Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-18 / 15. szám
If2f. január 18. jWViRYITöéE. EflS Mozi DIADAL MOZGÓ A végtelen sivatag homokján egy lobogó sörényű fehér mén vágtat, a Puszták királya.... E csodálatos ló körül szövődik a még csodálatosabb történet egy sejk ifjúról és egy elrablott sejkleányról. A fiu szerelme miatt szembekerül apjával és a törvénnyel.... A törvény szerint máshoz kell feleségül menni a leánynak, egy fog hijas, sakálképü öreg arszlánhoz, a törzs első harcosához. A véletlenek bonyolult sodrában a tragikum feloldódik azután... f egy győzelmes kardcsapásra. Az exotikus dráma felvételei gyönyörűek, különösen lebilincselő a sivatagi jelenetek képei. Barry Norton szép fiu, kitűnő szinész és mindenek felett vonzó egyéniség. Játéka elsőrangú, valamint partnernőjéé is, aki illúziót keltő játékával illeszkedik a nagyszerű együttesbe. A másik darab cime: »A pokol önkétese«. Valódi amerikai mese. Egy önfeláldozó nemeslelkü férfit 14 évi börtönre Ítélnek egy nő bűne miatt, akit — már az első pillanatban sejtjük — nem is szeret voltaképen. Börtön, nehéz, láncravert rabok, rabszolga munka egy sötét bánya mélyén, majd végül tüz, melyből vasalt nadrágban és két utazó táskával a kezében és szerelmével a szép ápolónővel a karján elhagyja a hős a poklot. George Brien és Estelle Taylor elsőrangú alakítása azonban elfelejteti a mese invenciójának szegényességét. A kitűnő műsor még ma látható a Diadal Mozgóban. Allah kertje Asz Apolló-Mozgó tegnapi premierjének filmje »AUah kertjei a sivatagok végnélküli homoktengerébe vezet, hogy ott egy csillogó képekkel átszőtt bűbájos keleti mesét pergesen le előttünk. A sivatagból élesre metszett homokbuckák, hosszú sorokban menetelő tevekaravánok és a sivatagok legveszedelmesebb réme, a mindent elsöprő és maga alá temető Számum csodálatos szépségű képei festik alá a cselekményt, amelynek központjában a legragyogóbb szőkő szépség Alice Terry áll. A legmodernebb technikával készült felvételek közül, különösen a Számum kitörésének megjelenítése hat megdöbbentő erővel. A kisérő műsort két igazán mulatságos burleszk és a Magyar Hiradó érdekes felvételei szolgálják. »Allah kertjé«-t még csak ma vetiti az Apolló. Eszíerházy Ágnes az Apollóban Az Apolló a nyíregyházi elit közönségnek kedvenc családi mozija már régi tippje az igazi nyíregyházi gourmandoknak, mert jól tudják, hogy a leggondosabban kiválasztott és legnagyobbszabásu műsorok az Apolló mozi vásznán peregnek le. Sikerült lekötni kizárólagos joggal — Eszterházy Ágnes, Jean Murát legszebb s leghatalmasabb egyetlen filmjét, a sCayenneipokok-t, péntektől vasárnapig, melyben Eszterházy Ágnes legnagyobb s legművészibb alakítását nyújtja . A deauvillei regatta és motorcsónakverseny, sok szerelmi idil^ bűnügyek sorozata, fegyenclázadás, bányarobbanás teszi érdekessé e grandiózus bünügyi regényt, melynek kiegészítő műsora egy szenzációs majos és állat burleszk lesz. Meghívó. Felkérjük az ipartestület igen tisztelt tagjait, hogy a folyó hó 20-án, határozatképtelenség esetén f. hó 27-én d. e. 10 órakor a városháza nagytermében tartandó rendkívüli közgyűlésen teljes számban megjelenni szíveskedjenek, mivel ezen közgyűlés a Kézműves Kamara mellett, vagy ellene állást foglalni lesz hivatott. A nagyfontosságú kérdésre való tekintettel tisztelettel kérjük az ipartestület igen tisztelt tag jait, hogy a közgyűlésen minél nagyobb számban s pontosan megjelenni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1929. január 14. 