Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-11 / 281. szám

1928. december 11. JNfVíRVIPÉK gyar színművészet úttörőinek martirumsága jut eszünkbe, amikor a mostoha szjnpártolás miatt valósággal az chhalállal küzdöttek jobb sorsra érdemes, egykori művészeink. Az első magyar színházi karmesternek, Lavotta Jánosnak csupán 30 korona fizetése volt. A kiváló tehetségű Fáncsyné havi 8 pengőt kapott, ellenben a szinház macskájára havi 12 pengőt költöttek. A legjelesebb színészek: Szentpétery, Udvarhelyi, Fáncsy, Kilényi Pesten a szinház öltözőjében laktak s hogy éhen ne haljanak, éjjel retket mentek lopni. Az 1817-ben Miskolcon játszó színtársulat előadását a csizmadia-színben volt kénytelen tartani s az európai hirű művésznő Déryné írja, kit becézve «ungarische Catalini»-nak neveztek, — hogy a szin résein, előadás közben, szépen hulldogált a hó a nyakába. És mintha ez a száz év előtti szinésznyomoruság és brutális közöny reneszánszát élné napjainkban, mert ilyenek vagyunk mi. Jelszavak, frázisok, tetszetős szólamok hihetetlen tömegét vetjük a levegőbe s az igazi színészek tulajdonképpen mi vagyunk, mivel csodálatos rátermettséggel játszuk a kulturembert s mostohán támogatott derék színészeink nehéz helyzete bizonyítja, hogy a kultura csak külső máz rajtunk s egy kicsit megvakarjuk, alatta ott vigyorog a primitív ember. i jegyző tanfolyam hallgatóinak műsoros táncestje (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A csillárok meleg fényében csillognak, ragyognak az aranysujtásos kék, barna, zöld uniformisok. A pálmák sötét zöldje, a pompás toalettek, suhogó selymek szines mozaikja valami tropikus bűbájt kölcsönöz a nagy gonddal és Ízléssel díszített teremnek. Itt van a jegyzők előkelő patrónusa Mikecz István alispán, dr. Mikecz László árvaszéki elnök, a tanfolyam igazgatója és a vármegyei tisztviselőkar több illusztris tagja. — A tisztikar élén vitéz Déschán Benő tábornokkal, a város népszerű főjegyzője Szohor Pál és sokan mások a társadalom minden rétegéből. Elsőnek Szohor Pál főjegyző, a közigazgatási tanfolyam előadója jelenik meg a pódiumon és közvetlen, egyre melegedő szavakkal kezdi megnyitó beszédét. Barna barázdák és fehér havas tájak megkapó távlatában a hallgatóság lelki szemei elé varázsolja a csendes, sötét, elhagyatott fálut, a falu lelkével, a falu jegyzőjével. Pygmalionhoz hasonlítja a társadalom egyik legexponáltabb ütköző pontján robotoló jegyzőt, a szegények istápolóját, a verejtékes adók szedőjét És a nehéz hivatás feladatainak nagyszerűségét méltatva, a negyven hallgatót a vármegye és a város közönségének szeretetébe ajánlja : »Fogadják ezeket az ifjakat és szerény próbálkozásukat a testvérek örömével.c Ezután Albertina Ferrari olasz hegedűmüvésznő száma következik. Metafizikai elmélyedéssel tolmácsolja Paganini : Moses fantasie-jét, a tiszta poézis szárnyain felülemelkedve a technikai nehézségek materiális akadályain. Azután Hubay: Poemes hongrois-át játszotta el. A klasszikus magyar zene mágikus ereje egészen magával ragadja, bámulatbaejtő átérzéssel érezteti a gyönyörű darab minden finomságát és csillogó szépségeit. A közönség lelkesen ünnepli kiváló kísérőjével, Kovách Árpád tanárral egyetemben, aki kiforrott művészi játékával a kitűnő műsor egyik legnagyobb erőssége. Most Orosz Júlia énekművésznő Puccini: Pillangókisasszony és Tosca cimü operáiból ad elő egyegy áriát, nagy énektudással és csaknem teljesen kiforrott technikával. Különösen pianói gazdagok szinben és tisztaságban. A nagyhatású szám után Murgács Kálmán az ismert nótaszerző adja elő saját dalait, közvetlen népies modorban, melyek közül egy víg nótájával és két irredenta dalával megérdemelt szép sikert arat. Most következik a szép est egyik legkedvesebb meglepetése. Soós Lili klasszikus magyar tánca. Egy fehérruhás babaszépség röppen a pódiumra. Bravúros ritmikával, lepke könnyedséggel mozog bámulatba ejtve a hozzáértőket is. A legősibb művészet plasztikus érzelmi megnyilatkozásai hatalmukba ejtik a nézőt. Az őszinte elragad-atás halk moraja fut végig a közönség sorain, mikor befejezi táncát és sok igen sok taps jutalmazza a bájos fiatal táncosnőt. . Mégegyszer gyönyörködünk a nagyszerű Albertina Ferrari hegedűjátékában és Orosz Juha énekében. Diczendy Gyula hallgató szellemes zárószavai rekesztik be a tartalmas, gazdag műsort. A termet boszorkányos gyorsasággal dolgozó kezek táncteremmé alakítják. Azután hozzálátnak a talpalá való muzsika naturalista mesterei és »A faluban nincs több kislány csak kettő« kezdetű jegyzőcsárdás pattogó ritmusára: Fejér Vilmos rendező dr. Sarvay Eleknével, Diczendy Gyula Szohor Pálnéval megnyitják a táncot. A késő Karácsonyra ékszer, ezüstóra «m legnagyobb választékban, legolcsóbban Sándor Rezső órás és ékszerésznél Zrínyi Ilona-utca 3. Telefon: 229. Telefon; 229. 10438—7 hajnali órákig tartó vigalom színhelyéről mindenki felejthetetlen benyomással távozott és őszinte hálával a kitűnő rendezőség iránt. A jelenvoltak névsora : Asszonyok : Antal Józsefné, Balogh Béláné, Barna Jenőné, Bartos Lászlóné, Barnyiczkay Tiborné, Bekényi Béláné, Benkő Sándomé, Csiskó Ernőné, Dániel , Ernőné, Füzesséry Elemérné, Fedor Istvánné, Fekete Andrásné, Haissinger Viktorné, Heringh Andorné, Hettey Zoltánné, Hogyan Mihályné, Horváth Béláné, Horváth Imréné, Kégly Szeréna, Mikecz Lászlóné, Kiss Gyuláné, Kiss Tiborné, Kovács Gyuláné, Magyar Istvánné, Marton Gyuláné, Mauritz Ottóné, Pataky Lászlóné, Perger Andrásné, Paál Ferencné, Reiner Sándorné, dr. Sarvay Elekné, Soós Józsefné, Szalay Sándorné, Szohor Pálné, Szombathy Imréné, Szuchy Józsefné, Vargha Bálintné. Lányok: Arday Erzsébet, Antal Lili, Balogh Klári, Bekény Kató, Bodnár Ilona, Csiskó Erna, Dallos Piri, Dallos Sári, Dániel Rózsi, Dudinszky Ica, Fekete Margit, Fesztóry Lola, Haverland Duci, Heringh BBaba, Hogyan Matyi, Horváth Ella, Horváth Mici, Kiss Lulu, Kiss Magda, Kovács Margit, László Eta, Mauritz Vali, Magyar Anci, Olchváry Anna, Olchváry Böske, Román Lili, Sándojfy Ica, Soós Lili,, Szalay Magda, Szoboszlay Ilona, Szoboszlay Kata, Szuchy Klári, Török Ica, Tamássy Baba, Tamássy Kata, Tamássy Sári, Vay Mártuska, Vargha Ica, Sexty Judith. á Bessenyei Kör Schnbert-estje (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Szabolcs földje kitárta szívét a dalok tavaszos fejedelme, Schubert emléke előtt, a Bessenyei Kör Schubertnek szentelte szombat esti hangversenyét. Nem volt külsőségeiben ünnepi est, nem hangzottak el méltató szónoklatok, nem is jöttek el a nagy koncertek neves notabilitásai, mégis Schubert szellemidézése volt a nyíregyházi Schubert-est, mert a muzsika örök szépségének, a dalköltészetben kisugárzó "szívnek, a schuberti értelemben vett lírai megnyilatkozásoknak, a báj és fenség távlatai között csapongó kedély édes titkokat rejtő boldog világának hitvallói eljöttek az estre és eljött a kristályos tiszta fényű énekes interpretálója Schubertnek: eljött Basilides Mária. A műsor nem adhatta Schubert Ouvre-jét, hiányzottak a központi sugarak, a pianisztikus szépségek, a zongoraművek, hiányzott Dohná nyi és hiányoztak a karénekesek, hiányoztak a kamaramuzsikusok, de Szentgyörgyi László schuberti ifjúságot" reveláló hegedűjének poézise és Basilides mágikus daloló ereje feltudták lebbenteni a titkok fátyolát, meg tudták láttatni a schuberti szellem rózsaszín felhős perspektíváját. Hacsak egy ablakot is tártak fel előttünk a tündéri tájak felé, de olyan helyütt tárták fel a lélek útját, ahonnan messze-messze látni sokat átfogó, bűvöletbe ejtő szomjas tekintettel. Ezért készséggel és hálával regisztráljuk: szép volt a Schubert est, a schuberti szép megvillantója volt. Először Szentgyörgyi László, a Szinte gyermekifjú hegedűművész lépett a pódiumra. Néhány évvel ezelőtt matróz ruhában, nagy fiúként állt itt előttünk a filharmónikusok orchesterének előteré-ben és tüntető óváció köszöntötte benne a büszke ígéretet. Ez Ígéret beteljesedésének, a diadaloknak első útszakaszát járja most az ifjú hegedűs, akit egy markáns öntudatos művész, dr. Hercz Ottó kísér. A D-dur szonatina volt erejük, tudásuk, stílusuk, technikai, intellektuális készültségük és poétaságuk próbája. A fiatal mű-