Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-02 / 275. szám

1928. december 2. jtófÍRYIPÉK. " — Bartsch ékszerész telefon­száma 2S1. Városi Mozg ó; dece-ribsr 1 én, szombaton 5 7 es 8, 2-tn, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor A vil g legcsud ilatosabb es ieg izgalmasabb expedíciós filmje 6 felvonasban Fehér éjszakái A fehér éjszakák dermedt csendjét, a aizegő, zugó, zengő jégtáblák halálos játékát, Észak kilürkész­heielJen vilagának állatait, a cet­vadászatot, fókák, rozmárok, rén­szarvas csordák életét, ame'ynek egy jelenete a jégtáblákon mene­külő, soha embert nem látott jeges­medve élet halál harca sarki vadá­ig szókkal mutatja be ez a film. Haiakiiasabb, megrazóbb ésizgal­müibb, mint az Élet kigondolt drám.ii és izgalmas kalandor regé­nyei. A oetet e:ejtó kis halaszbarka utasai folytonos életveszedeimek közt egy 80,00'> kg. o» otiast ejtenek zsákmányul. Aszfaltvirág dráma 7 foironáskan Fősaerepben: VIRG'NIA VALLI Az aliadásokat bit ta|i szalu zenekar kíséri. ! Séta a nyíregyházi Hétfőn Kedden Szerdán CONRAD VEIDT MARY PHILBIN Nevető ember HUQC) VICTOR Diadal Mozgó § December 1-én, szombaton 5,7 és 9, 2 án, iasám«p 3, 5, 7 és órakor: 10. UTCA Dráma egy new yorki bérházban 7 felvonásban. Főazereplők : Yárkonyi Mihály Joseph Schildkraut Turfbanditák Egy turfkotrány története $ felv. Főszereplő: VIOLA DANA Előcetea jalentés: De«. 3., 4 , hétfőn és keddsn Looping The Loop Werner Eranu Dárius országában j (A »Nyírvidék« tudósítójától.) ! Az élet lüktető elevensége, a séta ritmikus mozgása, a csipős novem­j béri levegőtől kipirult arcok vi­dám mosolya, buja prémekbe bur­golt hölgyek kacér, igéző pillan­tása tarkítják az esti korzó színes, örökké változó képét. A Zrínyi Ilo­na-utca lámpasorainak ragyogó fé­nye szinte nappali világosságot áraszt a korzó kellemesen csevegő vidám kedélyű sétálóira. Az egész napi Intenzív munka után jól esik, üditőleg hat a fásult idegekre ez a gondtalanul eltöltött 2 óra. Ma­gam is kába fejjel az élet küzdel­mes, nehéz órái után itt fürdetem meg ebben a lüktető, kacagó, gond talan, forró életforrásban elfásult lelkemet, hol az ifjúság, az arany­ifjúság örök optimizmusa, feledtető | és mámorosító hangulata sodor ma,­gával. A kaszinótól a Szabolcs­utcáig ilyenkor télen mikor a Károlyi kert ősi tölgyei lombjukat vesztve csu­pasz ágakkal merednek a közöm­bös, fanyar égre meglehetősen csendes, kihalt a korzó. Csak itt­ott surran el, egy-egy pár bizalma­san, szinte összebújva melengedő megértéssel, akik kiszakadtak a korzó forgatagából egymásnak egy­másért és akik nem sokáig járnak már a korzóra, — a családi élet nem engedi azt. A kaszinótól a Lengyel­cukrászdáig pezsgőbb, elevenebb, tarkább ké­pet nvujt a téli korzó. Az aranyif­júság itt áll sorfalat a kirakatok előtt, a fuvolahangu bókok itt röp­pennek el és itt csendüti fel a neve­tés ezüstcsengése a leányajkakon. Párosával, hármasával sétálnak. A diáksapkák dominálnak, bár néha a tisztikard fénye is felvil­lan egy kirakat tükörablakán s a beige-szinii filcklos-kalap alól ka­céran kacsint a tüzes női szempár. A kaszinó falának támaszkodva hallgatom a beszélgetés elvonuló áradatát s csak szaggatott mon­dat töredékeit hallom : ugyan kér­lek, Klári nem veszi őt komolyan, mert ... a legérdekesebb volt az egészben Várkonyi jele ... csóko­lom a kezeit nagysá ... szervusz Pista, hogy vagy . .. A nagytőzsde előtt, az úgyne­vezett »majomszigeten« a csoporto­sulás szinte ijesztő méreteket ölt. Itt van a lelkes sportemberek tálál­kozója. Hevesen vitatkozó csopor­tok, a szenvedélytől kipirult ar­cok, hadonászó öklök teszik érde­kessé e helyet, ahol kemény sza­vakat pattogtatnak a különböző club drukkerek egymás felé. »A Nykise a jövő szezonban is bajnok lesz« — harsogja egy nyurga fiatal­ember. »Á, dehogy — feleli rá nem kevésbé szenvedélyesen egy másik — a Nyetve már most is klasszi­sokkal jobb?. És a két rivális, mint két spanyol-kakas áll szemben egymással harciasan és fanatikus hittel. A Bessenyei-téren a lámpák is mintha szégyelnék ma­gukat, diszkrétebben pislognak a derék hadfiakra, akik derékon ölel­ve »ideáljukat« hetykén lépegetnek a kisáJlomásig és vissza. Itt a dis­kurzus hangosabb, fesztenelenebb, a kacagásnak is erősebb, egészsé­sebb csengése van, nem rafinált és őszintébb az életöröm. Határozzon önként n legközelebbi cipőjavíiásná!! Nem bőrsarkoi Palma sarkoil EgéSÉség és takarékosság szempontjából. Okosság és haíadá* alapjáal A leányok teltek, erősek, érettek a szent anyai hivatásra és egyene­sen, nyiltan néznek a követelő férfi szemekbe. Az esti fény elvesző, ezüst suga­, raiból a hősök szobrának giganti­í kus kontúrja bontakozik ki mintegy emlékezetül a mult titáni küzdel­meire a jelenben élőknek s az el­jövendő generációnak. Tanulmányút az első nyír egyházi gőzsüíőáében (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Csak a szokatlanul meleg levegő az, amely eszünkbe juttatja, hogy a pékmesterségnek gyári üzemmé fej­lett helyiségében vagyunk, amikor belépünk az 54 éve fennálló, te­hát Nyíregyházán a legrégibb, Lak ner-féle sütőüzem egyik termébe. Ennek a látogatásnak az adja meg az aktualitását, hogy most ál­lították fel Nyíregyházán az első gőzsütő kemencét a Lakner sütő­üzemben. Az ember, amikor így a nevét hallja, azt hiszi, hogy va­lami óriási búbos kemence ez, a régi pékségek füstös, nyitott szájú, pörkölt nyilásu sütőeszköze. Annál nagyobb a meglepetésünk, amikor egy gyönyörű kerámiai műremek­kel álunk szemben, amelynek ra­gyogó hollandi csempéi, egyetlen nyomásra járó fém zárói, py romé­ter műszerei, amelyek mind ragyog nak a tisztaságtól, inkább egy nagy arányú villamostelep kapcsolótáb­lájára emlékeztetnek, mint egy sü­tőkemencére. Pedig a sütőkemence, még pe­dig a legmodernebb, amelyet eb­ben a fajtában az építészet és gép-­ipar produkálhat. Nem fával fű­tik, hanem szénnel, s a kazán­berendezés lehetővé teszi a fej­lesztett hő állandóan egyenletet temperálását, amely sütési szem­pontból valóságos forradalmat je­lent. Olyan ez, mint egy hatalmas la­boratórium, amelyben, kémiai pon­tossággal és a gasztronómia sza­bályainak rigorózus betartásával sül majd szép pirosra a hófehér buzakenyér, a gömbölyű, ropogós zsemle, az illatos vajas kifli, a vi­tamindús rozscipó, a vekni, a sós­perec, köménymagos kifli, prófunt, fonatos kalács és ki tudná még felsorolni, mi minden. Naponta egy vágón lisztet ké­pes feldolgozni ez a nagyarányú üzem, amelynek produktumait autón és kocsin szállítják egész na­pon át rendeltetési helyére. Ha az öreg Lakner Ödön, ennek a cég­nek néhai érdemes megalapítója, akiről Krúdy Gyula a »Komoly iparos« epitetonnal emlékezik meg­a régi Nyíregyházáról irt képei­ben, látná, hová fejlődött a régi jó Lakner-féle pékműhely, bizo­nyára megnyugodva fordulna a má­sik oldalára. A Lakner-féle pékműhely, ma már sütőnagyüzem, Nyíregyháza első gőzsütődéje, jó kezekben van. Budapesti Bélyegtőzsde Budapest, IV. Kossuth Laioa ucca 7. NY. Egyes bélyegek, sorozatok, kelékek. Választék. Árjegyiék ingyen és bérmentTe. Alapiitatott 1810-br n 7733-10 Ebédiőberendezés elaőrendü műbutor eladó Weiaz Ferenc asztalosraes térnél Debrecen Fiirdő-u. 4. 10262—2 Ha ideges, teljesen ártalmatlan szer, egy szemtől minden fájdalma használjon Neokr&tln-t. megszftnik — Minden gyógyszertárban kaphat*. ^^ ^^ vhhsh

Next

/
Oldalképek
Tartalom