Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-14 / 284. szám

JW^íryidék:. Pergáfűí Nyilatkozatok és csatakiáltások pergőtüze eredt meg Mayer János földmivelésügyi miniszter ellen ab­ból az alkalomból, hogy az OMG E. közgyűlésén súlyos kritika tár­gyává tette a magyar kereskedelem szervezetlenségét, szóval azt a tü­netet, amelyet épen a kereskede­lem illetékes tényezői nem mulas*. tanak el egyetlen alkalommal sem szóvátenni. Nosza lőn erre felhá­borodás és fogaknak csikorgatása azokban a bizonyos körökben, ame lyek az igazságot is csak relati­van tudják értelmezni és akiknek szemében jogos sérelem, ha ők ma­guk hangoztatják, viszont durva tá­madás ugyanaz a tény, ha a má­sik oldalról ejtik ki. Tény, hogy sohasem volt na­gyobb szükség az agrár és mer­kantil társadalom harmonikus együttműködésére, mint most és nem kell okvetlenül a pesti City szabadalmazott agrárpolitikusának lenni, hogy azt a szerény meg­állapítást tegyük: minden rétegnek és minden termelési ágnak össze kell fogni és áldozatok árán is ön­zetlenül támogatni egymás munká­ját, mert az egyik réteget ért vesz­teség feltartóztathatatlanul érezteti hatását a másiknál is. Ugyanakkor azonban vitathatatlan, hogy évti­zedes antagonizmus áll fenn Ma­gyarországon kereskedelem és me­zőgazdaság közt, amelynek inditó okait inkább személyi, mint elvi ellentétekben kereshetjük. Valami­kor vörös posztó volt az ipar és kereskedelem szemében a Zselén­szky gróf személyétől szinte elvá­laszthatatlan OMGE, amely a munkapárt politikája mellé kötöt­te le magát, szemben a szabadelvű­eket támogató OMKE-vel és más kereskedelmi egyesülésekkel. Hogy aztán kevés olyan nagykoncepcióju politikus akadt, mint a boldogult Wekerle Sándor, aki a városi pol­gárosztály megerősítésére irányu­ló akcióját össze tudta egyeztetni a gazdatársadalom támogatásával, az szomorú jelenség, de mitsem váltóztat a mondvacsinált ellenfe­lek eredendő antagonizmusára, Ma­yer miniszter beszédének sérelme­zett része abban kulminált, hogy a beteg közgazdasági állapotok miatt természetesen beteg a keres­kedelem is. Nos, hol van az a szakember, aki kétségbe merné von ni ennek a kijelentésnek jogosult­ságát ? Az viszont a miniszter bi­zonyára tényekkel alátámasztott kritikai megállapítása, hogy ennek az állapotnak előidézésében szere­pe van a kereskedelmünk szerve­zetlenségének is. Az érem másik oldalát azonban az ellenzéki sajtónak a miniszteri beszéddel kapcsolatos tónusa mu­tatja. Tárgyilagos cáfolat és meg­győző érvek helyett sürün törté­nik utalás Mayer János alacsony származására és magasabbfoku is­koláinak hiányára. Épen csakhogy nyíltan ki nem irják: »Coki, pa­raszt !« De a fellengős és nagy­hangú frázisok mögött hiába ke­ressük az objektív igazságnak és a tényeknek azt az elementárisán bi­zonyító erejét, amelynek ily nagy­fokú felhördüléssel kapcsolatban helye volna. És ezt az a sajtó teszi, amely minden alkalmat örömmel ragad meg, hogy szóvátegye an­nak a földmivesrétegnek jelentősé­Í|B K2a&l£HATO /ELYEMMARl/HYA gét, amelyet 48 szabadított fel a s »feudális despoták« igája alól és j deresről és ne utaljon a mai job- | bágyivadékokra, akik őserejét és | kovászát képezik a magyar társa- \ dalomnak a »levitézlett« történelmi f osztályokkal szemben. Csak példá- 'i nak, vezércikk-jelszónak jó nekik j a magyar föld népe, de amint bele ] mer avatkozni az o féltve mono- j polizált cirkulusaikbá, vagy — hor- j ribile dictu — véleményt és pedig 1 kedvezőtlen véleményt is mer nyil- j vánitani, akkor aztán sutba kerül­nek az összes fellengzős frázisok és unisono morajlik fel a kardal: »Varga, ne tovább a kaptafánál!« Mindenesetre ebből az incidensből is levonhatjuk a tanulságot: mi­lyen alapon is áll minálunk az a sokat hangoztatott demokrácia, sőt annak egyik válfaja, az agrárde­mokrácia, ha az elmélet fellegvárá­ból a gyakorlat terére mernek lép­ni az »apostolok« által »egyenjogu­sitott« rétegek. Feffeíjesiieiiék a ayíregvMzi üadikölcsön­kötvényesek Iratai! a népjólét! miaiszleriomba (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A városháza 7. számú szobá­jában eddig százharminchárom hadikölcsönkötvény tulajdonos ké­relmét biriálták el és fogadták el felterjesztésre. A november hó- ! ban feldolgozott kérvényeket két csoportban terjesztették fel a népjóléti minisztériumba. Az utó­lag jelentkező igényjogosultak ösz­szeirása még tart. k Kiosz épületét a szeretet karácsonyfájának fényével avatják fel áz épület átalakítási munkálatait ingyen végzit a Etess iparosai (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Bocskai utcában serény mun­ka eredményeként nemsokára be­fejezik a Kiosz által megvásárolt épület átalakítási munkálatait. A Kiosz iparos tagjai a legnagyobb lelkesedéssel és áldozatkészséggel siettek az egyesület segítségére és ingyen végezték el az átalakítás­sal járó munkát. Az egyesületi élet bizonyára nagy mértékben felvirágoztató uj termeket kará­csonyi szeretet ünnepen, a kará­csonyfa fényénél avatják fel a Kiosz tagjai, akik az ünnepség ke­retében több szegény iparos gyer­meket fognak felruházni. Vasárnap délelőtt tiz órakor kezdődik meg az idei karácsonyi hét legérdekesebb karitatív esemé­nye, a Mansz karácsonyi vására. Ez a vásár, amely minden ízében a nyíregyházi asszonyok szorgal­mát, áldozatkészségét, jótékony­ságért élő, szeretettel áthatott lel­Kapkató mindtn jobb szaküzletben. Apollo Apqllo Péntektől kerül színre nálunk KdRENINd dNNd írója? TOLSTOJ. Ezt a filmünket nem fogjuk reklámozni, a jegyelővételt ma megkezdjük! Csütörtökön 2'/« órás rekord mfltor! Csütörtökön ÖRDÖG BIBLÍÁJR Regény a bün és bünhódésből 9 íelv. RICHÁRD BARTHELMESS Egy gyermekember hőstette Egy elszánt fiu kalandja a postafiókkal 7 fejezetben Rendezte: H.enry King Péntektől—vasárnapig TOLSTOJ GRETA GARBÓ JOHN GiLBERT Jegyelójegyiés egéig nap, a nappali «» az eati pénztáraknál. Előadások kezdete: szerdán——ütőrtfikön V»S, 7 é* V»t# órakor. 1928. december 14. kivilágát jellemzi és emelkedett stilusérzékét hirdeti, az állami ta­nítóképző intézet nagytermében lesz A Mansz egybekapcsoló ereje ma a legerősebb nemzeti életerő, amely csoportosulások, felekezeti, társa­dalmi egyesületek felett egyetlen nagy táborban egyesít minden ma­gyar asszonyt és leányt, akinek lel­kében él az összefogás, a nemzeti gondolat ereje, eszménye, hite. A Mansz vásárán is demonstrálni akarják Nyíregyháza nőegyesületei és leányegyesületei, hogy ha első­sorban a magúk szűkebb körének céljai érdekében munkálkodnak is, tekinltet ük az összefogást hirdető háromszínű zászlóra irányul, arra a lobogóra, amelyet a Mansz asz­szonyok tartanak magasan a ma­gyar élet felett. Ott lesz a Mansz vásáron minden nyíregyházi asszony és leány, megtekinti, mit munkált a lelkesedés heteken át tartó fáradságot nem ismerő tevé­kenysége. A Mansz vásárt délelőtt tiz óra­kor maga dr. Kállay Miklósné fő­ispánné nyitja meg, ezzel is doku­mentálva, hogy a Mansz munká­ját a legszélesebb körök, a vezető­tényezők figyelik szeretettel és méltánylással. A délelőtt tiz órakor megnyíló Mansz vásáron ad találkozót egy­másnak Nyíregyháza város jóté­konyságért lelkesedő jó emberei, asszonyai. A vásáron való sétát a rádióhangverseny teszi eleveneb­bé. Erre az alkalomra ugyanis a nagyterembe rádiót szereltek fel és a kitűnő sör, friss virsli mellett a rádiózene teszi szórakozássá a Mansz vásáron való megjelenést. á B?íreg?házi járásbíróság folyosóján Reggel 9 óra. A bírósági jegyzők egy negyed óra alatt száz meg száz nevet olvasnak fel. A felolva­sott nevek után vékonyabb, vas­tagabb hangon visszhangzik a válasz: jelen, kiegyezés, elnapolás, tiz órakor érkezik, stb. A folyosó minden falbemélye­dése egy-egy »félhivatalos« járás­bíróság. Itt egyezkednek, ott egymás fe­jét mosva folytatják a három hó­nappal ezelőtt otthon megkezdett veszekedést. Csodálatos, hogy az arcokról hi­ányzik a legkisebb ünnepélyes­ség is. A menyecskék pirosak, vígak, hét határból előkerült öregasszo­nyok rövid negyedóra alatt meg­találják a közös pletyka tárgyát. Az egyfalubeliek két csoportra oszolva beszélgetnek. A vád és a védelem tanúinak két csoport­jára. Egy jószemü ember nagyon sok mindent észrevesz a járásbíróság folyosóján, amit a magyar nép lelkivilágával foglalkozók jól fel tudnának használni. »Mater semper certis est« Az egyik sarokban egy piros­pozsgás menyecskét áll körül egy 8—10 tagból álló asszonycsoport. A menyecske karján 5—6 hónapos csecsemő. Szemben 5—6 legény beszélget az apaság »vádjával« vádolt cim­borával. Az első pillanatra meg­látjuk, hogy a két csoport szerve­sen egybetartozik. — Később ki­derül, hogy igazunk volt. Az asszonycsoportból egyszerre felcsattan egy éles hang: »Ilye­nek ezek a mai legények«. Addig kell nekik a jány, míg baj nincs, osztán mennek a széllel versenyt. A kis pufókképű poronty a »baj« felijedt a kemény hangra és sir­nt kezdett. A legényt mintha meghatotta volna a gyermek sírása de az­BádióhsogversenF lesz a vasárnapi Sansz vásáron, melyet Kállay likíéssé foispáimé Hvit mes

Next

/
Oldalképek
Tartalom