Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-24 / 20. szám

január 24. JNt^flRYIDiíL T A jsaszabi leTenték biji vendégszereplése A társadalom haladása, egészséges irányban való fejlődése a néplélek termőtalaján nő és ezen épülhet az ország boldogulása. A civilizált államokban ezt az igazságot már régen felismerték és szent hagyományként becsülik meg. A társadalom széthúzása veszedelmet rejt magában. Magyarország összes gyógyulásra váró bajai — még a Trianon is, — attól nyerhetnek bizakodó reménységet: mennyire birjuk felfokozni a társadalmi békés viszonyt. íme van egy szérum: a levente intézmény, mellyel a tömeg lélektanába szépséget, erőt, szeretetet, egységes ér zelmet lehet belevinni, csak oktatói kar kell hozzá, mely kar böl•csességgel tudja mérlegelni nemes elhivatását. Társadalmi épitő munkára hivatott a levente intézmény. A kerületi, vármegyei, járási testnevelési felügyelőségeket az oktatói kar ma ga mellett találja. A háború előtt mit tett a falu ifjúsága? Téli időben ugy ahogy ellátta az istálló körüli munkát, unatkozott, dorbézolt. £s mit tesz a háború után serdülő korba lépő ifjúság? Az oktató parancsnokok vezetése mellett szellemi olimpiádokon vesz részt és próbálja ki lelki erejét. Megmásszák az irodalom bányahegyeit. Felkutatják a bányákat. Föltárják ennek elrejtett értékeit. Napfényre hozzák, hogy sokak szeme előtt megcsillogtassák. A leventék gyönyörű társadalomépitő munkát végeznek e lelkes fáradozásukkal. Összhangzik ebben á munkában a levente intézmény szép elhivatása, a falu nagyrahivatottságával Az asztalosmesterből lesz népszinmüiró, népszinházi titkár, a Petőfi Társaság tagja, Rákosi Jenő nővérének férje: Csepreghy Ferenc. szellemi hagyatéka, a piros bugyelláris, a paszabi levente ifjúságnak. éppen a színdarab születésének ötvenedik évfordulóján, nagyon hasznos foglalkozási anyagul szolgált. Megtanulták, elmélyedtek annak élettörténeti tanulságaiba. Megmutatták a paszabi derék leventék, Fodor Károly tanitó, főoktatóval az élén, hogv ahova nem juthat el a hivatott szinmüvész, ott sem maradhat értéktelen, használhatatlan, véka alá rejtett lámpafény, a Petőfi Társaság égisze alatt sajtót^mékké lett népszínmű. Nem hivatalos színészek játékában gyönyörködhettek a bujiak, január 20-án, a Faluszövetség közművelődési, helyiegében, midőn a paszatn levente csapat eljátszotta előttük Csep^ reghy Ferenc vidám és szomorú jelenetekben gazdag népszínművét, ölelkezett benne a mult a jelennel. A félszázad óta ismert népszínmű éppen olyan avulhatatlan, mint Petőfi Sándornak daloskönyve. Mind a kettő virágos kertje a falu ifjúságának, csak el kell vezetni annak egyes szép helyeire. Igy tett Fodor Károly levente főoktató, kézenfogva vezette el csapatát a magyar irodalom virágos rétjére és szerzett ezáltal elismerést önmagának és levente csapatának egyaránt. Biró Bözsi, a biróné szerepében minden dicséretet megérdemlően, ügyes játékos volt; hangja, dala, jártassága az egyszerű mükedvelöséget meghaladó volt. Szűcs L^jos partnere, mint biró, Bálint István, az őrmester, főszereplő, Halász József, Varga Sándor, a többi nagyobb szerepekben szintén jók voltak. Az egész műkedvelő társaság méltán fölkeltette Paszab község iránt az egész szomszédságban levő falvak nagy érdeklődését. Oláh Manci a kártyakeverő cigányasszony szerepében volt Bi« ró Bözsivel vetekedő. A paszabi levente csapat munkabíró képességét Lőrenc Károly járási testnevelési vezető ur fedezte fel, az ő eszméje és propagandája volt a buji szereplésükön is. Tury Sándor tanitó kisérte harmóniumon az előadott szép dalokat. Fodor Károly megköszönte a hallgatóságnak érdeklődését. Bökényi Dániel a sajtó képviseletében mondott köszönetet a paszabi műkedvelőknek helyes, értékes játékukért, László Zoltán a Tanítók Otthona köszönetét tolmácsolta, azon a jogcímen, hogy az előadás jövedelme a Tanítók Otthona javára van szánva. A nagyon szépen sikerült szinelőadást tánc követte a rk. iskola helyiségében. Nem titkolhatjuk el, hogy kissé kellemetlenül hatott az ifjúságra, hogy a Faluszövetség Otthonából ki kellett vonulni és sokkal kisebb helyiségbe folytathatták a táncot. Mindenesetre ez a záróintézkedés meglepetésszerűen hatott az egész közönségre. Nem érthető meg, miből származott és mi céllal történhetett. Főt. Bellovics Gyula plébános ur, a Faluszövetség nemes elgondolását megsértette e tiltó és elutasító intézkedésével. üélen a parkban. Kékszemű, szőke lágyhajú leánynak könnyű lábnyoma, az ive karesu volt s kicsiny, nem láttam méz ilyent toka; mint kést) nyíló vadvirág, mint igéretlen jött remény, sűrűbe sikló tarka gyík: oly nesztelen futott elém. Egykedvűn nézték tavaszon, egykedvűn nézték nyáron it, kogy lábak dzsungelében itt az öröm útja merre visz; nem tudták soha, mi a szív, a szerelem és mi a lány — s csodálkozott a nyir, a nyár, az agg fenyő s a vén platán, S a drága szőke lágyhajú leánynak könnyű lábnyoma mint be nem teljesült/ remény — fútott és futott csak tova, karcsún hajlott a dtreke, szoknyája alatt villant a térd, kipp-kopp: csak halkan (hullt a hó) — és mégis a szívemig ért. 1929. jan, 6. A/Y/Rl SZABOLCS Huss évi távollét után meg" került egy halottnak vélt fin Milwaukeból jelentik

