az összegeket eredeti rendeltetésüktől elvonni. A szegényügy rendezésénél, mely az 1Q29. évben kilép a társadalmi egyesületek karitatív tevékenységi köréből és közüggyé lép elé, fel kell használni a jótékony egyesületekben szerzett szomorú tapasztalatokat. E tapasztalatok igénybevevése alapján kell e nagy horderejű kérdés megoldásához fogni s hisszük és reméljük, hogy addig is, mig a gazdasági helyzet jobbrafordultával a szegényügy nagyrészben mintegy önmagától megoldódik, a hivatalos körök addig is olyan megoldási módozatot fognak találni, mely teljesen begyógyít ja a társadalom testén levő e fájdalmas sebet! M o z 1 Vadászat Brazília óserdeiben Tegnap is táblás ház nézte végig a Diadal Mozgó pompás műsorát, amelynek keretében két nagyszabású világszenzáció szerepel. »Vadászat Brazília őserdeiben« ismeretterjesztő film, amely gyönyörű szép eredeti felvételekben tárja elénk a vad dsungel csudálatos növény- és állatvilágát. A legfélelmetesebb vadállatokat, mérges kígyókat pompázó exotikus növényeket varázsolja elénk a filmező egy vadászexpedició kíséretében. A másik film: »Modern Casanova« káprázatos miliőbe bujtatott frappáns Harry Liedtke vígjáték, amely ben nem ő csavarja el a bájos hölgyek fejecskéjét, hanem fordítva. Annyi bizonyos, hogy ilyen sok elragadó szépségű mozicsillagot, mint ebben a darabban, ritkán lát •az ember egy csokorban. Ezt a nagyszerű műsort még csak ma vetiti a Diadal. Mezőgazdaság A szőlősgazdák nagygyűlése. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete rendkívüli közgyűlésre hivta össze a szőlőtermelőket. A nagygyűlésen foglalkoznak a szőlősgazdák nehéz anyagi helyzetével. Demonstrációra készülnek az állami és községi terhek csökkentése érdekében. A közgyűlést január 20-án Budapesten a régi képviselőházban tartják meg. A földművelésügyi miniszter eperfákat oszt ki a selyemtenyésztési felügyelőségek utján A földmivelésügyi minisztérium utasítása alapján az egyes selyemtenyésztési felügyelőségek a selyemtenyésztés fokozása érdekében a termelők között nagyobb mennyiségű eperfa-csemetéket fog kiosztani. Mindazok, akik tavasszal saját udvaraikon, kertjeikben vagy földjükön eperfát óhajtanak ültetni, folyó hó 8-ig kell, hogy az erre vonatkozó igényüket az egyes felügyelőségeknél bejelentsék. A selyemtenyésztésre vonatkozó útbaigazítást és magyarázatot készségesen adnak az egyes felügyelőségek, akik az idén különös gonddal óhajtják előkészíteni a tenyésztés munkáját és különösképen minden igyekezetükkel azon vannak, hogy ennek révén minél több szegény embernek nyújtsanak kenyeret e szép és igen jól jövedelmező foglalkozás által. — Fővárosi lapokra előfizetését eredeti tarifa mellett az Ujságboltban újíthatja meg. Az Ujságboltban történő előfizetések után mindazok a kedvezmények járnak, amelyeket a lapok megadnak, eeen kivüi portót sem kell fiietni. — Pénzintézetei; résiére le reáborít ékot regyes színben és minőségben 1000 darabonként 9 pörgőért szállít a Jóba-nyoaad*. Figyelem! Hé- és 'á^rcipőjét ««ját érdekében jariítMsa * villanyos gőcerőre b»«!des«tt Műikén *ffii]avitó Qzewben Xriayi llona-M. t. kant 'kíai/vhan. 10585—I