Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-23 / 292. szám

jSÍYÍRYI'BÉK. 1928. december 35. gOUjOQ (U ÉVET A JOBA-NYOMDA ELE­GÁNS NÉVJEGYEIVEL KÍVÁN ÚR ÉS SZEGÉNY i Eressiis be psd'tyst » fcöskedvelt LINOL beartratCvel, asaely mayóTja padlóját | a rtthadástól, a port teljesen Isköti ét csép tén»l, na* art ad neki. L in* I a Irg.obb, ífgoloóbb beertsiíí, •art agy fxoba t>«er«szt»*t csak £—3 pengőbe keröl 5 félt szinben Eaphstó Brüll Simnn featék­irahátabaD. ooociöoooonnnoocaooEosooooooooö • • • s • • • • ERTESITES arról, hogy a Földes-droiieria • o o • Óriási vá'aseték s*r»»»<jnji ajándéknak, parftDM é* •anikOr ca»e i tikban. a róm. kath. bérpalotába Bethlen-utcai olda Telefon: 148. szám. Vidéki megrends lések azonntl továbbittstoaic Nyiregyháaa Táros é( Szaboleivár­megya legrégibb i zekQ&tete. • • • • o • ö Minden gazdának sajat érdeke, | hogy lószerszámja jó karban [ legyen, ezt eléri, ha JL* bőrápolóval kezeli, mely meg védi az idő viszontagságai ellen, állandóan puha és fekete iessz. Kapható : Reich, Bröll és Varga Jánosnál. 8274-f Magjai éj poron S « tt SUj, f valí.di Hiadenb»r t; te ti li e 3E, vágott és hasáb t & as i f öt legolcsóbban besze. eshető Szabó Gusztáv tCzifa és fetéoktr'skedfindl Nyirrfr»híiza, Be: t-s LásriMé' 14. .*. Tel.: 371 nmoaoooaöOGO'OO ^oooonoooooooo erre a testületre! Mint Széchenyi minden eszmé­jét, sokan ezt is geniálisnak, ma­sok meg bolondnak tartották. Ez utóbbiakhoz tartozhatott a »pap­verőft Beöthy Ödön is, aki mo­solyogva jegyezte meg: - Vájjon ért-e a hidbizottság a színházhoz ? Mire Széchenyi ugyancsak mo­solyogva felelte: Valami sokat nem, de való­színűleg többet mint a hídépítés­hez! A nevetők a gróf pártjára áll­tak s nagy szótöbbséggel a szin­házügyet is a hídépítésre kikül­dött bizottsághoz utasították. Egyik kérdéshez se értett valami sokat ez a derék testület, de azért elég jól oldotta meg mind a két felada­tát. A Lánchíd egyike lett a leg­szebb hidaknak a viláigfojhj s a Nem zeti Színház is hetven éven keresz­tül pompásan megfelelt a céljának. W1LLIAM HOGARTH (i 697—176a) a nagy angol festő egy előkelő urat egyszer olyan hiven festett le, hogy az megharagudott s ki­jelentette, hogy a képet nem ve­szi át és nem is fizeti ki (Az arc­képfestők a legnagyobb sikereiket nem a leghűbb, hanem a legszebb portréiknak köszönhetik.) Ámde Hogart is tudott haragud­ni s igy szólt a nemes úrhoz: Nem tehetek róla, hogy a kép nagyságodnak nem tetszik s nem is törődök vele, mert művé­szi lelkiismeretem szerint az jó. Tanácsolom, hogy fogadja cl, mert ha három nap alatt nem viteti el s a kialkudott vételárat ki nem fi­zeti, farkat festek rája s kiállítom ézen a címen: szőrös emberállat. Félek, hogy ráismernek majd ön­re és biztos vagyok abban, hogy vevőt találok rá. Ez hatott. A nemes ur a képet kifizette, elvitette és sajnos meg is semmi­sítette. 9»7—« Vidám esetek •••••• RICHÁRD BRINLEV SHE­RIDAN (1751 — 1816) Nemcsak író volt, de politikus is s bár fényes karriert futott be, államtitkár is lett, az írói elem mindig predominált nála s ami adoma, mondás, elmésség maradt utánna, mind azt mutatja, hogy lé­nye legbelsejében mindig iró ma­radt. Egyike volt kora legki válóba szatirikusainak s a nemzete legel­mésebb férfiainak. Nem egy finom és szellemes mondást jegyeztek föl róla, amelyeknek egyike itt követ­kezik : Mikor nagy beteg lett -- köz­vetlenül a halála előtt — az orvo­sai az tanácsolták neki, hogy vesse magát műtétnek alá, az még meg­menthetné az életét. — Eleget éltem, — felelte a 65 éves Sheridan — Nem tudom, érdemes-e még ezt az életet meg­hosszabbítani. És aztán már ki állottam két operációt s ez néze­tem szerint elég egy ember életére. Miféle két operációt? — kér­dezték tőle. — Ültem egy festőnek és végig­hallgattam a darabomnak, a »Rá­galom Iskolájá«-nak egy igen rossz előadását. Pár nap múlva, — szinte moso­lyogva — meghalt. Szerencsésen kikerülte a harmadik operációt. BÉGI BIZOTTSÁGOK Az 1836-iki magyar országgyű­lés permanens bizottságot válasz­tott a Buda és Pest városok közt létesítendő hid építésére Széche­nyi István gróf egyik kedvenc esz­méjét kellett ennek a bizottságnak amelyet akkori nyelven bizottmány­nak és küldöttségnek neveztek, meg valósítani. Ugyanebben az időben történtek meg az első előkészüle­tek a tervezett Nemzeti Szinh.