Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-30 / 296. szám

1928. december 30. JfSrtrÍRYIDíhc. Baj van a rádióval Kedves Szerkesztő Ur! Két esztendeig haboztam, "csűr­tem, csavartam, mig bevezettem a rádiót. A legolcsóbbat akartam és a legdrágábbat vettem meg. Kristályost akartam, majd egylám­pásat és vettem egy ötlámpásat, természetesen hangszóróval, hadd hallja az egész Deák Ferenc-köz, ha harangoznak a budapesti bel­városi templomban. Hosszú rész­letfizetési határidőt kötöttem ki, gondolva, ha közben baj lesz a rádióval, nem fizetek. Egyéb be­fektetéseket is eszközöltem. Vet­tem egy rádió-asztalt, előfizettem a Rádió újságra és tanulni kezd­tem az angol, német és olasz nyel­vet a rádión keresztül. Miért ne? A bajok sorozata a hivatalomban kezdődött, főnököm lefújta a meg­ígért fizetésemelést, mondva, aki­nek rádióra telik, annak nincs szüksége fizetésemelésre, mondta ő. Baj volt a nyelvek tanulásával is. Ha olaszul tanultam, mindig belegagyogott valaki németül, — ha angolul tanultam, akkor meg olaszul kottyantottak közbe. De itt kifogtam a rádión. Az olasz lec­keóra alatt németül, —- az angol leckeóra alatt pedig olaszul tanul­tam. Ellenben nagyon vallásos em­ber lettem. Vasárnapon három mi­sét hallgatok és három szentbeszé­det. Kassáról, Kőnigsbergből és Budapestről hallgatok misét, azon­kívül egy református, egy luterá­nus és egy baptista prédikációt Budapestről. Borzasztó érdekes mezőgazdasá­gi dolgokat tanulok a magvak csi­ráztatásáról és a műtrágya keve­résének külpolitikai jelentőségéről. Közben gyermekmesét hallgatok Margit nénitől és gyermek leszek újra. A pontos időjelzéssel nem va­gyok kibékülve. Mióta minden ne­gyedórában a rádió után igazítom az órámat, azóta nem jár becsüle­tesen az órám. Állandóan időközi zavarokkal küzd. Nagyon ravasz a rádió időjóslása. Ha szép időt jósol, kiállítjuk a teknőt az eresz alá, mert biztosan eső lesz. A ci­gányzene nagyon szép, de sohasem hallom. Mindig éjfél felé húzza rá a rádióban és akkor én már al­szom. Az operát mindig megugat­ja a kutyám, a saólószámoknál pedig vonit. Mi a csudát akar a rádió a Mor­se-tanfolyammal ? Nem vagyok én vasutas. Gyorsírást is tanítanak, de nem tudom megérteni, hogyan. Nagyon érdekesek a piaci árak. Délutánonként mellettük alszom el. Nagyon szép a szalonzenekar. a rádióban talán azért, mert min­den két percben ötperc szünet van. Más. Karácsonykor felmondta a rá­dióm a szolgálatot. Azóta hihetet­len csend és nyugalom van ott­hon. Bonta. Egy gégényi fiatalember győzelmes birkózása a kétszáiliz kilós medvével (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Gégény községnek nagy szenzá­ciója van. Egy Fábián István nevű 27 éves gégényi fiu három estén át megtette a hihetetlent : birokra kelt a Gazdag-cirkusz porondján a kétszáztiz kilós roppant erős bar­na medvével és azt félelmetes bá­torsággal, acélos erővel és bravú­ros ügyességgel mind a három es­tén át leterítette. Az első birkózás karácsony ün­nepén történt. Száz pengő volt a jutalom. Ott volt a cirkuszban Gé­gény elöljárósága, egész lakossága. A birkózás izgalmas volt. Fábián ugy a földhöz teremtette dühös el­lenfelét, hogy percekig ott hevert a medve a porondon. A száz pen­gőt a falu örömujjongása között adták át Fábiánnak. Második este is odavágta Fábián a medvét, de amikor leterítette, az ellenfél olyat rúgott rajta, hogy ő is elterült Ezt a birkózást eldön­tetlennek ítélték és a kitűzött 50 pengő Gazdagék pénztárcájában maradt. A harmadik este a medve már nem is mert Fábiánnal kiállani és csak hosszas unszolás után vette fel a harcot a keménykötésű gége­!nyi legénnyel, aki most is oda­vágta. Gazdagék nagy csodálattal be­szélnek a gégényi hősről, aki a medvével való harcban szinte megelevenítette Kisfaludi Stróbl egyik szobrát, amelyen egy ma­gyar vitéz az orosz medvével küzd. Amikor Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelője tárcát írt a Nyírvídélbe az öögyilkostipíisról A Mjírvtték beköszöntő sorai legyyea év előtt (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A nyolcvanas évek végén tör­tént. A Nyirvidék 1888-ban a ki­lencedik évfolyamába lépett. Negy­ven év előtt volt. És a Nyírvidék szerkesztője méltán írhatta büszke önérzettel a következőket : »Enrtek a nyolc esztendőnek a története minden hangzatos szónál igazabb valósággal igazolta azt, hogy ez a lap Szabolcsban és benne NyXregy­háza városában nem a közönségre ráoktrojált vállalat, hanem valódi szükséget pótló sajtóorgánuma a közönségnek«. Ebben az esztendőben ország­szerte növekedik az öngyilkossá­gok száma. Szabolcsvármegye ak' <<w QNflNfl! •rumI kori kir. tanfelügyelője, Velkey Pál, aki a Nyírvidék értékes mun­katársa tárcacikkaket ír az »ön­gyilkosrók. A Nyírvidék szerkesztősége ma megérhette a kilencedik évfolya­mában is már a messze jövő, a vi- I rágzás, fokozatos fejlődés távlatát • érző lap ötven éves évfordulóját. A mult erőt ad, a jelen további lendületre feszit, a jövő a herol­dok zengő kürtjével hív a nagy fordulón. E forduló alkalmával a Nyírvidék albumot ad ki, amely felvonultatja az ötven év írótollas katonáit. Az album január közepe táján, a február 3-án tartandó ju­bileumi díszülés előtt jelenik meg FICIMKI KOVIVOK MEDICI .ADRUHCá KÜlOfftlGtSStG és nemcsak az éves, féléves, ne­gyedéves, egy havi előfizetők, ha­nem a hosszú időn át egyes példá­nyokat vásárlók is ingyen kapják a több, mint háromszáz oldalas al­bumot. A Leáiyegylei gyermek kmykijsiafc kara soiya Meleg szeretetteljes ünnepélye volt a gyermekkonyha kis láto­gatóinak december 24-én délután. A csengő hivó jelére felcsendült a 37 gyermek ajkán a karácsonyi ének, az ajtó feltárult s a ragyogó karácsonyfa pompája mintha me­sék szépsége valósult volna meg, ott csillogott az ámuló gyermekek előtt a7. asztalokon, mint gyermek­álmok beteljesedése sorakoztak a szebbnél-szebb ajándékok, ujjongó örömkiálltásokat csalva az ajkak­ról. , A kis csöppségek alkalmi ver­sekkel köszönték meg a feléjük irányuló nagy szeretet, 'és azután a meleg ruhák, cipők, keztyük, va­lamint játékszerek és édességek kiosztására került a sor. Az ajándékok kiosztása után te­rített asztalhoz ült a kis társaság és boldogan fogyasztották el a dus ünnepi uzsonnát. Nagy ip vásár mélyen leszállítón árakon rr r * * m m 1. STI BI JÓZSEF CIPOABUHAZABAH NYÍREGYHÁZA, ZRÍNYI ILONA-UTCA 2. SZÁM ALATT Férfi erős strapacipők 19 80 P Női magas fűzős erős cipók ... 15'—P-től Férfi I-a box calf kapcsos 23 80 P = Női lektte spanglÍ3 divat trotőr ragy Férfi I-a vad ászcipők dupla talppal 26.—P == magas sarok 17 80 P Férfi I a barna bagaria kapcsos 27 —P == Ugyanez batna színben 19 80P Férfi la barna bagaria fel, re = Női I-a bagaria divat spanglis cipők 21'60P mek formában 25 80 P = Női I-a angol lakk divat pántos 22'— P Férfi I-a box calf kapcsos dupla Női I-a ratcdi antilop lakkal kombi­talp 2780 P n nálva 24'— P Férfi I-a angol lakk, fél estélyi n Női I-a drap spanglis legújabb cipők 29 — P = modellek 25 - 26 P Férfi I-a angol lakk, valódi an­29 — P = Női Talmaston reggeli cipó 6'— P tiloppal kombinálva ... 30 — P = Női magas posztó esattos erős bőrtalp 12'50 P Ercsfiucípőknaturfcőiból31 —35 ig ll'ÍOP =: Női fűzős posztó magasan bőrözve 14'—P „ „ 36-38-ig 13 50 P = Eredeti svéd hócipők 14 —P-től minden létező ár és formában. lMOC-tt CIPŐVÁSÁRLÁSA ELŐTT KÉREM KIRAKATAIMAT MEGTEKINTENI!

Next

/
Oldalképek
Tartalom