127-3 ELNOKSEG Megbivő. A nyíregyházi ipartestület folyó hó 20-án határozatképtelenség esetén folyó hó 27-én tartja a Városháza nagytermében rendkívüli kőigyűlését, mely közgyűlésen a kereskedelemügyi miniszter ur önagyméltósága által kiadott, alább egésa terjedelmében ismertetett rendelete tárgyában állást kell foglalni. A kereskedelmi miniszter ur leirata a következőképen hangzik: M. kir. kereskedelemügyi miniszter. 1 23.323-—1928. K. M. az. Valamennyi Ipartestületi Elöljáróságnak Az ország ipartestületei ismerik azt a törvénytervezetet, amely az ipartestületekről és az ezeket öszszefoglaló országos szervről szól 9 amely egyfelől az ipartestületi intézmény reformját, másfelől az országos szerv kereteit kivánja szabályozni. Az ipartestületi reform kérdésében az ipartestületek álláspontja, a lényeget tekintve, tisztázottnak tekinthető. Ezzel szemben a másik kérdésben, az ipartestületeket öszszefoglaló országos 6zerv kérdésében, a hozzám nagy számban érkezett felterjesztésekből kitűnően az iparosság véleménye megoszlik. Az ipartestületek egyik része kivánja, a másik része ellenzi aa orsszágos szerv létesítését. A hozzám érkezett felterjesztések szövegéből nem lehet megállapítani azt, hogy a felterjesztéssel élő ipartestületi elöljáróságok, illetőleg elnökségek csupán saját álláspontjukat juttatják-e kifejezésre, avagy az állásfoglalásra hivatott ipartestületi közgyűlés kívánságát tolmácsolj ák-e. Még kevésbé lehet megállapítani azt, hogy az országos szerv felállítását kívánó ipartestületek száma milyen arányban ál1 egymáshoz. Minthogy abban a kérdésben, — felállittassék-e az összes ipartestületeket összefoglaló szerv, vagy sem, az ipartestületek állásfoglalásának nagy jelentőséget kell tulaj donitanom, tiszta képet akarok nyerni arról, hogy az ipartestületek többsége kivánja-e az országos szerv létesítését, vagy sem. Felhívom ennélfogva az ipartestület elöljáróságát, hogy a következő tárgynak: ipartestület közgyűlésének állásfoglalása abban a kérdésben, kivánja-e az ipartestületeket összefoglaló országos szerv felállítását, vagy sem és mi legyen annak a nevePt megbeszélésre és abban leendő határozathozatal végett, az alapszabályaiban élőirt alakszerűségek megtartásával, hívjon össze rendkívüli közgyűlést s azon a kérdést tegye megbeszélés és határozathozatal tárgyává. A kérdést, amellyel csaknem minden ipartestület foglalkozott, nem kívánom ismertetni. Csupán két körülményre akarom az Ipartestület figyelmét felhívni. — Az egyik, hogy az országos szerv létesítése nem von fiat ja maga után a kereskedelmi és iparkamarák szervezetének megváltoztatását s hogy a kézműves iparosság nak a kereskedelmi és iparkamarák kötelékéből való kivonásáról nem lehet szó. A másik körülmény, hogy az országos szerv létesítésének és fenntartásának költségeit az ipartestületeknek, végeredményben magának a kézműves iparosságnak kell viselnie, mert ezek a költségek máshonnan nem fedezhetők. Ennek • a költségtöbbletnek előteremtése csak olyképen történhetik, hogy az ipartestületeknek a tagsági dijakból származó bevételeik bizonyos százalékát évről-évre az országos szerv részére be kell ásolgáltatniok. Az országos szerv létesítéséből t kézműves iparosságra szükségképpen háruló uj terhekre azért tartottam szükségesnek külön rámutatni, hogy iparosságunk a kérdésnek ezt * részéi Is fontolóra vegye. Abban a tekintetben is megismerni óhajtom az ipartestületi közgyűlés álláspontját, hogy amennyiben az országos szerv felállítása mellett foglal állást, az országos szerv részére az »Országoa Kézműves Kamara, vagy az »Ipartestületek