Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-03 / 2. szám

A J^fÍRVIBÍK. 1929. január 3. tészakitotta Hlinka páter tót néppártját, s bekövetkezett az a valóság is, hogy nemcsak magyarok, hanem tótok is Szüllő Géza zászlaja alá sorakoztak. A már emiitett berlini sajtóorgánum ebben a jelenségben látja a tótok visszaözönlését. Ez a jelenség ugy látszik most már nemcsak a legközvetlenebbül érdekelt felek problémája lett, hanem Európa közvéleményének távolabbi területe is érdeklődést tanusit irányában, ami a legerőteljesebb igazolása kezdettől fogva vallott álláspontunknak, mely szerint az elcsatolt részek lakosait papirospropagandával, örökös ámítással és hitegetéssel nem lehet sokáig járom alatt tartani, örömmel látjuk, hogy a tót kérdés iránt nem tanusit már közömbösséget a távolabbi külföld sem. A Rothermere lord karácsonyi levelében hangoztatott demokratikus újjáalakulástól várja Nyíregyháza polgármestere a városok lakosságának jobb éleiét á jöYő éi még súlyosabb lesz, mint az előző. — á szociális és knlturális program® végrehajtása most már elkerülhetetlen - mondotta dr. Beacs Kálmán az njévi üdvözlések során (A Nyírvidék tudósítójától.) A városházán újév délelőttjén eleven élet pezsdült. Députációk és egyesek órákon át érkeztek dr. Bencs Kálmán fogadószobájába, hogy kifejezésre juttassák szerencsekivánataikat. Leszögezhetjük : az üdvözlések ebben az évben szinte demonstratív erejűek és melegségüek voltak a városházán. A népes küldöttségek közül ki kell emelnünk a tanügyi csoportok üdvözlő küldöttségét. Az elemi iskolai tanítók szónokának adott válaszában különös melegséggel nyilatkozott a polgármester a tanítói és tanári munka megbecsüléséről és bizonyára átérezve a tanügy munkásait bántó sérelmeket — kijelentette, hogy szive egész melegével és támogatásának minden készségével a tanügy küzdőinek oldala mellé áll, mert tisztán látja a nemzet nevelőinek döntő jelentőségét Nagymagyarország előkészítésében. — A tűzoltók küldöttségét Tamáska Endre alparancsnok vezette, aki előtt a polgármester ugyancsak nagyfontosságú nyilatkozatokat tett, amelyekkel lapunk más helyén foglalkozunk. — Népes küldöttség élén tisztelgett a polgármester előtt Zomborszky Dániel ipartestületi elnök. A város tisztviselőkara a polgármester előtt Impozáns egységben, teljes létszámban felvonult tisztelgésre a városházán a város tanácsa és tisztviselőkara, akiknek élén Szohor Pál főjegyző mondott a jelen nagy problémáit megvillantó üdvözlőbeszédet. Diadal Mozgó 1929. január 2,. 3. és 4. szerdán, csütörtökön és pénteken 5, 7 és 9 órakor HARR? LIEDTKE legnagyobb kiállitásos filmje Modern Casanova 10 felvonásban hadászat Braziliában Ismeretterjesztő 6 felvonásban Az előadásokat a Városi Szinház sza 1onze n e kara kiséri I Előzetes jelentés : január 5 . é« 6 , szombaton és vasárnap Hóhér fia Johnyésa nők Az Óév utolsó óráiban — mondotta ünnepi csendben a főjegyző — a gofitlos gazda módjára mérleget kés/i:ünk sáfátkodásunk eredményéről és megállapítjuk anyagi és erkölcsi berendezkedésünk normáit az uj küzdelmekre. Nemcsak városunk szük — de nekünk legfontosabb — háztartását, hanem a magyar közéletet, sőt a világ berendezését is súlyos gazdasági válságok jellemezték az elmúlt évben. Lenyomja és fojtogatja ez a kábítószer az egész világot fütő nagy alkotási lázat. Nekünk is át kell térni a városfejlesztési programra anyagi területéről a kultura, szociális gondolkodás és közegészségügy ösvényére. A magyar fegyvert ma nem a puskamüvesek és kovácsok kalapálják fényesre; de a tanítók: a kultura zászlóhordozói; szülőotthonok, tüdőbeteg gondozók ápolói: a szociális gondoskodás napszámosai; a vtívezeték és a Bujtoa vt^ét levezető csatornák: a közegészségügy csatornái. Az uj esztendő erre fordítja a város szekerének rúdját. A polgárság át van hatva ez intézmények szükségességétől. Ugy érzi, hogy ezeknek megvalósítása nélkül csak félmunkát végeztünk. S az uj év első napján felajánlják mtinkakészségüket tisztviselők, tanács s az egész városi polgárság, hogy az eddiginél is maradandóbb betűkkel irjuk be nevünket a magyarság újjászületésének történetébe. A főjegyző szavait lelkes éljen fogadta. A város gazdasági és erkölcsi mérlege A főjegyző szavaira a polgármester megilletődötten válaszol, majd mind élénkebben és határozottabban csengő mondatokban rajzolja meg a város jövőévének kontúrjait. ^^linden rendes gazda — mondoro. a polgármester — december 31-én mérleget készit. Én is belső lelki parancsnak, a városom iránt érzett és kötelességtudásra ösztönző szeretetemnek szavára elkészítettem ennek a városnak mult esztendejei mérlegét. Ennek a mérlegnek két része van; amelyeket mint anyagi és mint erkölcsi mérleget tudok megjelölni. Ha az anyagi kérdésekkel foglalkozom, meg kell állapitanom, hogy elmultak azok az idők, amikor a város anyagi javaival való gazdálkodás könnyű feladat volt. Ma súlyos feladat éppen ugy, mint a magángazdaság vezetése. Az erkölcsi vonatkozás tekintetében minden ponton erős a város. A mérleg erkölcsi oldalán olyan nagy bevételek vannak, amelyek érdemesek a megörökittetésre a közönség emlékezetében. Tizenegy éve vagyok ennek a városnak polgármestere, de — mondhatom — gazdasági tekintetben nem éltem át olyan súlyos évet, mint amilyen a most lezajlott válságos esztendő volt. Az 1929. év sem hoz ezen a téren könnyebbülést, sőt fokozottabb nehézségeket támaszt és a város gazdaságát az uj esztendőben tovább vezetni: erős próbára tevést jelent a számunkra. E tekintetben azonban bátran nézek a jövő elé, mert — ha mást éreznék a lelkem mélyén azt is kimondanám — pszintén, örömmel ismerem el, hogy az erkölcsi mérlegünk aktíváit a múltban is, a jövőben is az itt felsorakozott munkára, tettrekész, lelkes, fiatal tisztikar biztosítja, amely tisztikarnak minden tagja kötelességtudással, munkaszeretettel áthatottan egy célra törekszik: a polgárság, a város ügyeinek előbbrevitelére. Ennek a tisztviselőkarnak eredményes munkásságát az biztosítja, hogy a támogatás, amellyel mellém állnak, nem csupán hivatali kötelesség átérzéséből, hanem belső, meleg ragaszkodásból, baráti szívből, a lelkesedés, a lendület közös érzelmi forrásából fakad. Ebben a lelkes támogatásban van a polgármester erejének titka, ezt kéri a jövő esztendőben is. Demokratikus szellemben valö újjáalakulást várok A polgármester nagy figyelemmel hallgatott beszéde további részében Rothermere lord karácsonyi levelével foglalkozott. A levél első részével nem kiván foglalkozni, e téren a döntés nem a vidéki városok kezében van, de minden városi polgár ujjongó örömmel olvasta a levél második részét, Í

' amelyben a lord a demokratikus átalakulás szükségességét sürgeti. A városok ma nem találják meg azt a támogatást, amire szükségük volna. Nem hogy a hónuk alá nyúlnának, észre sem veszik a városokat, amelyek a terhek legnagyobb részét megfelelő jogok nélkül viselik. A városok ignorálása. pedig súlyos hiba, mert * ha a külföldi példákat nézzük, lazt látjuk, hogy szabad, erős városok független kulturális gócpontok tették erőssé, hatalmassá a nemzeteket. Azt is szem előtt kellene tartani az illetékeseknek, hogy a külföld a városok jólétét, kultúráját, szabadságát mérlegeli, amikor az ország gazdasági, kulturális erejét, demokráciáját veszi mérlegelés alá. A magyar városok polgársága éppen ezért a Rothermere lord karácsonyi levelében ajánlott demokratikus újjáalakulás tói várja a jobb életet, a boldogabb, szabadabb ujesztendőket; amelyekben a kötelességekkel együtt megfelelő jogokat is élveznek a városok polgárai. Gondoljunk a szegény népre, a szociális és kulturális problémákra A polgármester válaszának további részében a jövő feladatait vázolta. Az elmúlt évben el kell ismernie mindenkinek — sokat tettünk: köveztünk, építkeztünk, de elmaradtunk kulturális, szociális téren, a szegény nép egészségügye és számos életproblémája tekintetében. Elsősorban meg kell valósitanunk a legfőbb feladatot, a vízvezeték és csatornázás ügyét. E kérdés mellett eltörpül a megvalósításra váró többi probléma, addig a város nem város, mig ezt a kérdést nem rendezte. A szociális problémákat — hiába, meg kell valósítanunk, mert most már a lakosság e téren követelőleg lép fel. — Meg kell értenünk, hogy ma fejletebbek a lakosság kulturális igényei, amelyek különösen a háború után csiszolódtak ki. A szociális problémák megoldását a jövő évben az első helyen kell figyelembe vennünk. Ugy érzem, az 1929. év, bármilyen súlyos gazdasági kérdések várnak is ránk — a szociális és kulturális alkotások éve lesz. Ha csak egy feladatot is megvalósítanunk, ha sikerül a csatornázás és a vízvezeték problémáját a lét&ülés stádiumába érlelni, a következő év a nagy szociális alkotások éve lesz. Ma ilyen nagyjelentőségű kérdés megoldása nem nehezedhet egy ember vállára, ennek súlyát viviselnie kell az egész tisztviselői karnak. Nyugodt lélekkel kezdem az ujesztendőben az alkotás munkáját, mert meg vagyok róla győződve, hogy ez a tisztviselői kar egy emberként áll mögöttem a nagy problémák megoldásában. — Arra kérl»k benneteket — mondotta a polgármester — adjátok támogató, baráti kezeteket, álljatok tanáccsal, támogatással mellém, amikor ezt a nagy horderejű kérdést megoldjuk, akkor a város történetének legragyogóbb lapjára kerülnek ezek az esztendők. Befejező szavaiban a polgármester áldást kér az Úristentől tisztviselőtársaira és kívánja, ^^gy teljesedjék szivök minden vág^a^A polgármester nagyszabású ^fjevi beszédét viharosan éljenezte az őt ragaszkodó szeretettel körülövező tisztikar.