Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-06 / 278. szám

1928. december 6. JNÍYfUYIDXlC.. Hogy félnék én a krampusztól? 4 Az autó tülkölése sem ijeszt meg. | Más dologban járok én. Éppen a j karácsonyfákat vágtam kis bal- | támmal az erdőben, mikor a J jégfütyölő megszólalt. Ez — tet­szik tudni, hogy — azt jelenti: vissza kell menüi a mennyország­ba. Hát visszasiettem. A kis Jé­zuska jött elém ezzel a kis cso­maggal és azt mondta, hogy sies­sek Tehozzád, édes Bácsikám. Hát azt üzeni, hogy ahogy men­ni fogsz a hatodik nagy hegy lá­bánál, találsz egy kis várost, a városka szélén a legutolsó kis ház­ban két jó gyermeket. Nagy baj van most azoknál, Mikulás bácsi. Az édesapjuk beteg. Nincs cipő­jük és nincs meleg ruhájuk. Teg­nap arra kérte a jó Istenkét a két gyerek esti imájában, hogy Mikulás napig adjon nekik ruhát és cipőt, mert nem tudnak óvo­dába menni. Miveí a jó gyerekek megérdemlik ezt, arra kér a Jézus­ka, hogy vidd el ezt a csomagot nekik, hogy tudjanak tanulni. Mikulás bácsi megcsókolta az angyalkát és átvette a csomagot. Mikor az angyalka elrepült, ész­revette a Mikulás bácsi, hogy én még ott vagyok, engem kérdezett meg, hogy nem ismerem-e azt a két gyermeket ? — Dehogynem! — mondom — éppen az én óvódámba járnak. Na, akkor már csomagolunk, mert nemsokára indulni kell. És mondja meg a gyermekeknek, hogy oda okvetlen elmegyek, abba a szép országba. Nekem is a legkedvesebb, de parancsom is van rá, hogy első legyen. El is búcsúztam hamar és siet­tem haza. Azóta Mikulás elindult. Vigyázzunk hát gyerekek és jók legyünk, mert azóta már felénk közeleg és nem jó volna, ha rosz­szat látna pont a nevenapján. Irén nént. Halálra gázolta a nyíregyházi vonat Halászi Cézár esperest Fényeslitke plébánosát a kiváló hitszónokot, Szabolcsmegye törvényhatósági bizottsági tagját A borzalmas szerencsétlenséget, amely fármegyeszerte íagy megdöbbenést keltett, a sorompókiás? okozta (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Tagnap délben a Kisvárda és Fényeslitke közötti országúton, a vasúti átjárónál borzalmas szeren­csétlenség történt. A vármegyeszerte szeretettei körülvett kiválő róm. kath. esperes plébánost, Halászy Cézárt darabokra tépte a nyíregyházi vonat. Halászy Cézár kocsin ment Kis­várdáról Fényeslitkére. A bakon a plébánia kocsisa, Orosz Mihály ült. Az országúton egy gyalogos asszonnyal, Kléba Mihálynéval ta­lálkozott Halászy Cézár. Az asz­szonyt jószívűen felvette kocsi­iára. Amikor a kocsi Fényeslitké­hez közeledett, fel kellett hajta­ni a sínekre, amelyek itt keresz­tezik az országutat. ­A vasúti síneken, mint olyan sok más helyen is a várme­gyében, nmcs sorompó és ez okozta a halálos szerencsét­lenséget. Amint Halászy Cézár kocsija a sí­nekre ért, teljes sebességgel meg­érkezett a nyíregyházi vonat. A Nyíregyházától Csap felé haladó 2312. sz. személyvonat nekiment a kocsinak, amelyet elkapott és darabokra zúzott. Orosz Mihály kocsis és Kleba Mihályné a töl­tés oldalára estek és lezuhantak az árokba, semmi bajuk sem tör­tént,, Haiászy Cézáron azonban ke­resztülment az egész személy­vonat és testét darabokra tépte. A mozdonyvezető megállította a véres vonatot, Halászy Cézár es­peres holttestét bevitték Fényes­litkére, ahol a hívek százai han­gos zokogással vették a szeretett jó papjuk irtózatos szerencsétlen­ségének hírét. A csendőrség azonnai megin­dította a