Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-16 / 286. szám

1928. december 16. jriÍMTIDÍK. 7 A büdszentmihályi községi szeszfőzde ellen merült fel panasz a november havi közigazgatási bizottsági ülésen és nem a Büdszentmihályi központi szeszfőzde ellen egy olyan értesítésnek nevezett ira­tot osztatott szét, amely alkalmas volt arra, hogy az igényjogosult gyümölcstermelőket megtévessze. Ez az értesítés ugyanis azt tar­talmazta, hogy az igényjogosult ter­melők pálinkájukat vagy a közpon­ti szeszfőzdében, vagy pedig a köz­ségi szeszfőzdében főzhetik csak ki, —- de elhallgatta azt, hogy az igényjogosultak, tehát a büdszent­mihályiak és a tiszabűdiek, nemcsak a büdszentmihályi emlí­tett két pálinkafőzdében főzhetik ki anyagjaikat, hanem az illetékes tiszalöki adóhivatal kerületéhez tar­tozó bármely központi, községi, szövetkezeti, vagy egyéni szeszfőz­dében is. Téves tehát tudósításunk azon része hogy a büdszentmihályi termelők a kir. pénzügyigazgatóság területén bárhol kifőzhetik termeivényeiket, mert ezt a törvény tiltja. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Lapunk december 14. és 15-iki számában a közigazgatási bizott­ság december havi ülésén a kir. pénzügyigazgató jelentéséről írt tudósításainkba félreértésre okot adó több hiba csúszott be, amit illetékes helyről nyert informá­cióink alapján a következőkben he­lyesbitünk : 1. A fűszer, vagy szatócsüzlet­tel kapcsolatos kismértékbeni ital­elárusitási engedélyek áthelyezésé­hez előzetes engedélyre nincs szük­ség. 2. A közigazgatási bizottság no­vember havi ülésén nem a Büd­szentmihályi központi szeszfőzde el­len merült fel panasz, — hanem a Büdszentmihályi községi szeszfőzde ellen. Ennek a panasznak a kivizsgá­lása során megállapítást nyert, hogy a Büdszentmihályi központi szeszfőző szövetkezet a kerületében Téii riport a nyíregyházi kertekről Reggel 3 Károlyi-kertben kutatom a nyár itthagyott emlékeit, keresem a vidámság, a nyári tüzes ifjúság felcsendült kacagását, elsut­togott vallomását. Talán egy her­vadt levél finom erezetének kaba lisztikus vonalaiban megtalálom — gondolom — vagy egy pad be­vésett hieroglifájából olvasom ki. De nyoma sincs. A tél vacogó éles foga szétmart mindent a kert haj­dan pompázó varázsát csak ugy, mint az emlékeket. Es ahogy végig járom a kertet, érzem, hogy itt gyilkosság történt.. . A kert hideg lehellete az enyé­szet nyirkos illátától terhes. Az avar sárga rémülettől összeborulva ti­tokzatos bűnről susog és a föld fe­kete átkot csikorog lépteim alatt. A fák, mint megőrült titánok gör­csös mozdulatba dermedtek és bor­zalmas varázslat merevíti karjai­kat az ég felé. Törzsük a bebörtön­zött roppant fájdalomtól csak né­ha kínlódva rázkódik meg s ilyen­kor mintha mély, elfojtott jaj zúg­na végig a kerten. A kioszk, mint kihalt család omlatag kriptája el­felejtve, fakón gubbaszt a kert kö­zepén. Repedt tetőzetének masza­tos könnyei hullton-hullanak és csu kott bensejében tört poharak, üve­gek, tányérok csontjai porlanak. A vasszékek, asztalok szürke mág­lyáit a gyűlölködő rozsda sárga epével öntötte végig, mintha a bűn nyomait akarná elégetni. Érzem, hogy itt gyilkosság tör­tént és a gyilkos a könyörtelen tél volt. Délben a Kossuth-kertben az angolosra nyírt kertnek egyik barna padján, helyezkedem el. A bokor, mint stuccolt bajusz hety­kélkedik a. csupasz dombok fölé. Ezt a kertet a kultura cirkalmazta ide s nyáron a kinyílt pillájú virágok bizonyára riadtan sorakoznak ket­tősrendekbe a kertész parancsa szerint. A katholikus templom lázpirosan növekedő tornyainak érces méla­búja zúgja a delet és a műhelyek, üzletek sötét tömegekben ontják ki magukból az energia pótlásra kül­dött embergépeket. Megélénkül a forgalom a kert­ben is. Az ebédtől visszatérők el­lepik a padokat és a felszabadult csevegés az üzleteket nyitó egy várakozásának unalmát messze űzi. Ott egy újság széttárt lapja fehér­lik és benne a vastag betűk szen­zációt kiáltanak kikényszerítve a kíváncsiságot az újságolvasó szom­szédjából is, aki testének súlyát annak vállára helyezi. Este a Népkertben. mint Afrodité kertjében Sokrates a bokrok halk szerelmes susogá­sát hallgatom. A sóstói erdő elve­télt magzatja ez az erdőnek kert, kertnek erdő, ahol sóvárgó vágyak 10438—7 Haiározzon önként a Karácsonyra éKszer, ezüst, óra ^steismamsmmsamEamam^^ammmmmmmmim^ma* legnagyobb T&lasitékban, lego'a*óbbtn Sándor Rezső órás és éksz«réi*nél Zrínyi Ilona utoa 3. Telefon: 229. Telefon: 228. Takarékossági könyvecskére 6 havi hitel. legközelebbi cipőjavításnál! Nem börsarkot mmmMimm fcSÉ IMME ti rmPS : 1 Palma sarkoi! Egészség és takarékosság szempontjából. Okosság és haladás alapján l vajúdnak és a fák az erdő szaporodó családjáról álmodoznak Most ugyan már hatalmas kőkerítés csillapítja a kert buja érzelmeit, de a régi vágyak árnyai összebújva még ki­sértenek s mintha szoknyák suho­gása és kardok villanása riasztaná a közelgő diszkrét fátyolu éjszaka csendjét. Mozi kC c " V A Earenina Anna Az Apolló-Mozgó fáradhatatlan direktorának sok utánjárás és súlyos anyagi áldozatok árán sike­rült három napra megszereznie a szezon legragyogóbb, legtökéle­tesebb filmjátékát, y.Karenina An­ná«-1. A hatalmas drámai alkotás­nak, amely Tolstoj legcsodásabb remekművét vetíti vászonra, teg­nap volt a bemutatója a közönség rendkívül meleg érdeklődése mel­lett. »Kareiúna Anna« szépségeit ! dicsérni annyit jelentene, mintha csak most fedeztük volna fel a halhatatlan írót. Épen azért csu­pán csak a filmfeldolgozás mél­tatására kívánunk kitérni. Ez sem nehéz feladat, mert hiszen mind a rendezést, mind a technikai kivi­telt, mind pedig a művészek játé­kát egyetlen rövid mondattal el­intézhetjük amely így hangzik: minden tökéletes. És valóban így is van, mert ilyen festői képeket ilyen szivbe markoló jeleneteket s olyan preciz játékot, mint az elbá­joló szépségű Greta Garbóé és a »snájdig« John Gilberté nagyon ré­gen nem láttunk már mozivásznán. »Karenina Anna« csaknem az egész 2 órás előadást betölti, ugy hogy alig marad idő a műsor elején egy rövid 2 felvonásos mulattató gyer­mekburleszkre. Az Apolló igazga­tósága, hogy a publikum rendkívüli érdeklődését ki tudja elégíteni ma is, holnap is 4—4 előadáson mu­tatja be ezt az ünnepi filmet. KARENINA ANNA öreg Tolstoj örül fönt az égen, Hogy regényét látja mozgó-képen, Életrekelt nagy fantáziáját — S megkönnyezi Karenin Annáját.. Dioikus. Rose Marié (Embervadászat) az Apolló hétfői szenzációja Rose Marié filmváltozata egy vi­lághírű operettnek, amely legutóbb a Király Színházban került szinre és amelyről a kritikusok már akkor megállapították, hogy meséje film­szerűen érdekes. A film meséje né­mileg eltér az operettétől, de ez csak előnyére van a filmnek és Lucien Hubbart, az ördöngös ügyes ségü rendező, teljesen filmszerűvé teszi a kedves és érdekes mesét. A miliő, amelyben a cselekmény lejátszódik, mindvégig érdekes, a 'prémvadászok között és az elha­gyott szigeten készült felvételek persze festményszerüen hatnak. Ja­mes Murray és Joan Crawford ala­kítása vetekszik néhány színpadi alakítással, játékuk őszinte és em­beri. * Az Apolló igazgatósága óriási anyagiak árán szerezte meg ezt a legújabb amerikai újdonságot, mely mint operet az egész világ nagyobb metropolisait bejárta s amerikának mai kassza-darabja, mert Newyorkban már vagy nyolc­száz előadást érik el. SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és bel betegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külö 1 szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki szabadon választhatja, TELErON: 134. nyíregyháza, Kallói-utca 42. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom