Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-15 / 285. szám

>iYÍRY!DÍ3 •gészségügyi-, gáz és villamoscikkek állandó kiállítása füzemben bemutatva, belépődíj nincs Büdapeat, VII.. Vörösmarty* 5. (Magyar Szinháznil) Vidám esetek ****** A NYÍREGYHÁZI POSTA DICSÉRETE. Deák Ferenc mérnök beszélte: Az Arany János-utcában lakom és ma a posta a következő címzésű levelet kézbesítette nekem: Nagyságos Arany János urnák : j - Niregyháza Deák Ferenc-u. Éljen a nyíregyházi posta! (Megjegyzés: A vak tyúk is talál szemet!) ELŐRELÁTÁS. A féleségem soffirozni akar tanulni. Mennyit kér egy óráért ? — öt pengőt. De az esetleges károkat a tanítványnak kell megtéríteni. — Jó, akkor mindjárt adok kétszáz pengőt. A REGI GENERÁCIÓ. Két öreg bácsi beszélget. Az egyik igy panaszkodik: — Rémes a mai fiatalság. Nem gondol az egészségére. Ezért halnak meg ma fiatalon az emberek. Ha ma öreg emberrel találkozol, az biztosan még a régi generációból való. FONTOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS. Móricka ezzel a kérdéssel fordul az édesanyjához: — Mama! A fül az archoz vagy a nyakhoz tartozik ? — Miért, Mórickám? — Mert azt mondtad a Frejlennak, hogy mossa meg a nyakamat és ő a füleim is meg akarja mosni. A HALAK ES A VÍZÖZÖN. Tanitó: És akkor a vizözönben az összes állatok, kivéve azokat, amelyeket Nóé bevett a bárkába, elpusztultak. Pista: Tanitó ur, kérem és mi lett a halakkal ? SZERENCSE A SZERENCSÉTLENSÉGBEN. Férj: Képzeld milyen rémes dolog történt: az a bank, ahol a pénzünket tartottuk ma megbukott. Feleség: Rémes, Még szerencse hogy a csekkönyvünk itthon van. NEMES VÉTELKEDÉS. Két gazda panaszkodik egymásnak: — Nálam rémes termés volt. A búzám alig látszik lei a földből. >— Az semmi. Ha az enyémből enni akarnak a verebek, kénytelenek letérdelni. MEGFIGYELTE ÖNMAGÁT. Két utazó egy szobában száll meg. Azt kérdi az egyik: — Remélem nem horkol P — Egészen biztos, hogy nem. — Honnan tudja ? , — Egyszer ébren maradtam direkt, hogy figyeljem magam! BEMONDTA A MESTERT. Turó ur a kávéházban nagy elmerültseggel kártyát játszik. Az ajtó felől beront egy ember és odakiáltja neki: — Az istenért jöjjön gyorsan, a feleségét épen most gázolta el egy autó. — Gyorsan még három osztást — kiált Turó, — mert aztán mennem kell. A NEMZETI BANK SZIMATJA. Azt beszélik, hogy uj bankjegyet nyomat a Nemzeti Bank. Remek szimatja van ennek a Nemzeti Banknak. Hát nem eltalálta, hogy elfogytak a régi bankjegyeim 1 FELTALÁLTA MAGÁT. Háziasszony (valami neszre felébredve, félálmában): Te vagy az kis kutyám ? Egyik betörő (suttogva a másikhoz ). Nyald meg hamar a kezét! FIATALODAS. A kisfiútól megkérdik: — Hány éves vagy, kisfiú ? — Nem tudom. A mama huszonhat volt, mikor születtem, de most már csak huszonnégy. TULAJDONKÉPEN. Biró (a vádlotthoz): Még -egyszer figyelmeztetem, hogy ne sza kitsa folyton félbe a védőjét. Vádlott (fölháborodva): Tulai • donképen kit zárnak itt be ? Engem vagy őt ? Őrség a szívem ajtaján A szomorúság sokszor fölkeres, ez a félelmes kriptaszag ú árny és ott dörömböz hideg kezével riadt szivemnek piros ajtaján. Megostromolja e kicsinyke várat, hol a boldogság s öröm a lákó, azt szeretné: e forró kis világ legyen könnybefúlt, színtelen, fakó. Sokszor azt hiszem, hogy már-már benyk hideg keze, ha fogja a kilincset s a dalt, az álmot, a reményt, hitet megöli mind e féltett drága kincset. Am az ajtóban őrtáll szemetek, melyeknél csillag nincsen szebb az égen s a szomorúság itt hagy engemet, ha átöleli szívem szivetek: kicsiny fiam és kedves feleségem! Fiák András Mezőgazdaság A Tiszántúli Mezőgazdasági akciója Csonkahazánk újjáépítése, fennmaradása és a magyar nemzet jövő boldogulása attól függ, miképen tudjuk gyümölcsöztetni megmaradt tőkéinket, nemzeti vagyonunkat. Nemzeti vagyonunk legjelentősebb részét a mezőgazdaságunkban fekvő tőkék képezik, tehát mezőgazdasági termelésünk sikere, fejlődése, vagy hanyatlása érezteti leginkább és leghamarább hatását országos és nemzetközi vonatkozásokban. A magyar gazdáknak ma hazafias kötelességük, hogy a birtokukban levő földeket a lehető legjobban miveljék s gazdaságaikban minél több és minél jobb terményeket állit sanak elő, anélkül azonban, hogy a termőföldet kizsarolnák, igy értéküket csökkentenék. De kötelessége a magyar gazdaközönségnek az is, hogy nem termő, vagy elégtelen és bizonytalan terméseket adó területeit, ha van rá mód, megjavítsa és jövedelmező mezőgazdasági termelésre alkalmassá tegye. Ilyen alig jövedelmező teriiletek a hazai szikesek, melyek az ország területéből mintegy 1,000,000 (egymillió) kat. holdat foglalnak el. E területek legnagyobb részben épen a Tiszántúl vármegyéiben találhatók. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megalakulása óta fog lalkozott a sákjavitás gyakorlati 10438—7 Karácsonyra éK

szer, e

züst, óra BBt^BsgBW^^M^aawiiMa^a^Bas^i ase® legnagyobb választékban, lego'űsóbban Sándor Rezső órás és ékszerésznél Zrínyi Ilona ut<*a 3. Telefon: 229. Telefoa: 229. Takarékossági könyveeskére 6 havi hitel. 1928. december 15. megoldásával. Szakelőadásokon,, lapcikkekben keltett érdeklődést e kérdés iránt, majd sziktalajjavitó tanfolyamokat rendezett, kísérleteket állított be a gyakorlati szikjavítás bemutatására, pályázatot irt ki a szikjavitással foglalkozó gyakorlati irányú kutatások megírására s e pályázaton első dijat nyert munkát a »Sziktalaj müvelése és javitása« cimen olcsó könyvkiadványként hozta forgalomba/A Kamara szikjavitó propagandájának meg is voltak az eredményei, mind több és több tiszántúli gazda kezdett a szikterületek gyakorlati megjavításába. Nagyobb eredmények elérését az anyagi erők hiánya, vagy elégtelensége akadályozta meg bár e téren is sikerült a Kamarának a gazdaközönség segítségére lenni, a javításhoz szükséges mésziszap kedvezményes vasúti szállításának kieszközíésével. A gyakolati szikjavitás legnagyobb akadályát hárította el földmivelésügyi kormányunk, midőn f. év tavaszán akciót indított a hazai szikesek megjavítása érdekében, ezen akció során igen nagy anyagi támogatást nyújtva a szikeseiket telkesiteni törekvő gazdáknak. Az állami ákció nyomán máris jelentős eredmények mutatkoznak, minthogy az első évben is már több, mint 2.100 kat. hold szikes terület megjavítása van folyamatban. A napokban jelent meg a földmivelésügyi kormány ujabb rendelete a szikjavitási akció folytatására. E rendelet az állami segítséget kiterjeszti a 300 kat. holdnál nagyobb gazdasággal rendelkező birtokosokra és bérlőkre is. Az állami szikjavitási akcióról minden érdekelt község elöljáróságánál tájékoztató hirdetmények találhatók és a községi elöljáróságoknál kell a szikjavitási akció segélyeiért az igényléseket az ott • rendelkezésre álló előírásos "nyomtatványok felhasználásával beadni. Tájékoztatást készséggel ad a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara hivatala is, Debrecen, Hunyadi-utca 5. sz. I. em. Automobil •••••• lolomoMi és cséplőgép keseiöi tanfoipm Az érdekeltek tudomására hozza a kereskedelmi és iparkamara,, hogy a debreceni m. kir. áll. faés fémipari szakiskola igazgatósága 1929. január hó 4-én lokomobil és cséplőgépkezelői tanfolyamot nyit. Felvehető mindenki, aki 18 életévét betöltötte és irni — olvasni tud. A tanfolyam tartama 12 hét, előadások hetenkint háromszor hétfőn ,szerdán, pénteken délután 6—9-ig tartatnak. Tandij 29.30 pengő, vizsgadíj 16.20 P. Beiratkozni lehet a délutáni órákban az igazgatóságnál: Debrecen, Széchenyi-ut 2. Előadás a Kereskedők és Gazdák Körében A Kereskedők és Gazdák Köre december hó t6-án vasárnap délelőtt 11 órakor magas nivóju előadást rendez, amely iránt általános érdeklődés mutatkozik. — Varannay Aurél az OMKE titkára az aktuális kereskedelmi kérdésekről, Nádor Jenő OMKE titkár pedig a kenyér politikájáról fog tartani a magyar gazdasági élet minden fázisát összefoglaló érdekes előadást. Mind a két téma annyira a mai élet gondjaival van szoros kapcsolatban, hogy nem csak a kereskedőket, hanem minden intelligens, gondolkozó embert is kell hogy érdekeljen.