nyomozást, amely eddig is arra a megállapodásra jutott, hogy a sorompó hiánya lehetetlen­né tette a halálos szerencsétlen­ség elkerülését. A borzalmas szerencsétlenség híre tegnap este érkezett Nyír­egyházára, ahol óriási megdöb­benést és részvétet keltett. Halászy Cézár a megye róm. kath. papságának nagyra hiva­tott kiváló képviselője. A várme­gye törvényhatóságának munkás tagja, akinek lendületes szónok­latai magas szinvonalon való meg­nyilatkozások voltak. A kitűnő hitszónok és a tevé­keny társadalmi férfiú előtt sokat ígérő jövendő állott, amelynek beteljesedése elő most egy vé­res szerencsétlenség robbant oda. A Nyirvidék évek óta sürgeti a sorompókérdés rendezését s most ez a megdöbbentő esemény szomorú igazolása volt álláspon­tunknak. A százéves Schubert Schubert.... Ha a i'ilág minden sarkán égigérő fáklyát gyújtana egy csodálatos balkéz, mig a jobb a szemek fényességével irná feí ne­vét az égre; talán ez volna a meg­emlékezés, a betűvel való kifeje­zés egyetlen formája, Schubert... Önkénytelenül is eszembe jut, ha Róla akarok írni, amit Beethwen ről mondott egyik életrajzirója: »Istenem! Hogy érjek Hozzá a ke zemmel, mikor a szememet sem merem rávetni.« Igen. Hogy ér­jünk hozzá kezünkkel. Hogy jelle­mezzük, hogy formáljuk tömör so­rokká azt a tengernyi könnyet, azt a világot, lelkivilágokat betöltő mii lió és millió féle örömet és édes­bús bánatot, amit isteni agyával, finom mivü kezével elhintett eb­ben a nagy világban, meiy előtte olyan mélységesen üres volt és utá­Tia olyan fájdalmasan üres iett. Schubert... A tökéletes akuszti­kájú hangversenytermeknek zenei­leg és lelkileg intelligens közön­sége a Schubert esték első taps­vihara után döbbenetes kíváncsi­sággal néz a másik arcába. Egyi­ken öröm, a másikban bánat, har­madikban kétkedés, negyedikben fellángolás, ötödikben végtelen nagy lemondás. Százféle érzés, amit a Schubert muzsika hívott elő száz arcon. A szivek húrján ugy jáiszik ez a ze­neisten, hogy — egynek az öröm­től, másnak a bánaUól — össze­szorult szivünk a torkunkba fut s szívesen merülnénk önfeledt, örök álomra a Schubert-zene clet-halál­ba ringató fenséges muzsikája mel­lett... Kirgiz. A "Bessenyei Kör abszolút mü­vészegyéniségü vezetősége ismétel­ten bebizonyította Szabolcs várme­gye közönsége és az ország zene­kultúrájának nívóját telve figyelők szeme előtt a magas helyre való rátermettségét. A centennáris hangverseny szom baton este pontosan fél 9 órakor kezdődik a »Koroná« nagyterme ben. Jegyek még kaphatók: Fe­rencinél (Tel. 318.) A világháborn pusztításai Franciaország északi részén Több mint 700,000 lakóházat és sok ezer gyárat és bányát pusztítottak el a német ágyak, az újjáépítés munkája eddig három és fél miliiárd dollárba került Párisból jelenük: Tiz évvel a világháború befeje­zése után az ellenséges invázió által tönkre tett területek újjáépítése a befejezéshez közeleg Franciaor szágban. Az újjáépítés munkája ed­dig körülbelül három és fél milli­árd dollárt emésztett .neg és még egy fél milliárd dollárba fog Ke­rülni a nagy munka v-égleges be­fejezése. Az újjáépítés munkája a s?