Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-31 / 26. szám

1929. január 31. JWYÍRYIDÉK. egy alpesi utazási film és a Ma­gyar hiradó hirei előzték meg. Mától kezdve uj grandiózus mű­sora van a Diadalnak. Két na­pon keresztül »Seherezade« vagy »Kelet titkai« cimü csodálatos szépségű exotikus történet kerül bemutatásra Petrovich Szvetiszláv •és Marcella Albin kabinetalakitá­sával. Ez a darab valamennyi ed­dig látott keleti filmet felülmúlja. Nyíregyházi vüros üdóbivataíaioi. Hirdetmény. A földbirtokrenaezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről s?őló 1928 évi XLI. t. c. 3. 4. 10 és 16. §-aiban foglalt földbirtok­politikai cslokra b? államot meg­illető íregváltási jog gyakor­lása u»j=»n juttatott ingatlanok ellenértéke kiszámítására és a metjaliapitott ellenérték kiegyen­lítésére vonatkozó rendelkezé seknek végrehajtásáról kiadott 1928. évi 8000. P. M. számú k*r rendelet 2. Cim 20. §-ának (2J bekezdése értelmében. Az egyéni kivetések össze­geit magukban fogla'ó kimu­tatásokat 1929 január hó 26-tól 1929. február hó 9-ig bezárólag a n 'rott városi ado­hivatal közszemlére kiteszi. Az egyéni kivetéseket maguk­kan fo'laló kimutatások a városi adóhivatal 41. számú szobájában — a hivatalos őrák alatt — roegte kinihetők. Az erdekeltek itt kellő felvilá­gosítást és atbaigazitást nyernek. Nyíregyháza 1929, január hó 25-én. Városi adóhivatal. 385—3 és villamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközö Petrovics Lajos villanyszerelési vállalata Üzlet; Kálvin-tér i4, sz L'ptay-ház Lakás rsüi3gr_utca K: 4095—1929. sz. Hirdetmény. Nyiregyháza város tanácsa közhírré teszi, hogy folyó évi február hó 2. napjára eső szombati hetivásár az ezen napra eső ünnep következ tében, elöttevaló napon, folyó évi február hó 1. napján, pénteken lesz megtartva és e heiivásárra vészmentes helyről mindenféle állat fel hajihaló. Nyúegyháza, 1929. évi január hó ?8-án. :59 -í A Városi Tan cs. Szabolcsvármegye feir. taoíeliigvelője rendeletet adott M a Eeteíeaö fiimoktatásról Benkő András kir. tanfelügyelő a kötelező fiimoktatásról a következő rendeletet küldte meg az iskolák igazgatóinak Az 1929 január 12 én kelt 95.386-928. film sz. vkmin. rendelet szerint a kötelező isko lai oktató film eló' dások országos lebonyolításával megbízott Ma gyár—Holland Kulturgazdasági R.-T. igazgatósagának jelentésé­ből a vallás- és közokt. miniszter ui; arról értesült, hogv az oktató film-előadások zavartalan meg tartásának biztosítása céljából a filmelőadásokban részesítendő is kóláknak és intézeteknek tan­évenként való előzetes beszer vezése tárgyában kiadott 26789 ­1928. IX. film sz. rendelet elle­nére .lásd „Hivatalos Közlöny 1928. évi 13. számában, a 154. oldalon) még mindig vannak olyan iskolák, amelyek vagy tel­jesen távoltartják magukat az oktatófilm előadásoktól, vagy szervezetlenség miatt az előadá­sokat csak szórványosan, rend­szertelenül látogatják. Megdöb­bentő az a részvétlenség, amelyet egyes iskolák a kötelezővé tett iskolai filmelőadások iránt tanú­sítanak Az oktatófilm-előadások dijá­nak beszedése körül sem járnak el egyes iskolák szabályszerűen s figyelmen kívül hagyják a dijak beszedésére vonatkozólag kiadott 37.547-928. IX. film számú (a keb. „Hivatalos Közlöny" 1928 évi 13 számában, a 151. oldalon közölt) rendelet 5 ik bekezdésé­ben foglalt azon intézkedést, hogy „azon helyiségekben, ahol a Társaság 37.547 928. sz ren delet megjelenése után állítja be szervezeteit, a részvételi dijakat az 1928 -1929. iskolai évben át £ menetileg csak a megszervezés idejétől kezdve, minden hónap elsején Vs ad havi részletekben, a következő iskolaévtől kezdve azonban már a beiratkozás al­kalmával egy összegben kell be­szedni." A dijak tehát a jelen tanévben, a jelzett esetben, havi Vs os összegekben szedendők be, havonkint előzetesen és nem esetről-esetre az előadások al­kalmával. Ennélfogva figyelmeztetem az iskolák igazgatóit, hogy a rész­vételi dijakat minden hónap ele­jén okvetlenül szedjék be és nyugta, ellennyugta mellett az illető helyi megbízottnak adják át. Nyiregyháza, 1929. január 29. Benkő András, kir. tmnfelügyel*. Nyíregyháza évi hétezer pengőt kénytelen fizetni a vármegye útépítési kölcsönére A szakosztályi ülés nem döntött ebben a kérdésben (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A tegnap délutáni szakosztályi ^gyüttcs ülés iránt a tagok részé­ről nagy érdeklődés nyilvánult meg. A tárgysorozatban sok fon­tos kérdés szerepelt, többek kö­zött az alispáni leirat, amely a vármegyei és utátépitési kölcsönök terhéből 7 ezer pengő évi teher átvállalását rendeli el. Bencs Kálmán dr. megnyitójá­ban üdvözli a megjelent szakosz­tályi tagokat és felkéri Szohor Pál főjegyzőt, terjessze elő jelenté­sét. Szohor Pál főjegyző Nagy Kál­mán és társai kérelmét ismerteti, az Árpád-utca burkolását illető­leg. Fontos volna a Széchenyi­utca és Árpád-utca rendbehozá­sa, de a városi tanács a nagy ki­adások miatt momentán nem tud­ná fedezni a városra eső költsé­geket s igy a szakosztály a kérel­met elutasítani volt kénytelen. A lovassági laktanya parancs­nokságának a kaszárnyához veze­tó ut burkolására irányuló kére^ mét ismerteti azután. Tekintettel arra, hogy ennek az útépítésnek terhe kizárólag a városra hárul­na, viszont a kérdés fontosságát ei kell ismerni, a szakosztály ugy határozott, hogy ezt a kérelmet csak később teszi javaslat tár­gyává és a legközelebbi útburko­lási programmba veszi fel. Elfogadja a szakosztály a szer­vezeti szabályrendelet 6. szakaszá­nak módosítását, amely a tisztvi­selőknek, tekintettel a nagy mun­katöbbletre, más reszortokba tör­ténő ideiglenes áthelyezésére vo­natkozik. Ezek a megbízások min­den díjazás nélkül három hónapig terjedhetnek. Özv. Tasi Józsefné volt városi I rendőr özvegyének az özvegyi | nyugdíj megállapítására vonatko­zó kérelmét a szakosztály elutasí­totta miután Tasi József rendőr nem volt nyugdíjjogosult. Noszágh Lajos volt városi hi­tes kegydijának felemelési kérel­mét a szakosztályi ülés szintén el­utasította ,miután Noszágh havi 33.51 fillér kegydija volt fizeté­séhez mérten legmagasabban van megállapítva. özv. Kovács Györgyné kérel­mét kegydij folyósítása iránt a szakosztály elfogadta és havi 40 pengőben állapította meg. Azonkí­vül miután elhunyt férje helyett Kovács Györgyné a Sóstó téli gon­dozását továbbra is ellátja, a szak­osztály 1929. január 1-től április 30-ig havi 60 pengő illetményt állapit meg részére a betöltetlen sóstói felügyelői állás terhére. Ezután Szohor Pál főjegyző is­merteti a belügyminiszter rende­letét és ezzel kapcsolatban az al­ispán leiratát, amely a vármegyei útépítési kölcsönből előrelátható­lap 35 esztendőre évi 7 ezer pen­gővel terheli meg a várost. Az al­ispáni leirat a minisztert rende­lettel megegyezően avval indo­kolja a város évi 7 ezer pengővel történő megterheléséi, hogy a községek kölcsönöket voltak kény­telenek felvenni az útépítés érde­kében, ami óriási terhet jelent a községek évi költségvetésében. így a községek nqegmentése érdeké­ben át kellett hárítani a kiadások egy részét. Nyiregyháza az ará­nyossági számítás szerint a köz­ségekkel szemben 7 ezer pengőnyi előnyt élvezett, illetve ennyivel fi­zetett kevesebbef a ráeső résznél. Az alispáni átiratra a képviselő­testületnek 15 nap alatt kell ha­tározatát beterjeszteni. A városi tanács javaslata az volt, hogy a szakosztályok vállal­ják el a 7 ezer pengő kiadást, amire miután az előirányzott kia­dási tételekben ez az összeg nem lett felvéve, fedezet nincs ugyan, de a tanács reméli, hogy a költ­ségvetésben lesz többletbevétel amiből ez az összeg esetleg meg­térül. Dr. Kovách Elek a belügymi­niszteri határozatot több tekintet­ben tartja aggályosnak. Mert hi­szen Nyiregyháza erejénél felül ál­dozott útépítési célokra. Formai szempontból is furcsának tartja, hogy egy egyszerű leirattal, min­den bővebb magyarázat és tájé­koztatás nélkül 7 ezer pengő sú­lyos tehertételt kérnek. Javasolja, hogy addig, mig erről a kölcsön­felvételről közelebbi adatokat nem kap a tanács, ne döntsön a szak­osztályi ülés. Mindaddig függőbe kell tartani a kérdést, amig a törvényhatóság pozitív határoza­tot nem hoz. Jármy Béla dr. helyesnek tartja Kovách Elek dr. érvelését, de ér­demben nem sok hasznát látja an­nak elfogadását, mert hiszen a vármegye a miniszteri rendelet ér­telmében jar el s miután a város a vármegye hatalma alá tartozik, nincs értelme az apellálásnak. Énekes János prelátus kanonok megérti a miniszteri rendelet in­tencióját és méltányosnak tartja, |ha a város a súlyos helyzetbe ke­rült községek terhének egy ré­szét az arányossági elv alapján magára vállalja. Kovách Elek dr. elvileg oszto­zik Jármy Béla dr. megállapítá­sával, de nem tartja időszerűnek a döntést ebben a városra oly nagyfontosságú kérdésben, amely nem törvényhatósági határozat, nem miniszteri döntés, hanem csak egy egyszerű felszólítás. Javasolja, hogy csak a legközelebbi szakosz­tályi ülés döntsön ebben a kér­désben és addig bei kell szerezni az alapos információt az ügy min­den részletére. Esetleg a hajdu­dorogi ut kiépítésével kell a köl­csönügyet kapcsolatba hozni. A szakosztályok Kovács Elek dr. ja­vaslatát fogadták el s igy a vá­ros ujabb súlyos megterhelésének ügyében csak a jövő szakosztályi ülés fog véglegesen dönteni. ^RllUIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIh. Eshet eső, jég vagy hő, Veress-féle kalap jó! ^uiiiiuiuiiiiiiHiiiiuiiiiiiiiiiiiiuifiiiiiiiiiiiiiiniiiiir F<GY£L€HH! GUMMID csak gummijavitó üzem tud szakszerűen javítani hó- s s»rcipőjét saját érdekében javíttassa a villany­és gőzerőre berendezett II „Vulkán gummijavitó üzemben Zrínyi ilona u 9 szam (bent nv udvarban| 254—2 ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR AZ ü JSÁG60LT6 N

Next

/
Oldalképek
Tartalom