: Az itt élő Leder családot nagy öröm érte. Husz évi bolyongás után hazatért elveszett fiuk Fred Lederer, akiről azt hitték, hogy vízbe fulladt. A megkerült Fred elmesélte, hogy 20 év előtt egy barátjával együtt fürdött a közeli folyóban, aki belefulladt a vizbe és ő attól való félelmében, hogy esetleg őt okolják a balesetért, elbujdosott. A család most nyomozást indíttat, hogy vájjon az állítólagos Fred igazat mond-e ? Beharangozás a vármegyei taiitóság febrnár 2-iki tánc•stélyére A sablonos báli jelentések közül kikívánkozik a Szabolcsvármegyei tanítók műsoros táncestélyére kibocsájtott diszes és sokat ígérő Meghívó, mely eljutott már a vármegye legtávolabbi zugába is, fennen hirdetvén, hogy az istenek többé nem gyűlölik a tanítókat, akiknek megengedtetik, hogy olyan fényes műsorral kedveskedjenek a vármegye intelligenciájának, amilyent a Meghívó tartalmaz. Már maga a Budapesti Egyetemi Zenekar és a Tiszitviselö-Dalkör 2—2 pontban való szerepeltetése elegendő volna az igazi siker biztosításához, de ami a helybeliek szemében ezeken kivül a szinvonalat jelzi, az Szohor Pál h. polgármester alkalmi beszéde és dr. Garay Gyuláné szavalata. Az estélyt Vargha Ferenc igazgató nyitja meg. Az estély védnökei dr. Kállay Miklós főispán, dr. Rakovszky Iván orszgy. képviselő, Mikecz István alispán, dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester és Benkö András kir. tanfelügyelő. A budapesti és Szabolcsvármegyei vendégek fogadására és elhelyezésére a rendezőségnek különös gondja van. A különböző nyíregyházi tantestületek külön-külön is meghányták-vetették az elszállásolás kérdését és nemcsak, hogy a saját kebelükből is kijelölték • megbízottaikat, de a szülőket is I elkérték a vendégek elszállásolá- • sára. Ilyen buzgalom más években is megnyilatkozott a tanítóság részéről, ha a saját ügyéről volt szó, de a legérdekesebb a dologban az, hogy ezeket a jól megválogatott szállásokat a vendégek alig vették igénybe, mert rájöttek, hogy a legkényelmesebb szállásnál is többet ér a »kivilágos-kivirradtig«, ha az jól meg volt alapozva. A jó megalapozás munkája pedig az utolsó percig serényen folyik s Vargha Ferenc elnökön, Szabó Pál alelnökön, Fábry Ignác és Deési Sándor, de különösen Szílvássy József ügyvezető főrendezőkön kivül 280 főből álló fiatal rendezői gárda is munkába lépett s igy semmi kétség, hogy február másodikát annál inkább is pirosbetüs nappá fogják váltóztatna, mert utánna még egy pirosbetüs nap is biztosítja a kipihenés lehetőségét. Életveszélyes sérülés a traktornál Szarvasból jelentik; Szőke La jos füzesgyarmati birtokos bar naszigeti tanyáján a traktorral tengerit daráltatott. Boros Zsig mond gépkezelő valamit igazítani akart a gépen, azonban a síkos földön megcsúszott, neki esett a lendítő keréknek, amely többszőr megforgatta a levegőben és a jobb karját csaknem tőből leszakította. Életveszélyes állapotban szállították a gyulai kórházba. Olcsó háj- és húsfélék líj. Hegedűs Andrásnál Nagykorosa- épület egy kilogramm háj . . sertés tüdő sziv és máj kilója . K: 1714—1929. sz Hirdetmény. Szabolcsvármegye alispánja a mének felülvizsgálatát foly» évi február hó 8 ának d. e. 9 órájára a Buza-térre tűzte ki. Erről azzal értesítjük i méntulajdonosokat, hogy ménjeiket és pedig a köztenyésztésre nem szánt ménjeiket is a jelzett időre és he yre a törvényes következmények terhe alatt vezettessék tlő. Nyíregyháza, 1929. évi január hó 19-én. V\ROSI TANÁCS. í P5I fillér 80 fillér és villamoscsengő szerelést és javítást leg jobb minőségű anyagból egolcsóbb árban eszközöl Petrovics Lajos villanyszerelés* vállalata Dzlet

: Kálvin-tér 14. sz Ltptay-ház IjaVá" r«5Íl

,iií>--utca $9. sz 100 ÚJ KÖNYVET SOROZOTT BE JANUÁRBAN AZ UJSÁGBOLT MODERN KÖLCSÖNKÖNYVTÁRA Passepartoukat Üléses kivitelben késeit a lóba-nyomda könyvkötészete Nyir®i?yház«n, Széch-ry út 9 az