ó szoros értelmében megváltoz­tatta Franciaország iszaki részének a képét. Ott, ahol a világháború előtt középkori romantikára emlé­keztető kis francia faluk állottak, ma modern minta faluk fekszenek az amerikai és a hollandus ember­barátok jóvoltából. Cementből és kőből épült apró házak épültek, Eddig körülbelül 750.000 lakóház és farmház épült ujrü és ezer és ezer gyár és ipari vállalat, amit a német ágyuk tüze tönkretett, kezdte meg ismét a munkát foko­zott energiával. A Pas de Calais környékén levő szénbányák, ami­ket a háború idején árviz öntött el, szintén újra épültek és uj mo­dern gépezetekkel fölszerelve, ma félmillió tonnával több szenet bá­nyásznak bennük, mint a náboru előtt. Másik két milliárd dollár­ba került az elmúlt tiz esztendőben a háború nyomorékjainak a fönn­tartása, a hadiözvegyek és árvák se gélyezése. Az a rengeteg pénz, ami­be az újjáépítés munkája került, nem takarította el azonban a vi­lágháború minden borzalmas em­lékét. Ezrével vonszolják még nyo­morék testüket a háború áldozatai Heghülés Kezdetben náth.i és iomzui­tét.. . azonban köhögés és torokgyniladáí, sőt spanyol­nátia és más komelyabfe Tiejbeteeedésisköwfke'.het. Segítenek ezen az tabletták a viiágseerte ismert és a in­áé u meghűléses megbete­gedésnél bevált Fájdalom­csillapítók. Mindem szertárban Kaphatók. szerte az egész világon és itt-otx a szántóföldek között még állanak a sáncárkok és az ekevás gyakran dob ki a földből srappnell és grá­nát darabokat, amik mind a tiz év­vel befejeződött rettenetes ember­mészárlás emlékjelei. A rheimsi szé kesegyház is újraépült már, de itt­ott a városban még vannak elta­karítatlan romhalmazok, amik a há boni rombolására emlékeztetnek. A háború rombolásának azonDan voltak bizonyos szempontból jó ha­tásai is. Sok lerombolt gyárban az újjáépítés alkalmaval modern gépezeteket állítottak föl, az em­bermunkát, ahol csak lehetett vil­lany és gőzerővel helyettesitették, a lerombolt lakóházakat az egész­ségügyi törvények szigorú alkalma­zásával építették újra és villany­világítással szerelték fel. A maradi gondolkodású lakosság eleinte til­takozott házaik modernizálása el­len, de végül belátták, hogy az újí­tások az ő érdekükben lörténtek. A világháború végén megállapí­tást nyert, hogy Észak-Franciaor szágban 340.799 lakóház vált rom­halmazzá, a másik 526.000 házat az ellenség ágyúi ugy megrongál­ták, hogy ujjá kellett épitem őket és több mint 10.00G ipari válla­lat és gyár pusztult el. 300.000 dollár értékű sakkgyüiíe­ménv Griswold White, gazdag cleve­landi ügyvéd, aki egyike volt Ame­rika leghíresebb könyvgyüjtőinek 3 aki gyűjteménye egy részét a Pub­lic Librarynak adományozta, most nyáron halt meg. Nagyszerű könyvgyűjteményének azt a részét, amely még birtokában maradt, szintén a városi közkönyvtárnak hagyományozta, amelynek egyik szárnyában már is ott van a hires White gyűjtemény. A hagyaték, amelyet különben csak ritka könyvekben egy mil­lió dollárra értékelnek, keíeti vo­natkozású könyvekből áll. Legér­tékesebb része az a gyűjtemény, amelyben a sakkozás tudományára vonatkozó törvények vannak. — Erről a sakkgyüjteményről máris azt mondják, hogy az egész vi­lágon nincsen párja. Van benne sok perzsa és török kéziratos régi­ség, amelyekből alig egy-két pél­dány van a világon. A sakk­gyüjtemény értékét 300 ezer dol­lárra becsülik. White, aki a clevelandi ügyvédi kar legidősebb tagja volt, körül­belül félmillió dollár értékű sze­mélyes vagyont hagyott hátra, nagyértékü könyvein kívül. Most nyáron halt meg késő öregségé­ben Wyoming államban, ahol a szabad ég alatt vadász módra nvaralt. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom