Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-28 / 294. szám

m jfiftÍRVIDÉK. 1928. december Folyamszabályozási munkálatok A „Nyirvidék" számára írta: layer János m. kir. földművelésügyi miniszter Utak építése, folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása min clen kulturáltamnak elsőrendű feladatai sorába tartozik. A többtermelesnek a termelés biztonsága a legfőbb feltétele. Ha ez nincs meg, -akkor hiába hull a verejték a barázdába, a vetés állandóan kockáztatva van, az aratás pedig az. árviz martalékává válik. A kormány ezen a téren ismeri a maga felelősségét és igyekszik teljesíteni a maga kötelességét. Hiszen csak az utóbbi négy év alatt cca 53 millió pengő volt az az összeg, amelyet a kormány erre a célra fordított; amennyiben pedig a parlament a jövő évi költségvetésbe általam beilleszteni szándékolt öszszeget e célra rendelkezésemre bocsájtja, cca 61 millió pengő lesz az, amit ármentesitésre fogunk fordítani, a vizi társulatoknak adott kedvező és előnyös feltételű kölcsönök formájában. A képviselőház által a közelmúlt napokban elfogadott törvényjavaslat nem ármentesitésrŐl, ha*em folyamszabályozásról szól, azoknak a folyóknak rendezéséről, amelyek az állam felügyelete alá tartoznak. Az 1908: XLIX. t.-c. szabályozta ezeket a munkálatokat n háború előtt, amikor 192 millió aranykorona volt előirányozva és évi 7.5 millió koronát biztosítottak tárcám részére ezeknek a feladatoknak teljesítésére. Ebből az összegből összesen csak 75 milliói költöttek el. Tervszerű és rendszeres beruházási műszaki programm alapján történtek ezek a munkálatok, de közbeesően 10 éves megszakítás volt, amikor a tárca a megfelelő ellátmányt nem kapta meg erre a célra és igy olyan rombolások álltak elő a már végzett munkáknál is, hogy ezek rendkívül nagy mértékben halomra döntötték azt a szerves és rendszeres műszaki programmot, amelynek alapján a munkálatok folytak. Ma már, amikor költségvetésünk egyensúlya biztosítva van és gazdasági életünk is rendszeressé vált, gondoskodnunk kellett arról, hogy a mai viszonyoknak megfelelő uj beruházási programm alapján törekedjünk ezeket a munkálatokat ellátni és hogy e végből a megváltozott viszonyokhoz és megváltozott vízrendszerünkhöz alkalmazkodva, uj törvényjavaslattal járuljak a parlamen* elé. Ezeknek a munkáknak az elvégzéséig majdnem 190 millió pengőre lett volna szükség. Nekem azonban figyelembe kellett vennem az ország gazdasági helyzetét és teherviselési képességét is és éppen ezért csak a halaszthatatlan és legszükségesebb munkálatok ellátására szolgáló teendők költségeinek ellátására kívántam itt fedezetről gondoskodni. Az egyéb folyókon végzendő munkák nem függnek össze ezzel a beruházási programmal, mert hiszen az állami kezelés alá nem eső folyók kártételei ellen való védekezés során lesznek ellátva ezek a szükségletek, amelyekről ezidőszerint az 1914: XXXVIII. t.-c. gondoskodik. E törvény helyett miutá« ugyanazok az okok és indokok állanak fennt az uj megváltozott határ- és vízrendszer következtében, egészen uj törvényjavaslattal kell jönnöm, hogy ezekről a szükségletekről is gondoskodjam. Ez a törvényjavaslat is készen va* és rövid idő múlva abban a helyzetben leszek, hogy a parlament elé terjesszem. A beruházási munkálatoknak egy részét házilag fogjuk teljesíteni és csak ott fogjuk zárt ajánlatu versenytárgyalás utján vállalatba adni a munkálatokat, ahol nagyobb menn)<iségü és összefüggő természetű munmkálatok mutatkoznak. Természetes dolog, hogy ahol házilag fogjuk a munkát teljesíteni, ott mindig az illető vidék szociális szempontjainak figyelembevételével fogunk aztán keresetet nyújtani és biztosítani a munkásságnak. Az a reményem, hogy ennek a programmnak a végrehajtása áldásthozó lesz és hogy a végrehajtandó vízügyi beruházásokkal hasznára leszünk az országnak, azt gazdaságilag megerősítjük s a nép foglalkoztatásával szociálpolitikai szempontból is javítunk a helyzeten. Karáesony másodnapján a vármegye és város egyházi és polgári előkelőségeinek jelenlétében irtatták be Bányay Jenő nagyprépostot Kattkay flyala kanonok aa egyház szabadságjogainak épséglen tartását hangoztatta ünnepi beszédében. — A világi társadalOM tevében ülés Andor kir. törvényszéki elnök üdvözölte az nj íagyprépostot (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Karácsony másodnapján a gör. kath. egyház életében nagyjelentőségű esemény történt Nyíregyházán. Ezen a napon iktatták be magas egyházi méltóságába Bányay Jenőt, a hajdudorogi gör. kath. egyházmegye uj nagyprépostját. Az installáció a gör. kath. plébánia templomban szerdán délelőtt fél tiz órakor kezdődő szent mise keretében nagy és előkelő közönség jelenlétében történt meg. A beiktató kanonokok közül Ruttkay Gyula kanonok fel- j szólította Sereghy László kanono- | kot, a püspöki iroda igazgatóját, hogy a pápa kinevezési okmányát és megbízólevelét olvassa fel. Miután ez megtörtént, a beiktató kanonok Ruttkay Gyula felhívására az uj nagyprépost, Bányay Jenő letette az esküt, aztán installáló kanonokok közül Ruttkay Gyula üdvözölte az egyház nevében az uj nagyprépostot, majd mélyenszántó, nagy figyelmet keltő lendületes beszédben fejtette ki az egyház hivatását, nagy nemzeterősitő, rendeltetését, összefogó erejének jelentőségét. Az egyház a nemzet szolgálatába! Az egyház — mondotta —nem keres mást, mint Krisztus ügyét és munkásságának céljául az emberiség örök üdvét tűzte ki. — ö csak egyet kér: szabadságot és erről le nem mondhat, mert isísteni tisztségétől kapta azt e szavakban: Mint engem küldött az atya, ugy én is küldtelek titeket. Ő e szabadságot nem mint valami kedvezést vagy kegyelmet fogadja el: de mint jogot követeli. E szabadságnak pedig fő feltétele és kelléke, mi szerint önkörében és rendeltetésére nézve saját elöljárói és csak saját törvényei által kormányoztassék. És midőn szabadságot kér, nemcsak hogy tetszéssel cs támogatással nem találkozik, de ellene irányul minden erőlködés, féltékenység és fenekedés. De vájjon azon egyház lehet-e veszély a társadalomra, amely midőn Európát a keresztény műveltség pályájára vezette, egyszersmind ki nem számitható haladás ösvényére vitte; mely nemzetünket a nagy keresztény családba beleolvasztva, hogy a hunok és avarok sorsával sirba ne szálljon, — megőrizte; nemzeti fennléte felett virrasztva, alkotmányának alapjait fejlesztette, szülőoka volt annak, ohgy magyar fajunk nemcsak fennmaradt, de az európai többi népeknék a polgári szabadság, műveltség megmentésében védbástyául szolgálhatott, s e kettős téren velők versenyezhetett. Mi vagyunk az összekötő kapocs Mi ezen egyháznak szolgái vagyunk s mint ilyenek, nagy eszmék hirdetői, nagy törvények magyarázói, nagy áldásoknak közvetítői, e hazában és e nemzetben felfogva hivatásunkat s leszámítva emberi gyarlóságunkat, emelt fővel mondhatjuk, hogy a hazának annyiszor összeütköző érdekei között mi vagyunk az összekötő kapocs. Értsék ezt meg jól mindazok, akik a hazafiság és hazaszeretet erényeit a maguk számára lefoglalni szeretik s magukat a haza egyedüli fenntartó oszlopainak tekintik. Akik pedig a mai általános szellemi műveltség elért foka, a jelenlegi tudományos intézetek, az állami intézmények, a hatalmi berendezkedések, a napi sajtó nagykiterjedése mellett félnek az egyház állítólagos túlkapásainak bekövetkezésétől, azok vagy saját agyrémeiktől rettegnek, hogy rettegéseikkel másokat felizgassanak vagy elfogult keblű vagy éppen abderitói együgyüségü emberek. Mi, kedves munkatársaink, a keresztfán született egyháznak szolgái vagyunk. Ez a kereszt oktatónk és buzditónk munkára, önmegtagadásra, önfeláldozásra az egyházért és hazáért minden hivalkodás, hiúság és önzés nélkül. Mert ugyanaz a kereszt, mely a legszentebb szeretet áldozatának jelvénye, nekünk is buzdító, szent jelvényünk volt és marad mindenkor. Szeretjük az egyházat, a hazát és ezt a nemzetet. Minden törekvéseink és minden lépéseink odaigyekeznek és odairányulnak öszszes működéseinkben ugy, mint az Isten oltára előtti imádságainkban, hogy a mindenható jó Isten mennyei hatalmával őrködjék egyházunk, hazánk es nemzetünk felett. Üdvözlik az uj nagyprépostot A beszéd befejeztével az instolálló kanonok a pápát, Miklósy István püspököt, a nagyprépostot élteti s rájuk áldást kér. Ezzel a beiktatás szertartása véget ér. Az ünnep iaktus alatt a gör. kath. énekkar Szilvássy József karnagy vezetésével gyönyörű énekszámokat ad elő. Az ünnepnapi szent beszédet Melles Géza kanonok mondja, aki Ruttkay Gyula kanonokkal együtt végezte a beiktatás szertartását. A szent mise után Bányay Jenő nagyprépostot lakásán üdvözlik a vármegye, a város, egyházi és polgári előkelőségei. Kállay Miklós főispán már az ünnep élső napján megjelent Bányay Jenő nagyprépostnál és kifejezésre juttatta jókivánatait. — Most a főispán és a betegen fekvő Mikecz István alispán képviseletében Virányi Sándor főjegyző jelenik meg, hogy köszöntse Bányay Jenőt. A villásreggelin, amelyet a nagyprépost ad vendégei tiszteletére, megjelenik Miklósy István hajdudorogi püspök is néhány percre és itt van a hajdudorogi püspöki káptalan teljes számban. A róm .kath. egyház képviseletében Énekes János pápai prelátos, prépost kanonok jelenik meg papjai kíséretében, az ág. h. ev. egyházat Paulik János igazgató lelkész képviseli. Megjelenik dr. Bencs Kálmán polgármester, majthényi Kiss Sándor rendőrfőtanácsos, Illés Andor kir. törvényszéki elnök, Salzmann Ottó kir'.ügyészségi elnök, Kosinszky Károly, Tóth Pál dr. Brenner Mihály kir. törvényszéki tanácselnökök, Benkő András kir. tanfelügyelő, Fábry Ignác s. tanfelügyelő, Bekény Aladár ny. min. tanácsos, Lukács Béla a kir. áll. tanítóképző, Névery János a kir. kath .gimnázium, Teltsch Kornél az ág. h. ev. Kossuth reálgimnázium igazgatója, Dohanics János tanár, Áltnos Zoltán dr., Szőllősy Pál ügyvédek, Zoltán István, Heringh Andor kir. pénzügyi főtanácsos, Kaszás György iparos, Szilvássy József egyházi karnagy és még számosan. Bányay lenö levelomnnkássága a Kárpátok alján A megjelentek nevében Illés Andor kir. törvényszéki elnök mondott lendületes lelkse köszöntőt. Felidézte azt az időt, amikor Bányay Jenővel együtt hirdették a Kárpátok alján, Máramarosszigeten a magyar haza szeretetét, a magyar állameszméhez való hűséget, a magyar szó fenségét. Bányay Jenő apostoli munkásságának eredménye, hogy a Kárpátok alján hithű és a magyar hazát szerető, a magyar állameszméhez ragaszkodó intelligens társadalom él. Az onnan érkező hirek arról győznek meg, hogy ha népszavazásra kerülne sor, a ruthén föld lakosságának kilencven százaléka a magyar állam iránt való törhetetlen hűséggel állana mellénk. — Ennek a lelkületnek kialakításában nagy része van annak a nemes ideálokért lelkesedő kulturális munkásságnak is, amelyet Bányay Jenő kifejtett. Most, amikor a pápa őszentsége a hajdudorogi egyházmegye fenkölt lelkületü püspökének ajánlatára Bányay Jenőt előkelő egyházi méltóságba emelte s ebben egyháza ünnepelte, a világi társadalom nevében igaz örömének ad kifejezést, kérve a Mindenható áldását magasztos működésére, amellyel a nagy magyar célokért fog küzdeni. A kir. törvényszék üdvözlő beszédét lelkes éljen fogadta és a ragaszkodó, ünneplő szeretet üdvözlésével köszöntötték Bányay Jenő nagyprépostot. Énekes János prépost-kanonok örömének adottt kifejezést, hogy Bányay Jenő nagyprépostot a pápa nevezte ki s ezzel a