Országos Központjai elnevezést óhajtja-e. Felhívom ennélfogva az ipartestület elöljáróságát, hogy amennyiben a rendkívüli közgyűlés az országos szerv felállítása mellett foglalna állást, ezt a kérdést a rendkívüli közgyűlésen szintén bocsássa szavazásra. Egyidejűleg értesítem az ipartestületi elöljáróságot, hogy a legutóbbi időben több oldalról olyan javaslattal fordultak hozzám, amelyet szintén megfontolandónak tartok s amely arra irányul, hogy a kézműves iparosság a kereskedelmi és iparkamarák kebelében a mostani tagozat megváltoztatásával s egy harmadik osztálynak: a kézműves ipari osztálynak felállításával külön kamara/" képviseletet nyerjen. Ennek a javaslatnak szószólói arra hivatkoznak, hogy ezen megoldás mellett a vidék kézműves iparossága önállóan adhatna hangot kívánságainak s hogy ezek a kívánságok a kereskedelmi és iparkamarák utján közvetlenül kerülhetnének az illetékes kormánytényezők elé. Hivatkoznak arra is, hogy ez a megoldás a kamarai törvény módosításával m kézműves iparosság bármilyen ujabb megterhelése nélkül megoldható lenne. A javaslatot olyannak tartom, amellyel a kézműves iparosságnak érdemes foglalkoznia s nehogy lítóbb erre nézve ujabb kérdést legyek kénytelen az ipartestülethez intézni, felhívom az Elöljáróságot, hogy a rendkívüli közgyűlésen az alábbi kérdést is terjessze alő éa bocsássa azavazásra*Az ipartestületek összefoglaló országos szerv felállítása helyett megfelelőbbnek találja * rendkívüli közgyűlés azt * megoldási, amely a kereske- J delmi és iparkamarák kebelében egy harmadik, osztálynak, — a kézműves ipari osztálynak felállításában állana ?«. Felhívom az ipartestületi elöljáróságokat, hogy a rendkívüli közgyűlésen jelen leiratomat egész terjedelmében olvastassa fel és szükség esetén teljes tárgyilagossággal magyaráztassa meg. A rendkívüli közgyűlés megtartása után az idezárt kérdőivet gondosan töltse ki, még pedig a 7. és 8. rovatokat is, amelyekre közelebbi tájékozódás céljából vaa szükségem. A kérdőivet kitöltése után a szükséges aláírásokkal ellátva, — egyszerűség kedvéén kisérő irat nélkül legkésőbb jelen leiratom vételétől számított hat héten belül terjessze elém. Budapest, 1928. éri deoemher 13. papján. 136-2 tíerrrmm a. éc. 85—1989. K. ut. ff Árverési hirdetménf. A'ulirott köaté^i alőlj árosig k KKHÖ 87—08. §-aí értelmében köehirré teasi, hogy 11,192 P 18 f. köatarloaáa és esan tökénak 1921. evi január hó 1. napjától járó évi 12%.os JumaU, valamint a törvéayseerint frlaaámítható behajtási illeték tűjében lefoglalt egy drb D 23—SIS. rcndsaámu Superba O. M. gyártmányú 6 hengeres éa 5000 pengőt* becsült jtpkoasi úr*rés alá feg boasajtatnl. Az claó árverés határnapja 1919. ér jinuár 19-éo délelőtt 10 órára, a második árvaréa aspja 1929. áti január hó 28 án délelőtt 10 ór«r* tüsetik ki, mindkét árverés a nyíregyházi várotháaa udvarán fog megtartatni. Árverési föltételek : 1. Aa alsó árveréaea a fentjelastt zálogtárgy aaak abban az esetbe* fog eladatni, ha a becsértéknek í*<aiabb háromnegyed résae megígértetik. 2. A második árverésen aeanbaa a becsérték háromnegyedén alaJ is a legtöbbet igéróaek aündaa esette elfog adatai. 3. A vétetár , kéaapéaabe* asesaaal fioetendő. Kelt Levelak, 1929. janaár 18. SjfltóMy btVftS s. k. adóügyi jegye*, •r Sártcsy Jézsef s. k. m. ktr. pw. a. titkár. fii. Lao|yal Mdm % t. t ö —ági tea. (P. H.) 88—4 Italmérések réssért szükségss 802—822. népjóléti aiinisateri rendelet az egéssségügyi és tisataaági rendesabályakról már kapható a Jóba-nyomdaban, Nyiregyháaáa, Széohenyi át 8. sa. * r
