Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-23 / 292. szám

4 JHrtffHYIDéK. 1928. december 23. 10012-1 / FEST-TISZTIT LEGSZEBBE Gyüjiőieiep: NYÍREGYHÁZA, Zrínyi Ilona-utca 9. (az udvarban) VEZETŐNŐ: KLÍR BERTA ^WWWWWVWWAAAAAA/V^ l H6UI KRÓNIKA. \ wwwwvwwwvwwww Serlegeket avattunk fel Két nagy ideálnak: Ezer éves szabadságnak S a hősi halálnak. Radomér Lord serlegéből Uj erőre kapva, — Kovács István mártír vére Vigyen diadalra! Végignézve a mult hétnek Sok, sok eseményén: Gyönyörködtünk az óvoda Apró ünnepélyén. Nő dirigált Cecilia Vegyes kórusában, — Lelkes tömeg ünnepelte öt a Koronában! Mansz vásárom, Leányklubon Felüdült a lelkünk, Bekényinek erdejében Nagy örömet leltünk. Tisztviselők karácsonyra Segélyt kapnak mégis, — Három pengő hatvan fillért Talán kapok én is! Egyik mérges polgártársam Bőszen nekem ronta: »Mégis csak sok, miket csinál Ez a bolond Bonta! Mit akar az utcájával ? Az legalább utca, — De az enyém, gidres-gödrös, Veszedelmes puszta!« Nem árulja el a nevét, Világért se tenné, Mert attól fél, hogy a város Menten kikövezné. Balesetre biztosítva, Hátha szert tehetae, — Valamelyik csöndes este Egy kis balesetre! Két nap múlva beköszönt mar Szent Karácsony estje: Int bennünket békességre, És több szeretetre. Legyen ez a kettős ünnep Adományok napja, — Az a boldog, aki adja És nem, aki kapja! á Nyirvidék ma Is élő legrégibb irói (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Nyirvidék ötven évének köte­teit most dolgozza fel lapunk ju­bileumi albumának szerkesztősége. A nyolcvanas évek mozgalmas vi­lága kel életre. Alig tudjuk letenni (azokat a köteteket, amelyek a 40— 50 év előtti Nyíregyháza emlékei­ről és eseményeiről szólnak. A jubileumi album évtizedről— évtizedre haladva, névszerint mél­tatja a Nyirvidék minden neves munkatársát. Kutatásaink közben kiderült, hogy a ma is élő, legré­gibb munkatársaink: Andrássy Kálmán buji, Vass Mihály gégé­nyi lelkész, Bökényi Dániel ny. ig. tanitó, a «SzaboIcsi Tanitó» fe­lelős szerkesztője, Mezőssy Béla ny. miniszter, Vietórisz Józeef dr. főigazgató. Az albumot, amely feltárja az egyes nevezetesebb évfolyamok cikkíróit, érdekes témáit, tárcaro­vatának szépiróit, jellemző hír­anyagát, a régi és jelenlegi mun­katársak fényképei és karrikaturái elevenítik. Január közepén, ami­kor az album kikerül a sajtó alól, a Nyirvidék minden régi és uj előfizetője megkapja a Nyíregy­háza múltjának tanulmányozásánál forrásul szolgáló több mint 300 oldalas kötetet. A jubileumi ünnepség — amint már jeleztük —, február hó 3-án, vasárnap lesz. A nyíregyházi szegények tömegesen jelentkez­nek karácsonyi segélyért, de eredménytelenül — Bartsch ékszerész száma 281. Bonta. fee2ef»H­(A »Nyirvidék« tudósítójától.) Karácsony előtt fájóbb a nyo­mor, bántóbb a szegénység, elvi­selhetetlenebb az inség. A «nincsen» rettenetes vaksága kiáltóbb most, amikor tjútidenki adni, ajándékozni szeretne.' A jótékonyságot gyakorló egyesületek ilyenkor fejtik ki legnagyobb erőfeszítésüket a nyo­mor legyőzésében, de az, amit nyújtanak, kevés a ma sokszoro­zottan súlyos szegénység, a foko­zódó nyomorral szemben. Tavaly is sürün hangzott a panasz, ma már nem panaszkodnak, hanem elé gedetlenkednek az emberek. Ahur végsőkig feszült. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, de félünk tőle, ha csak rövidesen valami erős, határo­zott cselekvés nem javítja a hely­zetet. A nagy nyomorra jellemző, hogy napokon át a szegények százai járnak a különböző jótékonysági egyesületekhez és a városhoz. — «Csak legalább 2 kiló húsra valót kérek» — mondja egy siró öreg nénike. Nincs és nincs. Karácsonyi segélyre nincs pénz sehol. Könnyes szemmel, csalódottan térnek haza a fekete kendős, kopott ruhás szt' gény asszonyok. Mikor látjuk támolygó alak­jukat, a szivünkbe vág a keserűség: • Mit lehetne tenni? Munkanélküli­ség, ínséges lakások, rossz táplá­lék, betegség, csenevész gyerme­kek. Ezt halljuk unos-untalan. Mit lehetne tenni fl A nyíregyházi kö­zéposztály tas^i erejökön felül vesznek részt a nyomor ellen való küzdelemben. Tagjai egy egész sor jótékonysági egyesületnek, ők küldenek süteményt, ajándékokat a karácsonyi ünnepekre. Többet nem adhatnak. De ad-e ennyit, fejt-e ki érzékenyen érintő áldozatot min­denki? Bajosan. Itt az idő a va­gyon szerint kivetendő jótékony­sági adónak. Adjon mindenki: bir­tokos, kisgazda, kereskedő, ipa­ros, tisztviselő, ki-ki vagyona ará­nyában. Nagy összegek állanának rendel­kezésre. Milyen jó volna, ha most karácsony előtt 1 o—20000 pengői ki lehetne osztani az Ínségeseknek! Tavaly egy jótékony adományból, 1 000 pengőből jutott 8—8 pengő 1 2 5 szegénynek. Most nem jelen kezett mecenás. Mindenki segít­ségre szorul. Senki sem hozhat nagyobb áldozatot. Szomorú ka­rácsony. Pedig vannak fáradó, áldozó hősei az idé» is a nyomor nyíregy­házi frontjának. Legyen áldott min­den lépésük. Az ő szivök a jóság örökmécsese a süvöltő viharba®, a komor éjszakában. Önfeláldozó héroszok, rettenthetetlen fanatikus sok, de kevesen vannak! Hogyan irtak rólunk 238 évvel ezelőtt? A régi időben a külföldiek hihe­tetlenül tájékozatlanok voltak ha­zánk felől, a különböző földleírá­sok azonban mind megegyeztek abban, hogy Magyarországot való­sággal eldorádónak tekintették s természeti kincsekben való gazda­ságáról, termékenységéről legen­dák keringtek. Egy ilyen régi kis földrajzi mű­be, Zeiler—Stübelnek, Frank­furt — és Lipcsében 1698-ban meg jelent »Hungáriá«-jába érdemes be­tekinteni, mivel hazánkra vonatko­zólag érdekes dolgokat olvashat­tunk ebben a fatáblás, kutyabőrös 1 18 oldalas kis könyvecskében. Nevezi pedig hazánkat a világ leg­jobb földjének, melyet a Tisza olyan kövérre tesz, hogy ha rozsot vetnek bele, az búzává változik. A szőlőfürtökről irja, hogy feltűnő nagyok és jók s boraink a legjobb spanyol borokkal vetekednek. Leg­feltűnőbb a tokaji bor. Virágzó ál­lattenyésztésünk jellemzésére fel­hozom, hogy évenként Bécsen ke­resztül 80.000 szarvasmarhát visz­nek Németországba. Folyóink hal bőségét meseszerűnek festi. A könyvszerint a világ halban leg­gazdagabb folyója a Tisza, melyet nyári időben, alacsony vízálláskor a halak irányítanak. A folyó két rész vizből, egyrész halból áll. Vannak vizeink, melyek gazdag arany tartalmúak, ezek: a Kőrös és az Aranyos. Az aranybányákban 500 és 1000 forint értékű arany­tömbök is előkerülnek s azt állítja, hogy nálunk gyémántot is bá­nyásznak. Kérdés, hogy ha Zeiler Márton és Stübel András geográfus irók részWehetnének most a drágasági ankéteken, vajon ugyanilyen elra­gadtatással írnának-e a tejben, vajban éppen nem fürdő, Csonka­Magyarországról? (*) Vásározók figyelmébe! — Gyors, fedett teherautó •lesé díj­tétel mellett megrendelhet© Csé­pánynál. Telefe* 4-56. tor Nagy karácsonyi vásár II I IIIIII mi n I—Hllll l I I WIIIIIII !—! • I I—I MIIilP ' • miiu i«M aw—MW—^W^— LICHTENBERG SÁNDOR CIPŐÁRUHÁZÁBAN TELEFONSZÁM 351 NYÍREGYHÁZA, ZRÍNYI ILONA-UTCA 1. SZAM TELEFONSZÁM 351 A karácsonyi vásár tartamára mélyen leszállított áraim: Női fekete félcipők —'—. 15—, 19 80 P Női barna pántopc'pők —'—, —'—. 19 80 P Női drapp pantoscipók —, —'—, 25"— P N5i fekete magas szátu cipők 15'—, 16'—, 17"— P Női lakk divat pántoscipŐK 22'—, 24"—, 26— P I a minőségű női hócipS 12 50 P 1-a minőségű női hócipő, bársonygallérral 14 80P I-a minőségű íérfi hócipő 19 — P I-a minőségű gyermek hócipők 12'50. 14'—, 16'— P I-a minőségű Orosz női sarcipő í) 80 P Divat hócipők patent roll^s zárral nagy választékban Férfi fekete egészcipők .' 17 80, 19 50, 20 50 P Férfi fekete és barna félcipők —, 22'--, 24"— P Férfi lakk félcipő , 29—, — •— P 10595-4 Női bársony komedeipő 4 50 P Női teveszőr toModcipő 6.— P Női posztó csattoscipő meleg béléssel 14"— P Divat komódcipók nagy válasitékban. Estélyi és bali cipőújdonságaim megérkeztek !

Next

/
Oldalképek
Tartalom