Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-02 / 275. szám

1928. december 2. JSTyíryidék. 5 8895-8 egészségügyi-, gáz és villamoscikkek állandó kiállítása (tizemben bemutatva, belépődíj nincs Budapest. VII.. Vörösmarty-u 5. (Magyar Színháznál) Mert mit kapott Nyíregyháza az utóbbi időben ? Munkáslakások építésére 200.000 pengő kölcsönt 8 százalékra, 25 évre. És ugyanekkor Kispest 800.000 pengőt, majd 300, aztán ismét 280.000 pengőt kapott különböző szociális és közegészségügyi célokra. Koncedáljuk, hogy ennek a nagy állami támogatásnak politikai háttere, célja van ez előtt a szempont előtt tisztelettel meghajlik, de "Nyíregyháza mellőzése igy is fájdalmas. A tanács a Stefánia Szövetség intézménye ügyében tárgyalást kezdett a tiszti főorvossal és a végleges elhelyezésnek mi sem áll útjában. Nyíregyháza tudni fogja, mivel tartozik ennek az intézménynek. Ami azt illeti, hogy a szálloda épités a magánosok kötelessége, rámutat a többi vidéki város példájára : mindenütt a városok kénytelenek a szálloda kérdést megoldani, mert a magán vállalkozás ezen a téren nem képes nagyo"bb áldozatra. Hogy Nyíregyházán sürgősen szükség van nagyobb szállodára, erre vonatkozólag kirívó esetre mutat rá. A Korona környékén az éjjeli vonat érkezése idején — amikor a főorvos ur — mondja a polgármester — nem jár az utcán, ügynökök leselkednek a szobát nem kapó idegenekre. Megtörtént, hogy egy közismert méltóságos ur az orthodox metsző házában kapott szükséglakást. A város magántőke hiányában nem térhet ki a szálloda építése elől. A járványkórház kérdésében is igaza van dr. KXekner Károlynak. Ez nem kórház, de a modern járványkórház építése ügyében is megindultak a tárgyalások, amelyek sajnálatos okokból egy időre megakadtak. Az ötven százalékos hozzájárulás mellett a jövő évben megépül az uj kórház. A nemibetegek elleni küzdelem elsősorban állami feladat, áliami érdek, de e téren is kész Nyíregyháza az áldozatra. Az emiitett átiratra elment a válasz a főorvosnak, mikor erre alkalom nyilott. Téves az igazgató-főorvosnak a mentőügy elodázására vonatkozó kifogása is. A tárgyalások ezen a téren is előrehaladtak. A szálloda eminens, kulturális, érdek is, e tekintetben európai péi! dákat szegez a főorvos szempontjai ellenébe. A vízvezeték is az, itt sem az a fontos, hogy tíz lépéssel rövidebb utat kell megtenni a vízcsaphoz, hanem az, hogy járványt 51 mentesítő, egészséges, tiszta vizet kapjon végre a lakosság ! (Ugy van. Éljen I) Lechner terve ma már nem biztositaná a rentábilis pénzügyi megoldást, a modern, nagyarányú átalakító munkát. Egy kijelentéssel tartozom — mondotta most a polgármester Azzal az ígérettel, hogy többet nem fogja a főorvos úr ebben a teremben olyan módon a tanács szemére vetni kifogásait, y mint ma tette. Érzem, nem tettünk eleget a szociális feladatok terén, sem a közegészségügy terén, de tanügyi téren sem. Ha valaki felszólalna a tanügyi téren látható hiányokról — neki is azt mondanám — igaza van. De ha a hiányok átérzésére és megvallására meg van a bátorságunk, lesz erőnk a városfejlesztési programm kulturális, szociáilis kiépítésére és keresztül vitelére is. (Lelkes éljenzés) Megnyugtatott a polgármester ur Dr. Klekner Károly szólal újra fel. Megnyugtatott a polgármester ur — hondotta, örömmel hallottam, hogy a nélkülözött intézmények útban vannak. Ennek biztositékát azonban abban látom, ha a Koronát addig nem épitik át, mig ezeket az intézményeket fel nem épitik. Még Erdős Bertalan szólal fel, hangoztatva, hogy az átalakításnál is helyén van az országos pályázat, azután szavaz a képviselőtestület. Előbb a tanács javaslatáról dönt a képviselőtestület. A javaslatot, amely szerint a város átalakíttatja a Koronát, csaknem egyhangúan fogadják el. Aztán Erdős Bertalan javaslatával szemben fogadják el a városi tanács javaslatát. Erdőssel egy képviselőtestületi tag szavazott. A többség igy igazán túlnyomó volt. Ezzel a határozattal kimondotta a képviselőtestület, hogy a vázlatterveket Kotsis Iván műegyetemi tanárral készítteti el. Ezzel véget ért a Korona nagyjelentőségű ügyének tárgyalása. A közgyűlésen már csak kisebb pontok szerepelnek. Bemutatták a közgyűlésnek a Villamossági R. T-gal kötött koncessziós szerződést, tudomásul vették az Üzemi R. T.-ban tartott pénztárvizsgálat eredményét. A gyámpénztári A jotékonycélu és közhasznú 51-ik Magyar Királyi Állami Sorsjáték nyereményeinek számát és összegét felemeltek. Főnyeremény: 30,000 P e n g 0. Nyeremények: 15.000 P, azután 10.000 P, 5000 P, 2500 P, 2000 P, 3 drb. 1000 P. stb., összesen 16.500 nyereménv, — melyek mind készpénzben fizettetnek'ti. EGY SORSJEGY ÁRA 2 PENGŐ, FÉLSORSJEGY 1 PENGŐ. Kapható bank- és torsjátéküzletekben, dohánytözsdében, közhivataltkban, stb Húzás már december 15-én! *

S8

Í_

2 '•'""" - II m i

i mi

i —m 11 m

im i IIMI in

ni ii in ii iw pénzek elhelyezésére vonatkozóleg elhatározta a közgyűlés, hogy a pénzt a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület, a Nyírvidéki Takarékpénztár és a Kereskedelmi és Iparbanknál alaptőkéjük arányában helyezik el. A közgyűlés póttárgysorozatán szerepelt a »Nyírvidék«-ben szóvátett sérelem, a bérbeadott, felszántott vasúti temetőbeli sirok ügye. A képviselőtestület megdöbbenéssel tárgyalta a még I 5 évig érintetlennek rendelt temetővel történt kegyeletet bántó cselekményeket és erélyes határozatban utasította a tanácsot, hogy írjon át az ág. h. ev. és gör. kath. egyházhoz, intézkedjenek a sirok további rombolásának megakadályozására. — A gázdátlan sírköveket összegyűjtik, az exhumálások után a sirgödröket be kell temetni. A tanács intézkedésére most már, hisszük, rend lesz a sajnálatos temetői események után. Elhatározta még a közgyűlés, hogy a Burger Alapítvány épitkezésére beérkezett ajánlatok" közül a legolcsóbbat, a Magyar Altalános Hitelbankét fogadja el. Uj szinügyi bizottsági tagok A közgyűlés a tanács javaslatára kiegészítette a szinügyi bizottságot Uj tagok: Kállay Emil, dr. Vietórisz József, Komáromy Károly, dr. Jármy Béla, dr. Krómy Károly. A közgyűlés az iparostanonciskola felügyelő-bizottságában megüresedett tagsági helyre Kiss Gyulát választotta meg. A szociáldemokraták tegyenek különbséget a bolsevista szellemi termékek és a magyar kultúra produktumai között Pár nappal ezelőtt Karaffiáth Jenő rámutatott az országgyűlésen az utódállamok ama magatartására, hogy a magyar sajtótermékeket minden kulturát megcsúfoló módon száműzik országaikból. Az egész világ megbotránkozását keltheti fel az a barbarizmus, de ugylátszik a magyar szociáldomokraták ennél sokkal nagyobb sérelmet látnak abban, hogy a kormány bizonyos rendszabályokhoz kénytelen nyúlni azokkal az izga'ó tendenciájú külföldi sajtótermékekkel szemben, amelyek soraiból a kommunizmus szelleme áramlik. Györki Imre a parlament egyik ülésén azt kivánta, hogy a kormány szabadon bocsássa be még azokat a sajtótermékeket is, amelyek leplezetlen módon a legnagyobb rágalmakat terjesztik Magyarországról. Kifogásolta, hogy a kormány az ilyen sajtótermékektől megvonja a szállítás jogát. Maga a miniszterelnök válaszolt erre a rosszindulatú beszédre, s valóban a lelkünk szerint rámutatott arra, hogy nem lehet egymás mellé állítani Bucharin Nikolait^és' Arany Jánost, mort amikor a magyar kormány az ily kommunista tanokat hirdető könyvektől óvja a magyar társadalmat, nem ugyanazt cselekszi, mint mikor az utódállamok máglyára hordják a magyar klasszikusoknak szépirodalmi müveit. Györki Imre ha szándékában nem is volt, de valójában mégis ellenségeinknek használt evvel a beszéddel, akik forrásanyagnak tekintvén azt. a jövőben bizonyára hivatkozi fognak arra, hogy magyar képviselő állitotta az országgyűlés előtt, hogy a kormány ugyanolyan rendszabályokat alkalmaz a külföldi sajtótermékekvTíírmát bármilyen minőségben, legnagyobb OlUIIiIGI választékban, előnyös áron szűcsnél vehet.