íz, (akkor igy mondták: Nemzeti Já­tékszín) megteremtésére, is. ebben a kulturábs kérdésben már a ki­kül dendő bizottság tagjainak az összeválogatása is nehézségekbe üt­között. Széchenyi európai értelem­ben is előkelő, nagy és monumen­tális színházat óhajtott, mig Pest­vármegyének az volt az álláspont­ja: addig nyújtózkodjunk, amig a takaró ér és egyszerű teátrumot akart. A két egymással szemben­álló irányzat igy hát a bizottság megalakításában sem tudott meg­egyezni, — mindegyik a maga em­bereit, az ő felfogását képviselő férfiakat kívánta oda beválasztani. Persze Széchenyi, a szenvedé­lyes alkotó, volt az első, aki elvesz­tette a türelmét. Ö már holnap hozzá szeretett volna fogni az épít­kezéshez s a színházat mielőbb tető alá óhajtotta hozni. Egy ülé­sen igy szólt: — Urak, van nekünk egy bizott­mányunk az állandó hid fölépíté­sére. Ne vitatkozzunk tovább, ha­nem bizzuk a színház kérdését is | sz CHARLES MONTESQUIEU (1689—1755) a hires filozófus s a Lettres Per­sanes halhatatlan írója egyike volt a legszelídebb lelkületű emberek nek, aki a cselédjeivel is nyájasan emberségesen, szinte szeretettelje­sen bánt. Mégis megtörtént egy­szer, hogy egy barátja épp akkor jött látogatóba hozzá, mikor a nagy iró egészen komolyan szidta az inasát. — Mit jelentsen ez ? kérdezte a vendég. - Az ön magaviselete sehogysem egyezik meg a szelid jellemével. Igaza van, — felelte Montes­quieu. — Amil most hallott, nem is jel­lememből folyik, hanem a bölcse leiemből. Az inasomat ritkán szi­dom, de néha meg kell tennem. Tudja: a szolgáink olyanok, mint az óráink. Időnkint föl kell őket húznunk, hogy pontosan 'járjanak. Egyébiránt legyen nyugodt, az ina­som épp oly kevéssé veszi rossz­néven, ha időnkint megszidom, mint az órám, ha lejártakor felhú­zom. LESSING GOTTHOLD EPHRAIM igen szerény férfiú volt, ck: az mé­gis bántotta, ha valamelyik da­rabját siralmasan adták elő. Tör­tént egyszer, hogy a lipcsei Mes­se-n Minna von Barnhelm-jét, amely akkor még újdonság volt, krudélis módon ütötték agyon egy másodrendű színházban. fölötti bosszúságának méltatlankodó sza­vakkal kifejezést is ac'ott egy írói társaságban. Valaki vigasztalni pró­bálta : Nézze csak. Lessing űr, végre is az ön gyermekéről van szó s a jó apa a gyermekét akkor is sze­reti, ha rongyokban látja. Mire Lessing azt felelte: — Hiszen, ha rongyokban talál tam volna a gyermeket, nem is fordultam volna el tőle. De melyik apa nem irtózik a szülöttétől, ha azt akasztófám lógni látja ? lOOÜBy-2 Aprított és hasáb 1. 0. tűzifát, 1. ősit. porosz szenet, királdi i» barnaszenet, kokszot Terstnyképes áron házhoz szállítom Hton Emil iskola u. 3—5. Teltfon : 19. Kiárusítjuk * teljes téli készletünket úgymint 388 drb. bosszú fekete és színes bundát, 520 drb. rövid, szörmebélesü bekecset dec. 31-ig minden elfogadható árban. Várad? Testvérek férfi, fis is lyermekruha áruháza Nyíregy­háza Bessenyei-tár 16. 00«1 9 Keveset használt AUTOMOBILOK gondosan kijavítva, önköltségi árban fcapba'.ók: Chvsier Six 72 es, 503-as FIAT, FORD Marion és Társa nviregvházi autóüzeme Telefon 2-30. TŐfréaweft mégis a. tegjomafóJ KAWATCÍ: f SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG Nyiregyhaja, Vay Ádam-utca 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom